A vártnál jobban nőtt az EU gazdasága, negyedéves szinten egyedül Magyarország rontott
A német és az osztrák gazdaság gyengélkedik, de a kontinens többi része a vártnál jobban kezdte 2025-öt.
A német és az osztrák gazdaság gyengélkedik, de a kontinens többi része a vártnál jobban kezdte 2025-öt.
Minden előzetes várakozást alulmúlt az éves alapon mért 0,4 százalékos csökkenés, és nem is igazán látszik a fény az alagút végén.
Csodálatos dolgokat ígért a kormány, ezek után a legpesszimistább elemzői véleményeket igazolva indult az év. Eddig sem volt fényes a helyzet, de január és március között éves alapon és 2024 végéhez viszonyítva is visszaesett a magyar gazdaság.
A januártól márciusig tartó időszakot még nem hátráltatta Donald Trump vámháborúja, az egész évet tekintve azonban kevésbé optimisták az elemzők.
Hiába értékelte át gazdasági prognózisát a kormány, az még mindig túl bizakodó.
Nagy Márton borúsabb jóslata Varga Mihály múlt heti borongását követi.
Egy tapodtat sem tudott közelíteni az elmúlt két évben Magyarország az egy főre jutó GDP-ben az EU-átlaghoz, pedig a magyar politikusok évek óta egymással versengve ígérik, hogy mindjárt felzárkózunk. Aztán jött a Nemzetgazdasági Minisztérium, és közölte, hogy 2025 az áttörés éve Magyarországon. Igaz, ezt ígérték korábban is, és eddig nem lett belőle semmi.
Sokkal nagyobb infláció, kisebb GDP-növekedés – teljesen át kellett írni a 2025-ös előrejelzéseket, annyira rosszul kezdődött az év. Még a választási osztogatás is olyan, hogy majd a következő kormány dolga lesz a költségvetésből kieső pénzt visszatenni. És mindez még sokkal rosszabb is lehet, ha Donald Trump teljesen elszabadul.
A tavalyi évet 71,9 milliárdos nyereséggel zárta a CIB Csoport, de a jövőre nézve visszafogottak a vállalat kilátásai.
A 2024-es GDP alapadataiból kiderül, hogy az Orbán-kormány továbbra is kitart az elhibázott gazdaságpolitikája mellett – figyelmeztet cikkünk szerzője, Mellár Tamás ellenzéki képviselő, egykori KSH-elnök.
A világ leggazdagabb országaiban az államadósság finanszírozásának költsége 2007 óta a legmagasabb szintet érte el tavaly, meghaladva a védelemre, a rendőrségre és a lakhatásra fordított összeget. A világ teljes adóssága eközben túllépte a 100 ezer milliárd dollárt.
A mesterséges intelligencia az élet valamennyi területén egyre inkább meghatározó szerepet játszik, így hozzájárulhat a fenntarthatósági célok eléréséhez is. Akadnak ugyanakkor kockázatok is, az MI alkalmazása például az energiafogyasztás növekedését okozhatja.
Az egy szál Magyarországot kivéve egységesen néz szembe az EU az új világpolitikai helyzettel; a magyar kormány a boltokat fenyegeti; Trump előbb vámokat vezetett be, majd egy csomót felfüggesztett közülük. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az idei évet tekintve 2,6 ezer milliárd forint plusz kiadást jelentene, ha Magyarország a GDP-je 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítaná, ahogy Donald Trump követeli. 2038-ban a GDP 2 százaléka és 5 százaléka közt már 5,6 ezer milliárd forint lesz. A NATO biztosan emelni fogja a védelmi kiadások célértékét, de biztos, hogy nem 5 százalékra.
Elkészítette a KSH a 2024-es GDP-adat részleteit, és bemutatta, hogyan lett a kormány 4 százalékos ígérete helyett csak 0,6 százalékos a növekedés. Az emberek már újra kezdenek vásárolni és ezzel pörgetni a gazdaságot, a cégek azonban nagyon óvatosak, és pont azok az ágazatok teljesítenek igazán rosszul, amelyekre feltették a jövőt.
Keir Starmer jövő héten fog találkozni Donald Trumppal.
Jelenleg a GDP 3,45 százalékát költik védelemre.
Szintet lépnek a magyarországi üzleti szolgáltató központok, mégis félő, hogy Egyiptom „kanyarban előz”. Az Orbán-kormány mániája az iparosítás, holott az üzleti szektor erősítése jobb üzlet.
Alig érezhetően nőtt csak a magyar gazdaság a frissen kiadott 2024-es adatok szerint; Orbán Viktor az Emirátusokban ígéri, hogy minden rendben lesz Mini-Dubajjal; totális káoszt hozott a techszektorban az új kínai MI-modell. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjút a friss GDP-adatokkal kapcsolatban. A tárcavezető elárulta, hogy 2024-es év miért nem a gazdasági növekedésről szólt, ahogy azt a kormányzat ígérte, majd beszélt a reálbérek növekedéséről és a vámháború körüli egyezkedésekről is.