"Már rég túlhaladtunk az egy ember – egy asztal felálláson"

Íróasztalok, nagytárgyaló, esetleg egy kistárgyaló. Így nézett ki évtizedeken keresztül egy hagyományos iroda, ám mára már kezdenek ráeszmélni a cégvezetők, hogy mindent meg kell tenniük a dolgozók jó közérzetéért. Egy vonzóbb munkakörnyezet ugyanis könnyen elcsábíthatja a legjobb embereiket, nem beszélve arról, hogy az új generációk már sokkal tudatosabban választanak munkáltatót. Az utóbbi pár évben komoly átalakuláson ment keresztül a globális munkaerőpiac, egyre nagyobb teret nyer az emberközpontú, holisztikus gondolkodás a munkahelyeken is. 

„A munkahelyi környezet tekintetében már rég túlhaladtunk az egy ember – egy asztal felálláson” – hívja fel a figyelmet Paukovics Gábor, a Kinnarps svéd irodai megoldásokkal foglalkozó cég munkatérszakértője, hozzátéve: a dolgozók napi szinten átlagosan csupán 30-40%-ban használják a munkaállomásukat. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne dolgoznának, csak más jellegű feladataik is vannak, amelyek elvégzéséhez nem feltétlenül az asztal a legideálisabb helyszín. A teljesítményt pedig már rég nem abban mérjük, hogy ki mennyit ül az asztalánál.

Másolni nem érdemes, nem fog működni

Nagy a kísértés, hogy egy iroda tervezésekor lekoppintsuk más cégek megoldásait, hiszen „olyan jópofák azok a babzsákok, meg a csocsóasztal”, biztos működni fog majd nálunk is. Ez azonban nagy tévedés: nincsenek ugyanis mindenhol bevethető „jolly joker” praktikák, minden cég más és más, ahogyan a dolgozóknak is egyéni igényeik vannak — a munkájuknak, munkavégzési módszereiknek megfelelően.

A szobabiciklik és játszósarkok átgondolatlan telepítése helyett minden cégnek és cégvezetőnek meg kell találnia a számára működő eszközöket, tereket és megoldásokat. Az irodai munka és az azt kiszolgáló munkatér összekötését célzó munkatér-analízis éppen abban segít, hogy felesleges körök helyett a valós igényekre mutasson rá.

A cég működése, az ott dolgozók kollektív és egyéni személyisége, a napi interakcióik és a napi rutinok határozzák meg, hogy mire van szükség: míg ugyanaz a munkatér tökéletesen működik az egyik vállalatnál, előfordulhat, hogy egy másik esetében egyáltalán nem válik be – fogalmaz Paukovics Gábor, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy — bár a HR (human resource – humán erőforrás) szerepe a cégeknél az elmúlt 5-8 évben felerősödött —, a munkaterekre még mindig nem tekintenek a cégvezetők úgy, mint értékre és potenciális erőforrásra.

„A munkakörnyezet sokkal komplexebb kérdés annál, mint hogy hány asztal és szekrény kerüljön az irodába. Több mint puszta esztétika, az üzleti tevékenység és az azt kiszolgáló épített környezet találkozása” – teszi hozzá a Kinnarps menedzsere.

Személyre szabott megoldás

Ma már szerencsére itthon is egyre többen fordulnak munkatér-specialistához, aki az aktuális trendek követése helyett az adott irodai teret használó kollégák bevonásával mutat rá a cég számára ideális konstrukciókra.

A személyre szabott megoldás magába foglalja a jelenlegi fizikai tér, a menedzsment, a szervezet és a digitális környezet felmérését (ld. keretes írásunkat). A tér kialakítását az osztályok csoportos és egyéni igényei mentén, a vállalat céljaira építve kell megkezdeni. Ha ugyanis olyasvalaki találja ki az iroda elrendezését, aki nem dolgozik ott, és nem ismeri a cég működését, könnyen rossz tanácsokat adhat.

„A munkatér akkor fog tudni igazán jól működni, ha a szervezet is jól működik, érti saját magát, hatékonyan tűz ki célokat, és meg is tudja valósítani őket” – mondja Paukovics Gábor.

Egy magára valamit is adó cégvezető ma már tudatában van annak, hogy egy munkahely lelkét az emberek jelentik: ők végzik a munkát, és ők használják a teret. Minél jobban értik a kollégáikat, minél inkább ismerik az általuk végzett feladatokat, annál jobban átlátják, hogy milyen munkatérre van szükségük a lehető legjobb teljesítményhez.

Pénzt így is, úgy is fognak költeni a térre, akkor miért ne tennék a lehető legtöbb információ és rálátás alapján.

A Kinnarps eszközei különböző szinteken mérik és elemzik az adott szervezet munkavégzési mintáit, és ebből vonnak le a cég jövőjére nézve hasznos következtetéseket – mondja Paukovics. „Itthon még mindenki azt várja egy ilyen analízistől, hogy varázsütésre megjavul minden. Ez azonban nem így működik. Csak a rendszerszintű és átgondolt terv mentén haladó, tudatos, mindennapos döntésekből lesz igazi eredmény” – teszi hozzá.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Kinnarps Hungary Kft. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.