Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a helyi önazonosság védelméről szóló törvény részletszabályozását, amely komoly csúszást is előidézhet azokon a településeken, ahol az önkormányzat él az elővásárlási jog biztosításával.
Ez most a 10-30 ezer lakosú települések polgármesteri hivatalainak dolgozóit érinti.
Noha Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter korábban arról beszélt, hogy több száz olyan település van, ahol a túl sok betelepülő már gondot okoz, egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését – derül ki a HVG körkérdéséből. Bár több településen is érdeklődéssel vizsgálják a törvényt, hasznosságát és kockázatait illetően változatlanul vannak aggályaik.
Vitályos Eszter szerint félreértelmezték a mondatát, amikor síró, picsogó polgármesterekről beszélt.
A tulajdonos nehézkes eladással, ingatlanja értékének csökkenésével, a vevő szigorúbb hitelfeltételekkel, a társadalom pedig növekvő korrupcióval szembesülhet.
De csak a tízezer lakosnál kisebb településeknek.
Tucatjával írják át a szabályokat a költségvetést megalapozó törvénycsomagban.
Csökkent a magyar GDP az év elején; az USA és Ukrajna megkötötte régóta várt megállapodását; elkészült a törvényjavaslat, amellyel bármelyik város megakadályozhatná új betelepülők érkezését. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A helyi önazonosság védelméről szóló javaslat alapján bármelyik város vagy falu megakadályozhatja, hogy újabb lakosok költözzenek be a településre. Az ingatlan-adásvételek korlátozása azonban értékvesztést okozhat. Ez utóbbi miatt aggódnak a legtöbben. Navracsics Tibor miniszter legújabban bejelentette, hogy valamennyit visszakozhat a kormány, de a részletekkel adós maradt.
Miután a Fidesz lehetővé tette alapjogok (például a tulajdonhoz való jog) korlátozását a településeknek, az önkormányzatok lényegében bármire hivatkozva korlátozhatnák a betelepülést. A legnépszerűbb eszköz alighanem a betelepülők adója lesz, de akár száz fekvőtámaszt is kérhetnének az önkormányzatok.
A szolidaritási járulékként beszedett 360 milliárd forintból csöpögtetnek most vissza felesleges dolgokra, amelyek nem revitalizálják a falut – állítja a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
10-30 százalékkal emelték az üdülőtulajdonosok közterheit több balatoni településen az elmúlt másfél évben, de a Velencei-tó és a Tisza-tó partján is nagyokat emeltek a nyaralók utáni adón.
A lépés jelentősen szűkítené az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét.
Budapestnél változatlanul a vitatott 89 milliárd forint szerepel.
A legrosszabbul a nagy, ellenzéki vezetésű városok jártak, és a Népszava szerint az Orbán-kormány alig titkoltan Budapest csődjére játszik.
Ezzel egy régi konfliktus oldódhat meg.
Évek óta tart az önkormányzatok kivéreztetése a kormány által, elég csak az iparűzési adó ideiglenes felfüggesztésére, majd jövő évtől a többlet elvonására, vagy a különleges gazdasági övezetek kijelölésére gondolni. A jelek szerint több budapesti kerület és megyei jogú város januártól egyes helyi adók jelentős emelésével kompenzálja az elvont pénzeket. Megnéztük, hol, mennyivel nőnek a ezek a közterhek.
Jövő januártól nem az eddigi módszerrel veszik el a városoktól az adóbevételeket, ha a kormány törvénymódosítója a mostani formájában megy át a parlamenten.
A főpolgármester úgy számol, hogy jövőre közel 100 milliárd forintot kéne Budapestnek befizetnie az államkasszába.
A fővárosban az elmúlt 5 évben a népességaránynál nagyobb százalékban épültek önkormányzati lakások. Közben a vidéki önkormányzatok láthatóan nem képesek ilyen lakásokat építeni, mert a kormány kivéreztette őket, áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében.
