A fene tudja, mi lesz itt”

– fakadt ki spontán módon a konjunktúrajelentés mai bemutatóján Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója. „Nem árt, ha közben nézzük a híreket” – ironizált a sűrűn váltakozó amerikai fejleményeken Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

A mostani szituáció kísértetiesen emlékeztetett a hasonló 2008. októberi sajtótájékoztatókra, amikor az amerikai jelzálogpiaci válság szele elérte a magyar gazdaságot, összeomlott az állampapírpiac, a tőzsde és a forint árfolyama is. Most Donald Trump amerikai elnök tornádója süvít át Magyarország fölött is. Brutális vámemelések, fenyegetődzések és fogadkozások, hogy azokon nem változtat, megbüntet mindenkit, aki ellene szegül, majd a tarifák felfüggesztése jelzi az elnöki kiszámíthatatlanságot. A nagy váltásokat pedig alig győzi követni a tőzsde és a dollár árfolyama.

Azon a viharos 2008-as őszön kétszer kellett átírni az Országgyűlésnek már benyújtott 2009-es költségvetési törvény tervezetét, utoljára módosító indítvánnyal tette meg Veres János pénzügyminiszter. A jövő évi költségvetés összeállítása is a finisben van már, ám aligha derül ki, hányadik változat kerül rövidesen az Országgyűlés elé. Bármelyiket prezentálja rövidesen a pénzügyi tárcát is bekebelező Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, túl korán teszi. A bizonytalan globális és lokális környezetben érdemes volna őszig várni, mint tavaly történt, amikor megvárta a kormány az amerikai elnökválasztás eredményét. Ám könnyen meglehet, hogy az alapvetéseket illetően tavaly is tévedett, amennyiben Trump győzelmét látva „békeköltségvetést” fogadtatott el az Országgyűléssel. Egy biztos: abban a dokumentumban vámháború nem volt bekalkulálva.

A vámháborúnak március végén még csak a szele érződött, amikor Nagy Márton bejelentette, hogy a kormány megváltoztatta az idei évre szóló prognózisát: a gazdasági növekedés előirányzatát 3,4 százalékról 2,5, az éves inflációra vonatkozó előrejelzést 3,2 százalékról 4,5 százalékra emelte. Két nappal később Trump előállt fergeteges vámelképzeléseivel, világszerte felborítva a készülőfélben lévő prognózisokat.

A jelenlegi magyarországi kutatói konszenzus szerint a felülírt kormányzati program még mindig merészen optimista.

„Nehéz megbízható előrejelzést adni” – adta meg az alaphangot a sajtótájékoztatón Palócz Éva. „Trump vámjai átrendeződést indítanak el és növelik a gyártási költségeket” – kezdte a globális gazdaság várható fejleményeinek értékelését Nagy Katalin. Vámintézkedéseinek gazdasági hatásai egyelőre nem számszerűsíthetők, de olyan bizonytalanságot keltenek a vállalkozások körében, ami fékezi a növekedést; az év elején az USA GDP-jének 2,3 százalékos bővülésére számítottunk, ez várhatóan 2 százalék alatt marad. Az euróövezet gazdasága szerény mértékben, csupán 0,8 százalékkal nőhet, ezen belül a német viszont még mindig, immár harmadik éve zsugorodik – fejtegette. A Közép-és Kelet-Európai régió gazdasága a tavalyi negyedik negyedévben 2,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi szintet, ez a tempó 2,6 százalékra gyorsulhat az idén.

A kormányzati prognózis szerint a magyar gazdaság belesimul ebbe a képbe, a Kopint-Tárki szerint viszont kipottyan belőle – lefelé. Tavaly a harmadik negyedévi csökkenést követően a negyedik negyedévében a GDP csupán 0,4 százalékkal bővült, ami szerény javulás, így éves átlagban 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság.

Az idei első két hónap adatai sem biztatóak. A kormány abban reménykedik, hogy néhány ipari óriásberuházást az év vége felé üzembe helyeznek, csakhogy az időközben kialakult vámháborús helyzet ezen változtathat.

Az idei évre 1,7 százalék körüli GDP-növekedésre számítunk, amit jövőre is csak mérsékelt gyorsulás követhet – latolgatta az esélyeket Palócz Éva. Ez messze elmarad a miniszterelnök várakozásától, aki 3-6 százalékos növekedési pályán szeretné látni a magyar gazdaságot. Amely 2006 és 2012 között már elszenvedett hét év vergődést, amit 2013-től hét év viszonylag nyugodt növekedése követett, de 2020-ban a pandémiával a jelek szerint újabb hosszadalmas gyötrődés vette kezdetét. Ez ennek az új szakasznak immár a hatodik éve.

Az éves infláció 5,2 százalék lehet az idén, már abban az esetben, ha az árstop csak május 31-éig áll fenn. A magas infláció miatt a jegybanki alapkamat az év végéig 6,5 százalék maradhat, a korábban prognosztizált év végi kamatcsökkentés elmarad. A forint árfolyama az eurónkénti 410-es kurzus körül ingadozik, ennyi lehet az éves átlag – jövendölte Palócz Éva.

Az államháztartás hiányát a kormány a GDP 3,7 százalékára tervezi, a Kopint-Tárki ezzel szemben 4,5 százalékos deficitre számít. Prognózisa szerint az államadósság sem csökken az idén, a GDP 74 százaléka lesz. Vagyis második éve duzzad a bruttó adósság rátája, ha csak csekély mértékben is, holott az alaptörvény megfogalmazása szerint folyamatosan csökkenteni kell. Igaz, a törvény megsértése semmiféle szankciót nem von maga után.