A jelenleg zajló autóipari forradalom nemcsak a meghajtást érinti, hanem az anyagfelhasználást is. Az elmúlt években szinte minden anyaggal kísérleteztek már a fejlesztők, amelyekkel az iparág környezetre rótt terhelését tudják csökkenteni.
Az elmúlt több mint száz évben, vagyis az első autók megjelenése óta rengeteget változott az iparág. Kényelmesebb, erősebb autók készültek, amikbe jóval biztonságosabb beleülni, mint akár csak a 10-20 évvel ezelőtti modellekbe. A járművek ma már komoly számítógépes vezérlést kapnak, amely minden szempontból a benne utazók kényelmét és biztonságát szolgálja.
De még ezeket a változásokat egybe véve is axióma, hogy az autógyártás történetének legnagyobb forradalmának lehetünk szemtanúi. Az elektromos autók épp most verik a szöget a belső égésű motor koporsójába, és csak idő kérdése, mikor készül el olyan akkumulátorcsomag, amely után a rövid hatótávolságot már hírből sem fogjuk ismerni.
A járműipar azonban nemcsak az elektromos meghajtással akar környezetkímélőbb autókat előállítani. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a fejlesztéseknél az újrahasznosított és "zöld" anyagok, amelyeknek köszönhetően a Föld jóval kevesebb erőforrásába kerülne egy-egy autót, vagy épp az ahhoz tartozó valamilyen alkatrészt előállítani.
Abroncs pitypangból
Az egyik legutóbb bejelentett fejlesztést a holland Apollo Vredestein nevű cég fejlesztette, amely nem elsősorban az autóipar számára, de az arra is kiható találmányt mutatott be. A cég a gyermekláncfű egy Kazahsztánban őshonos fajtájából, az úgynevezett gumipitypangból nyert természetes gumiból készített kerékpárabroncsot.
Fortezza Flower Power névre keresztelt gumi a benne lévő természetes gyanta magas arányának köszönhetően jobb tapadást biztosít a hagyományos abroncsoknál, nem mellesleg pedig a természetes összetevőinek köszönhetően jóval környezetkímlőbb is lehet, mint a hagyományos társai. Korábban egyébként a Bridgestone és a Continental is kísérletezett már hasonló technológiával.
Fűből autó
Ha már a növényeknél tartunk, nem mehetünk el szó nélkül az amerikai Bruce Dietzen fejlesztése mellett sem, aki egy Mazda MX-5 vázát használta fel arra, hogy kendert tartalmazó karosszériát építsen köré. A fejlesztő szerint a kendert szövetté szőve és műgyantával ragasztva tízszer erősebb és rugalmasabb anyagot alkot, mint a normál karosszériaötvözetek. A kocsik súlya ráadásul emiatt csökken, ami egyúttal a fogyasztás csökkenését is jelenti.
Műanyag, textil
A világon az egyik legnagyobb problémát a műanyag hulladék tárolása jelenti. Az újrahasznosításuk emiatt rendkívül fontos lenne, amiben az autóiparnak is nagy szerep jut. Ennek köszönhetően az elhasznált PET-palackok új formát öltve a járművek különböző részeibe épülnek be. Találkozhatunk velük az autók üléseiben, a légterelőknél, a lökhárítóknál vagy épp a műszerfalban.
De nemcsak a PET-palackokat lehet újra feldolgozni az autógyártásban. A használt textilek például az utastér kárpitjaként köszönnek vissza.
A szójától a csalánig
A járművek fejlesztésével kapcsolatban ma már nehezen lehetne olyan természetes alapanyagot mondani, amihez még nem nyúltak a cégek. A Ford például néhány évvel ezelőtt jelentette be, hogy szója felhasználásával készített fejtámlákkal kísérletezik, ami szintén csökkentené az autógyártás környezeti terhelését.
Nemrégiben a holland dizájner Ritsert Mans, és a szintén holland tudós Peter Mooij fából készített motorkerékpárt. Ez önmagában még nem újdonság, hiszen az elmúlt években számos faautó jelent meg a nagyközönség előtt, a két szakember azonban algaolajból készített bio-üzemanyagot a jármű számára.
És hogy haza is beszéljünk egy kicsit: néhány évvel ezelőtt Magyarországon, egész pontosan a békési Vésztőn egy olyan "csalánfarmot" alakítottak ki, amit a Mercedes és az Audi hasznosított. A csalánt a belső kárpit merevítő és hangcsillapító elemeihez termeltették meg.
Átnéztük Kerkez Milos tavalyi évét, mik azok a fontos mutatók, amikben már most a legjobbak között van, illetve mennyire illeszkedik a játékstílusa az angol bajnok játékrendszerébe.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
