
Nem vész el, csak átalakul – mi lesz az irodákkal a járvány után?
Korai lenne temetni az irodai létet, mert bár a koronavírus-járvány miatt robbanásszerűen elterjedt a home office és a távmunka, a normalitás visszatértével vélhetően a munkavállalók zöme újra belevetné magát az irodai életbe. A munkahelyek azonban infrastruktúrában és szemléletben is átalakulva várják a dolgozóikat.
Szinte biztosak lehetünk benne, hogy a koronavírus és a járvány szavak mellett az utóbbi egy év legtöbbet használt kifejezése a home office. Tavaly március óta olyanok is otthonról kezdtek el dolgozni, akik eddig szentül hitték, hogy ez lehetetlen. A helyzetet persze a kényszer szülte: bár a vírusról keveset lehetett tudni az elején, azt biztosan állították róla, hogy ha drasztikusan csökkennek az emberi érintkezések, terjedése lassul.
A vállalatok többsége, legalábbis ahol ez kivitelezhető volt, átállt a távmunkára, ami sok helyen annyira bevált, hogy járvány ide vagy oda, hosszú távon is beépítik a home office-t. A két legnagyobb digitális vállalat, a Google és a Facebook is bejelentette már, hogy az otthoni munka a vállalati rend szerves része lesz a járvány lecsengése után is. Nemcsak vállalatok, kormányok is léptek már: Németországban például a járvány elmúltával is megtartanák a munkavállalók otthoni munkavégzéshez való jogát, amit törvénybe is foglalnának.
Hibrid megoldások rugalmas munkavégzéssel
Bár bebizonyosodott, hogy a home office hatékony munkavégzési forma, ez korántsem jelenti majd az irodaházak tömeges bezárását. Ezt prognosztizálja Makk Károly Dömötör is, a TriGranit bérbeadást vezető menedzsere, aki szerint több érv is az irodai munka szükségessége mellett szól. Például az, hogy emberi kapcsolódások révén születnek a nagy üzletek. És bár ezeket a kapcsolódásokat kényszermegoldásként helyettesíteni lehet egy Zoom call-lal, a személyes találkozásokat és tárgyalásokat igazán semmi nem tudja pótolni. Igaz ez a csapatmunkára is, ami sokkal gördülékenyebb, innovatívabb és motiválóbb lehet, ha a dolgozók nem egy laptop képernyőjéről nézik egymást, hanem együtt a tárgyalóban, egy asztalnál ülve folytatnak eszmecserét.
A szakértő szerint az otthoni munka valamelyest megmarad a járvány után is: változni fog a munkavégzés időtartama, és a cégek szinte biztos, hogy heti egy-két home office napot lehetővé tesznek a munkavállalóknak. A munkáltatóknak most az a feladatuk, hogy újragondolják a távmunka szabályait és rugalmasabb munkarendet alakítsanak ki a munkavállalóik számára. A rugalmas munkavégzés igénye követelménnyé erősödött az utóbbi egy évben, és bár a járvány intenzitása idővel csitul majd, a vírus velünk marad, így a munkavállalók egészségének megőrzése érdekében hozott óvintézkedések továbbra is érvényben lesznek.
A rugalmasabb munkavégzés elfogadásához nemcsak a világjárvány, hanem szemléletváltás is kellett, hogy a vezetők bizalma megerősödjön az otthoni munkában, és lássák, valóban produktívan tudnak dolgozni a munkavállalók otthoni környezetben is. Ez ugyan több országban már korábban is működött, Magyarországon azonban a járvány előtt nem volt jellemző a home office és a távmunka elterjedése.
