szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Miközben a pályán 300 kilométer/órás sebességgel száguld az F1-es versenyautó, a garázsok szűk, a kívülállók számára titkozatos hátsó részében elbarikádozva egy csapat mérnök árgus szemekkel figyeli a monitorokat, ahová több száz csatornán özönlik az információ az autó minden egyes porcikájáról. A mágia neve: telemetria.

"Valami nem tökéletes" - hallatszik némi motorzajjal fűszerezve a csapatrádión a versenyző üzenete. Az esetek túlnyomó többségében gyorsan jön a válasz a versenymérnöktől: "Igen, látjuk, tudjuk mi a gond".

Kis telemetria-történelem
1987-ben, az ausztrál túraautó-bajnokság melbourne-i, Castrol 500-as futamán debütált a telemetria az autósportban, mégpedig a mérnök-versenyző James Horley A-csoportos Nissanjában, amely az 5. pozícióban zárt. A Netcomm telekommunikációs cég támogatását élvező versenyző újításának köszönhetően a boxcsapat a motor működését és az abroncsok hőmérsékletét kísérhette figyelemmel. Horley mindössze két hét alatt megoldotta azt is, hogy a sugárzott adatok a televíziók képernyőjén is megjelenhessenek: a jelenlegi F1-es közvetítések során látott megoldás elődjét 1987. október 4-én, a Bathurst 1000 futamon alkalmazta első ízben a Network 7 tévécsatorna.

Mindez annak köszönhető, hogy miközben a pályán 300 kilométer/órás sebességgel száguld az F1-es versenygép, több száz csatornán ontja az információkat, amelyeket a garázsok hátsó, elbarikádozott traktusában egy mérnökstáb állandó jelleggel figyel és elemez, sőt, számíthatnak a gyárban ugyanilyen tevékenységet folytató, szuperszámítógépekkel felvértezett kollégáikra is. Ez a telemetria, amit szakmai berkekben csak úgy emlegetnek: Big Brother.

"Valós időben figyelhetjük több száz csatornán az autó adatait" - mondja Rod Nelson, a Renault teljesítményért felelős főmérnöke - "Bizonyos csatornák adatait a szabványosított motorvezérlő elektronika (ECU) gyűjti össze, de a legtöbb a telemetrikus rendszernek hála azonnal megjelenik a monitorokon is, így a boxutca falánál üldögélve is láthatjuk azokat."

Minden országban, ahol futamokat rendeznek, az illetékes hatóság dönt arról, hogy melyik csapat  melyik frekvenciát használhatja a telemetrikus rendszer működtetésére. A csatornák titkosítottak, s az adatok útja mindössze 2 milliszekundumot vesz igénybe az autótól a garázsban és a gyárban posztoló mérnökök számítógépeinek kijelzőjéig.

A szakemberek az olyan alapvető információk, mint a guminyomás, az olajhőmérséklet és a gyorsulási adatok mellett sokezer más paramétert - például a versenyzők alapvető életfunkcióit - is szemmel tartanak. Az adatfolyam szinte végtelen, amit a közelmúltban a Williams istállónál rémisztő példával szemléltettek: ha a versenytáv alatt összegyűjtött adatokat kétoldalasan kinyomtatnák A4-es lapokra és a papírokat egymásra pakolnák, egy 2,5 kilométer magas oszlop keletkezne...

"Csak az alváznak van legalább 200 csatornája, s körülbelül ugyanennyi a motornak is. Az adatok feldolgozása után sok dolog láthatóvá válik: a gumik és az autó viselkedése egy-egy kanyarban, az alul- és túlkormányzottság, a fékstabilitás, miegymás" - fogalmaz a Renault-mérnök. A szenzorok elhelyezése helyszínről helyszínre, edzésről edzésre igény szerint variálható, s természetesen ezen a területen is fő szempont a minél apróbb méret és súly.

 

A cikk folytatása az Autómenedzser.hu autós portálon.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Autó

Mennyire okos a xenonfényszóró? – videó

Mennyire okosak a legújabb alkalmazkodó xenon világításrendszerek? Az Auto motor und sport magazin négy csúcstechnológiát képviselő berendezést tesztelt. A minőségbiztosító TÜV Rheinland szerint az éjszakai súlyos közlekedési balesetek 50 százalékkal csökkenthetők lennének, ha minden autón xenonlámpa világítana. Azok a sofőrök, akik a xenonvilágítást halogénre cserélik, ismerik a jelenséget. Szinte olyan, mintha két gyertya fénye pislákolna előttük. Még látványosabbnak tűnik a különbség, ha alkalmazkodó rendszerre térünk át. A fényszórókat az útirányhoz, a vezetési helyzethez és részben még a közlekedési helyzethez is igazítja – ideális esetben mindezt átmenet nélkül.

hvg.hu Autó

Előre vagy hátra szereljük a jobb gumikat?

Eljött az ideje, hogy lecseréljük a téli gumikat nyárira. Aki maga szeretné elvégezni a cserét, biztosan felteszi magának a kérdést, hogy a jobb állapotban lévő gumikat előre vagy hátra kell-e felrakni. És hogyan kell kíméletesen tárolni a téli gumikat?

hvg.hu Autó

Az F1 mumusa a kerékanya

Ebben a szezonban már kétszer múlt a futam a kerékanyán: Ausztráliában Sebastian Vettel egy biztosnak tűnő győzelmet bukott el miatta, míg Malajziában Michael Schumacher kényszerült idő előtt feladni a küzdelmet. A kerékanya csak látszólag tűnik egyszerű fémdarabnak.

Autó

Vadbaleset: olyan, mintha elefánttal ütköznénk - videó

Nem az állatok, sokkal inkább a szembejövő forgalom a kockázati tényező a vadak által okozott közlekedési balesetek esetében – állapította meg az a vizsgálat, amelyet az ADAC bonyolított le, miután Németországban egyre több az ilyen jellegű incidens.

Agüero lekezelően megragadta az asszisztensnő vállát, mégsem büntetik meg

Agüero lekezelően megragadta az asszisztensnő vállát, mégsem büntetik meg

Beugrott a Dunába a Margit hídról egy 19 éves férfi

Beugrott a Dunába a Margit hídról egy 19 éves férfi

Koronavírus-tortát kapott Varga Mihály

Koronavírus-tortát kapott Varga Mihály