"Öngyilkos ajtókkal" jön az új Land Rover Discovery

Az aktuális márkaarculatnak köszönhetően jóval sportosabb, mint a kifutó modell.

  • hvg.hu hvg.hu

A Land Rover megújult márkaarculata szépen lassan a komplett modellpalettát utoléri, melynek következő lépése az új Discovery bemutatása lesz. Ez várhatóan még idén megtörténik, így az e heti New York-i Autószalonra már el is hozzák a szériamodellt megelőlegező tanulmányautót, amit Discovery Vision Conceptnek hívnak. Bemutatóautóként természetesen számos olyan részlete van, amely biztosan nem fog gyártásba kerülni, de a stílusjegyek, az arányok és az utastér koncepciója sokat elárul a végleges modellről.

Land Rover
Land Rover

Például azt, hogy a kifutó generációval ellentétben az újdonság jóval sportosabb megjelenést kap, rövidebb túlnyúlásokkal, keskeny oldalablakokkal és magas hátsó traktussal, ahonnan eltűnt a kétrészes csomagtérajtó, cserébe viszont a magas rakodóperem padként is funkcionál. A tanulmányautó egyik érdekessége, hogy hiányzik a B-oszlop, a hátsó oldalajtók pedig hátrafelé nyílnak. A régen suicide doornak (öngyilkos ajtónak) hívott megoldás arra utal, hogy a biztonsági öv nélküli időkben az ilyen ajtón nagyon könnyű volt kiesni. Persze mára ez, inkább a térkínálat hangsúlyozását szolgálja, amit az utastér nyújt, 2+3+2-es, azaz hétszemélyes üléskonfigurációban.

Belül mindenféle kütyüvel és prémium anyaghasználattal találkozni, ami elmaradhatatlan egy tanulmányautóból, ennél érdekesebb extra azonban, az „átlátszó motorháztető” ami úgy valósul meg, hogy az autó orrán elhelyezett kamerák képét a szélvédőre vetíti, így láthatjuk, hogy milyen a terep az autó orra alatt. További terepezős extraként pedig lézerszkenner is került az autóba, amely az út felszínét és a táblákat is képes beolvasni.

Land Rover
Land Rover

Kövesse az Autó rovatot a Facebookon!
A rovat vezető cikkei negyedórával hamarabb kikerülnek a közösségi oldalra, mint a hvg.hu-ra.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?