Azt, hogy mennyi home office-t engednek, cége válogatja majd, de az szinte biztos, hogy a vállalatok jelentősen változtatnak az irodai életen. Makk Károly Dömötör is úgy véli, a cégek konszolidálni fogják az erőforrás-létszámot: nem rendelnek mindenkit egyszerre be, vagyis kevesebben tartózkodnak majd az épületben, éppen ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Covid-korszak után már kisebb irodaépületekre lesz szükség. Az irodák területe azonban nem csökkenhet, mert a járvány miatt biztosan megmaradnak a távolságtartásra vonatkozó óvintézkedések: nagyobb távolságok lesznek a munkaállomások között, hogy a dolgozók egymástól biztonságos másfél méterre dolgozhassanak.

Az irodában dolgozó munkavállalók egészségének fontossága a járvány után is fokozottan kiemelt lesz, éppen ezért az egy évvel ezelőtt meghozott óvintézkedések jelentős része is tovább él majd: az érintésmentes szappanadagolók, kézfertőtlenítők és csapok a járvány miatt ma már alapfelszerelésnek számítanak az irodák nagy részében, és maradnak is állandó kelléknek.
Rugalmasság és adaptáció
Jól érzékelhető tehát, hogy az irodák nem kerülnek a süllyesztőbe, csak adaptálódnak az új helyzethez. Ez nem feltétlenül a tervezési szinten jelenik meg, sokkal inkább a felszerelések számbavételénél és beszerzésénél. Jó példa erre a Millennium Gardens irodaház, melynek átadása 2021 utolsó negyedévére esik: a már kész terveket és az építést a koronavírus nem írta felül, a felszerelést viszont újra kellett gondolni, aminek következtében az irodák vizes helyiségeiben minden kézszárító, szappanadagoló, mosdó, csaptelep és piszoár szenzoros lesz. UV-fénycsöves fertőtlenítést alkalmaznak a szellőztető rendszerekben és levegőminőség ellenőrzésére alkalmas eszközöket telepítenek a bérlőknek a kért helyiségekbe, melyek a hőmérséklet, páratartalom, CO2, O2, VOC értékeket jelzik ki.
Jó az otthoni munka, de annyira azért mégsem
A járvány kitörése előtt sokan vágytak a rendszeres home office-ra. Az otthoni környezet csábító lehetőségként lebegett szemük előtt, a komfortosabb miliő, a munka közbeni melegítőviselés, a nagyobb szabadság érzése és az antipatikus kollégák elkerülése voltak a vágy legfőbb felhajtóerői. A pandémia hirtelen betörése azonban nehéz helyzet elé állította azokat, akik azelőtt nem gyakorlott “otthon dolgozók”, hanem “bejárók” voltak. Sokuknak dedikált munkaállomás híján kellett egyik napról a másikra átállni a home office üzemmódra, és kényszermegoldásként ki kellett alakítaniuk saját otthoni irodájukat. Ezek azonban félmegoldások, amelyek nem tudják helyettesíteni a valódi irodát, ahol dedikáltan a munkára lehet fókuszálni – húzta alá Makk Károly Dömötör.

A home office egy éve rávilágított arra, hogy az iroda nemcsak praktikus hely a munkához, de a mentális egészségünknek is jót tesz, ha elválasztjuk az otthon és a munka terét. A járvány óta több kutatás is készült, mennyire erodálja a bezártság a mentális egészséget. Az Oracle és a Workplace Intelligence felmérése például arra mutatott rá, hogy a munkaerő-állomány 78 százalékának okozott mentális károsodást a világjárvány, 85 százaléknak, és főképp a home office-t gyakorlóknak, pedig az otthoni, családi életére volt negatív hatással mindaz, amivel a pandémia együtt jár. Szakértők szerint már csak azért is fontos, hogy megmaradhasson a bejárás lehetősége, hogy kiegyensúlyozottabbak, ezáltal pedig produktívabbak legyenek a munkavállalók, akiknek többsége most a saját otthonában, a négy fal között próbálja átvészelni ezt az időszakot.
A tartalom a TriGranit támogatásával a HVG BrandLab produkciójában készült, létrehozásában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.