K&H: Jövőre is rosszabb lesz a gazdaság, mint amit a kormány vár, az ideinek pedig köze sincs a tervekhez
Idén alig fog nőni a magyar gazdaság, 2026-ban is a kormányzati terv alatti lehet a növekedés, az infláció még jövőre is beragad egy kényelmetlenül magas szinten – számol a K&H.
„Kevésbé láttuk a repülőrajtot” – kommentálta a kormány tervei és a valóság közötti különbséget Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A kormány eredetileg 3-6 százalék közötti GDP-növekedést ígért 2025-re, aztán a költségvetésben ezt előbb 3,4 százalékban konkretizálta, majd mostanra már 2,5-re vitte le, de szinte minden elemző egyetért abban, hogy már az 1 százalék is az egyik legjobb forgatókönyv lenne. Ehhez csatlakozott most a K&H is: a bank friss prognózisa szerint idén 0,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság.
Ezek után 2026-ban lehet nagyobb a növekedés, de messze nem akkora, mint amit a kormány remél. A 2026-os költségvetést kedden úgy fogadhatja el a parlament, hogy az 4,1 százalékos növekedéssel kalkulál, ehhez képest a K&H szerint 2,5 és 3 százalék közötti lehet majd a mutató.
Az infláció éves átlagban 4,3 százalék lehet idén, 4 százalék körül jövőre. Itt viszont rendkívül sok a bizonytalanság – mondta el Németh Dávid.
Németh Dávid.
Reviczky Zsolt
Mivel már több, mint két éve gyakorlatilag stagnál vagy visszaesik a gazdaság, ráadásul a munkanélküliség is nőtt, a cégek termelékenysége pedig érdemben nem emelkedik, a béremelések üteme lelassult. Idén ez 7,5-8 százalékos lesz, majd jövőre, ahogy egy kicsit javulhat a gazdaság helyzete, viszont az infláció marad magas, 9 százalék körüli lehet.
Az ilyenkor szokásos makrogazdasági mutatók mellett egy szubjektív, de fontos elemet mutatott be az elemző: azt, hogy a kormányzás minőségét melyik országban milyen jónak értékelik. Ebből a szempontból Magyarország évtizedekkel ezelőtt (itt az 1996-os és 2004-es felmérés adatait hozta be) a régiónk élbolyában járt, a 2023-as felmérésben viszont a környékünkről csak Románia, Bulgária és Szerbia volt mögöttünk a listán. Márpedig ez nagyban befolyásolja azt, hogy a befektetők hogyan állnak hozzá az országhoz.
Az elmúlt pár év még egy érdekes fordulatot hozott. Egész mostanáig évtizedeken át a magyar ipar teljesítménye nagyjából együtt mozgott Közép- és Kelet-Európa más országainak mutatóival. Ez mostanra megtört, 2023-2024-ben már a régiónál egyértelműen rosszabbul teljesít a magyarországi ipar. Pedig a környékünk és egész Európa ipara is rossz időket él át, mi még ehhez képest is gyengébb éveket hozunk.
A CATL épülő debreceni akkugyára.
Reviczky Zsolt
Európa azt is megszenvedi, hogy Kínában óriási túlkínálat alakult ki: az ottani ipar villámgyorsan kiheverte a Covid-hatást, nagyon nagy ütemben termel, a kínai fogyasztás viszont „több sebességgel visszakapcsolt”. Ezért onnan nagyon sok árut áthoznak Európába, a mi kontinensünk iparának pedig erre kellene választ adnia – magyarázta Németh Dávid. A régiónk egyik megoldása erre az lehet, hogy alacsony fizetésekkel csábítsa ide a nyugati cégeket: a kelet-európai munkaerő kimondottan olcsó, a magyar mediánbér pedig a harmadik legalacsonyabb az EU-ban.
Nem segít a Trump-hatás sem. Az 0,2-0,3 százalékponttal vetheti vissza a magyar GDP növekedését, ha eszkalálódik a vámháború. Jelenleg a régión belül a középmezőnyben vagyunk, ha azt nézzük, hogy Trump beígért és a már bevezetett vámjai mekkora károkat okoznak, de ha a gyógyszeripart is elkezdi büntetni az USA elnöke, akkor jókora hátrányba kerülhet Magyarország.
Ami pedig az árfolyamot illeti, Németh Dávid szerint 395-410 forint közötti euróra rendezkedhetünk be az év hátralévő részére. A világban nagy változások vannak, de Közép-Európának az a része, amely nem eurót használ, egyelőre „a béke szigete”, legalábbis a devizakereskedelemben.
Mi járhat Donald Trump fejében? Az USA és az EU mire juthat Kínával? Szijjártó Péter hozta Debrecenbe a kínai CATL-t vagy a német BMW? Mi lesz a forinttal a 2026-os választások előtt? Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem habilitált egyetemi docense, és Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője volt a HVG Címlapsztori vendége.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.