Appok a telefonunkon, aszinkron internet, számítógépek mindenütt. Ma már semmit sem lehet csinálni programozás nélkül, főleg, ha kutatásról és fejlesztésről van szó. Talán kevesen tudják, hogy a világ első számítógépén, az ENIA Con nők végezték a programozói és szoftverfejlesztői munkát. Ám, míg a számítógépek hőskorában az informatika úttörői között sok nő volt, számuk a PC korszak beköszöntével csökkenni kezdett.
Hogyan változott meg az életed a gravitációs hullámok észlelése óta? Gondolom, világszerte rengeteg kommunikációs feladat hárul azokra, akik az együttműködésben részt vettek.
Kutatóként a legfontosabb, hogy a gravitációs hullámok felfedezése nem a vége, hanem a kezdete egy folyamatnak. Biztosak vagyunk abban, hogy több hasonló eseményt fogunk még látni, és a jövőben egyre pontosabban meg tudjuk majd határozni a kettős fekete lyukak viselkedését, tömegét es eloszlását a világegyetemben. Egzaktabbul tanulmányozhatjuk Einstein elméletét, esetleg eltérést is találhatunk ahhoz képest. Jelenleg két detektor működik, az újabbak beüzemelésével még több információhoz juthatunk. Hosszabb távon akár Magyarországon is felépülhet a következő generációs, még érzékenyebb detektor, ha az ország befektet az interferométeres szakértelem kialakulásába. Óriási lehetőségek nyílnak meg, új tudományterület születésének lehetünk tanúi.
Személyes irányításoddal készült el a LIGO-detektorok időzítő rendszere. Hogyan képzeljük ezt el?
A gravitációs hullám jele után a második legfontosabb adatunk az idő. A rendszert a GPS műholdjaihoz csatlakoztatjuk, melyek a pozíción túl nagy pontosságú időadatot is szolgáltatnak. Az egymástól háromezer kilométerre található két detektor úgy néz ki, mint egy-egy L alak, melyek szárai – a detektorok karjai – egyenként 4 kilométer hosszúak. A karok találkozási pontjából indított lézersugarak a karok végén található tükrökből visszaverődnek és a csomópontban ismét találkoznak. A rendszer kontrolljához – a tükrök mozgatásához, a felfüggesztéshez, a szeizmikus izolációs rendszerhez – elengedhetetlen az időzítő rendszer megbízható működése. A karok teljes hosszában több száz időzítő elektronikát építettünk, ezeknek van egy központi „agyuk”. Az időzítő rendszer fejlesztése nyolc évig tartott, én 2009 óta vezetem a megvalósítást. A munkában az egyetemünk mellett a hanfordi obszervatórium kutatói és mérnökei vettek részt.
A fizikusok közöttt még ma is nagyon kevés a nő. Honnan ered a tudományos érdeklődésed?
Édesanyám vegyész volt, a nyíregyházi tanárképző főiskolán tanított, ahol később tanszékvezető lett. Talajkémia, kolloidkémia, nehézfémszennyezés volt a területe, úgyhogy a tudomány nekem természetesen adódott. Jól emlékszem a doktori védésére – akkor nyolcéves lehettem –, később a kandidátusijára. Esténként alkoholos filccel írta az írásvetítő fóliákat, máskor meg egy kis programozható számológép segítségével dolgozott, és az eredményeket franciakockás füzetbe jegyezte le. Nagyon izgatott ez a kis gép, elcsórtam, és kiválóan megértettem a segítségével a lineáris egyenletet, amit akkor még nem tanultunk az iskolában.
Nagy váltást jelentett, hogy vegyészből képezted át magad?
Azért nem, mert mindig a fizikai kémia érdekelt, a doktorimat is ebben az irányban kezdtem. Magyarországról erős vegyészalapokat hoztam magammal. A kémia bizonyos ágai a fizikusképzésben is megállják a helyüket, például a kvantumkémia vagy a statisztikus termodinamika. Az átképzés során a kurzusok felét könnyen vettem, a másik felében keményebben kellett dolgoznom, de megérte.
Milyen készségek kellenek ahhoz, hogy valakiből jó fizikus váljék?
Én csak a kísérleti kutatásról tudok beszámolni, amelyben érintett vagyok. Ezen a területen a legfontosabb a kitartás. A kísérleti fizikus a laborban töltött idejének 90-95 százalékát azzal tölti, hogy összerak egy kísérletet. Én eredetileg optikával foglalkoztam, a kísérleteim többségét magam terveztem es állítottam össze egy optikai asztalon. Miután az ember eltervez egy kísérletet, a megvalósításnál biztosan kiderül, hogy valami nem működik. Meg kell keresni és meg kell oldani a problémákat – vagy tervezni kell egy másik kísérletet, amely rávilágít, hogy az első miért nem működött.
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
