Mindig nagy pillanat, amikor az ember egy új kocsiba ülhet. Sokkal kevésbé az viszont, amikor kiderül, nem volt igazán telitalálat a választás és minél hamarabb szabadulni kéne a jószágtól. Egy autóipari elemző cég az amerikai ISeeCars közzétett egy listát, amelyen azok az autók szerepelnek, amelyekből az első év során legszívesebben kiszállnának a gazdáik. Itt kell megjegyezni azt, hogy a lista amerikai, tehát jó néhány modell itt Európában nem található meg, de számtalan olyan, talán meglepő okra is rávilágít a lista, amely miatt érdemes átböngészni.
A lista első két helyezettje a BMW a 3-as és 5-ös széria 8%-os, illetve 7 százalékos aránnyal, hogy mennyiből szállnak ki egy éven belül. A harmadik a Mercedes C-osztály (6,1%), majd a Nissan Note, Dodge Dart, BMW X3 (3,9%), BMW 4-es (3,9%), Mercedes E-osztály (3,9%), Chrysler 200, Subaru WRX, Nissan Versa következik. Az iparági átlag 1,5 százalék arra, mennyien adják el egy éven belül.
D.P.
Talán meglepetés, hogy a listán a német prémium márkák dominálnak. Az elégedetlenségi okok közt a felmérés szerint a leginkább a rosszul megválasztott felszereltség szerepel, és valóban, egy luxusautót fapadosan vásárolni nagyon kiábrándító, mert nem adja meg azt a felsőkategóriás élményt, amire a márkától vágyunk. Viszont a felmérés hozzáteszi, hogy a kereskedők segítenek kiszállni az ilyen autókból, ami magyarázat arra is, hogy miért szerepel a BMW ilyen elöl a listán. Vagyis lehet, hogy rosszul választottunk, de összességében mégis kedvező lehet a márkával szemben az összkép.
Hasonlóképpen pörgetik az újautó-eladásokat a prémium márkák úgy is, hogy az ügyfeleket, amikor azok betérnek kötelező szervizre, rendkívül kedvező ajánlatokkal bombázzák, hogy üljenek át egy még újabb autóba, gyakran csereautót is kínálnak, ami természetesen egy újabb modell. Ez a kereskedők felől nem csak a magas jutalékok miatt fontos, de a gyártók is állandó versenyben vannak egymással, hogy ki is tulajdonképpen a "vezető prémium márka". Ezt a folyamatos cserélődést ők maguk is forszírozzák.
A gyors csere harmadik oka, és erre nyilván egyik gyártó sem büszke, valóban az esetleges minőségi hiányosság, erre bizonyíték a listán a prémium márkák melletti többi modell leginkább, amelyek jellemzően rosszul szerepelnek a tulajdonszerzést követő első 90 napos elégedettségi felméréseken.
Ugyanakkor hozzá kell tenni ehhez is azt, hogy mindez gyakran nem azt jelenti, hogy egy rossz minőségű autóról van szó, hanem olyan típusokról, amelyek egyes elemükben nem találkoznak a vásárlók elvárásaival. Az egyik legirritálóbb például a vásárlók számára, ha az autójuk nem tud a telefonjukkal normálisan kapcsolatot létrehozni, ami egyenes út az elégedetlenséghez.
