Csökkent a magyar GDP az év elején; az USA és Ukrajna megkötötte régóta várt megállapodását; elkészült a törvényjavaslat, amellyel bármelyik város megakadályozhatná új betelepülők érkezését. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Fél éve azt ígérte Orbán Viktor, lesz csodálkozás, amikor majd kijönnek a gazdasági adatok 2025 első negyedévéről. Nos, tényleg lett csodálkozás: a legpesszimistább várakozások jöttek be, 0,4 százalékkal visszaesett a GDP. Az elemzők szerint ezután már az is kérdéses, hogy a 3-6 százalékosról előbb 3,4, majd onnan 2,5 százalékosra levitt éves növekedési cél helyett az 1 százalék meglesz-e.
A kormány mindenesetre elmagyarázta, hogy az EU a hibás, mert inkább Ukrajnának ad pénzt, illetve hogy az majd tényleg berobbantja a gazdaságot, ha 100 helyett 150 új gyár épül. Orbán Viktor pedig levezette, hogy őt nem az okok érdeklik.
Ami az EU-t illeti: az unió GDP-je a vártnál jobban nőtt, 1,4 százalékos a növekedés. Rossz hír viszont ebben számunkra az, hogy rajtunk kívül pont az a két ország van mínuszban, amely különösen fontos lenne a magyar gazdaság számára, Ausztria és Németország.
Esett az Egyesült Államok GDP-je is, amit a vámháború előtti óriási importnövekedés okozott, valamint az, hogy az emberek visszafogottabban költötték a pénzüket. Donald Trump ezen a héten épp enyhített az autóvámokon, miután belátta, hogy a 25 százalékos általános vám túl nagy drágulást okozna. Persze a populista gazdaságpolitikától ez nem szokatlan, de a kapkodás, ami kíséri, az már egészen új még Trumptól is.
De el kell ismerni, jött egy ritka pillanat is: történt valami értelmes dolog, amihez az Egyesült Államoknak köze van. Az USA és Ukrajna képviselői aláírták a keretmegállapodást az ukrán ásványkincsek közös kitermeléséről – anyagilag az USA járt jobban, de Ukrajna így megkaphatja az oroszok elleni védekezéshez szükséges támogatást, ráadásul ez tényleg érdemi kompromisszum volt ahhoz képest, ahonnan elindultak a tárgyalások. És ami legalább ennyire fontos: amíg az amerikai kormány több tagja, élén Donald Trumppal, még egy hete is putyinista szlogeneket mondott fel Ukrajna felelősségéről, a megállapodásban ilyesmiről már szó sem volt.
Mert most, hogy elért a századik napjához Donald Trump második elnöksége, már jól látszik, hogy épp ez a legnagyobb különbség az első Trump-elnökséghez képest: amíg nem ütött be a Covid, Trump írogathatott populista ostobaságokat a Twitteren, de a nagy szavak mögött ugyanolyan volt a politikája, mint bármelyik jobboldali elnöké, idén viszont teljesen elszabadult. Az biztos, hogy óriási a káosz a határokon belül és a nemzetközi színtéren is, legyen szó akár a gazdaságpolitikáról, akár a jogállami keretek teszteléséről. A legnagyobb baj az, hogy az Egyesült Államok többé nem megbízható partner, lehetetlen tervezni, ha nem tudni, milyen lesz a politikája egy hét múlva.
Bármelyik város vagy falu megakadályozhatja egy új törvényjavaslat szerint, hogy újabb lakosok költözzenek be a településre. Az jogos felvetés, hogy sok település – főleg a Budapest környéki agglomerációban és a Balatonnál – megtelt, de veszélyes fegyverről van szó, az ingatlan-adásvételek korlátozása értékvesztést okozhat, túladóztatásra és etnikai kirekesztésre is alkalmas a tervezet.
Ha pedig arról van szó, külföldről ki jöhet be, a tavaly élesített vendégletelepedési program nem működik. Még jó, hogy itt van nekünk Pintér Sándor, aki saját hatáskörben, ráadásul titokban azt enged be az országba, akit csak akar, ha úgy érzi, hogy nemzeti érdek az illető betelepülése.
A hét képe: óriási áramszünet volt Spanyolországban és Portugáliában, a becslés szerint milliárdos nagyságrendű kiesést okozott ez a gazdaságban
A Magyar Hang és egy másik, meg nem nevezett médiavállalat bepanaszolta a magyar kormányt az Európai Bizottságnál arra hivatkozva, hogy a médiapiacon tiltott állami támogatás gyanúját veti fel, hogy a kormányközeli sajtótermékek kapják az állami reklámpénzeket. Ha a testület elfogadná az érvelést, az érintett cégeknek akár közel 450 milliárd forintot is vissza kellene fizetniük.
Valóban semmilyen piaci logika nem indokolja, hogy a kormányunk és az állami cégek kizárólag kormánybarát médiumokban hirdessenek. Azt pedig a HVG is kimutatta már, hogy ha valami miatt elapadnának az állami források, akkor a legtöbb kormányközeli lap és hírportál a mostani formájában fenntarthatatlanná válna.
„Az árrésstop olyan intézkedés, amely csak rövid távon fojtja le az inflációt, miközben visszafordíthatatlan károkat okoz a nemzetgazdaságnak” – üzenték meg a kereskedők Nagy Mártonnak. A nemzetgazdasági miniszter ugyanis arról beszélt, hogy valószínűleg május vége után is maradhat az árrés mostani szabályozása, sőt még több termékre kiterjeszthetik.
A HVG havi bevásárlókosarán mindenesetre látszik: az infláción legfeljebb szépségtapasz lehet bármilyen kormányzati intézkedés. Varga Mihály is arról beszélt, miután a jegybank tartotta a kamatszintet, hogy áprilisban még lassulni fog az infláció, utána viszont már beáll 4 százalék környékére.
Az egyértelmű, hogy a klímaválság nagyon súlyos bajokkal fenyeget, de mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Ezt járta körbe egy beszélgetésen Zlinszky János biológus, Gelencsér András kémikus és Ürge-Vorsatz Diána fizikus.
Abban nem értettek egyet, hogy elég csak a tünetet, a klímaváltozást kezelni, vagy kell-e valamit kezdeni a csökkenő népesség mellett is pörgetett fogyasztással is. Az nem kérdés viszont az előadók szerint, hogy a politikusok nem hajlandók leszámolni a folyamatos növekedés ígéretével. Az is nagy kérdés, hogy ha valamilyen katasztrófa történik, az sokakat ráébreszt-e a változás elkerülhetetlenségére, vagy ehhez is hozzá tudunk szokni.
Évtizedekkel ezelőtt még a nem túl emlékezetes ízű Kajla nugát készült Dánszentmiklóson, ma viszont már a csúcsétterméről próbál ismert lenni a Pest megyei falu: egy hotel mellett a Dining Guide által a legjobb tíz vidéki étterem közé beválasztott Botanica működik ott, amely Munk Tamás séffel a Michelin két éve elnyert ajánlása után a legismertebb éttermi lista csillagára hajt.
A 2016-ban alapított helyen jártunk – a családi vállalkozásként indult cég egy kis darab Dél-Franciaországot próbál megteremteni, még úgy is, hogy a bejárattal szemben csodás francia táj helyett Kádár-kockák vannak.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
10 évre kitiltották az országból.
Évről évre egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
Ez jutott eszébe.
Nem érti Daniel Freund, hogyan árulhat egy gyékényen a német kormány az Orbán-rezsimmel. Témák és vélemények a világsajtóban.
