Hiába értékelte át gazdasági prognózisát a kormány, az még mindig túl bizakodó.
A fene tudja, mi lesz itt”
– fakadt ki spontán módon a konjunktúrajelentés mai bemutatóján Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója. „Nem árt, ha közben nézzük a híreket” – ironizált a sűrűn váltakozó amerikai fejleményeken Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
A mostani szituáció kísértetiesen emlékeztetett a hasonló 2008. októberi sajtótájékoztatókra, amikor az amerikai jelzálogpiaci válság szele elérte a magyar gazdaságot, összeomlott az állampapírpiac, a tőzsde és a forint árfolyama is. Most Donald Trump amerikai elnök tornádója süvít át Magyarország fölött is. Brutális vámemelések, fenyegetődzések és fogadkozások, hogy azokon nem változtat, megbüntet mindenkit, aki ellene szegül, majd a tarifák felfüggesztése jelzi az elnöki kiszámíthatatlanságot. A nagy váltásokat pedig alig győzi követni a tőzsde és a dollár árfolyama.
A befektetési szakértő szerint a Donald Trump vámháborúja okozta bizonytalanság egy csapásra oda vezetett, hogy az Egyesült Államok immár egy fejlődő ország gazdaságaként működik: tőkemenekítés kezdődött, amit a jó hírek ugyan megállítanak, de aztán újraindul, és általában tovább tart, mint gondolnánk.
Azon a viharos 2008-as őszön kétszer kellett átírni az Országgyűlésnek már benyújtott 2009-es költségvetési törvény tervezetét, utoljára módosító indítvánnyal tette meg Veres János pénzügyminiszter. A jövő évi költségvetés összeállítása is a finisben van már, ám aligha derül ki, hányadik változat kerül rövidesen az Országgyűlés elé. Bármelyiket prezentálja rövidesen a pénzügyi tárcát is bekebelező Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, túl korán teszi. A bizonytalan globális és lokális környezetben érdemes volna őszig várni, mint tavaly történt, amikor megvárta a kormány az amerikai elnökválasztás eredményét. Ám könnyen meglehet, hogy az alapvetéseket illetően tavaly is tévedett, amennyiben Trump győzelmét látva „békeköltségvetést” fogadtatott el az Országgyűléssel. Egy biztos: abban a dokumentumban vámháború nem volt bekalkulálva.
A vámháborúnak március végén még csak a szele érződött, amikor Nagy Márton bejelentette, hogy a kormány megváltoztatta az idei évre szóló prognózisát: a gazdasági növekedés előirányzatát 3,4 százalékról 2,5, az éves inflációra vonatkozó előrejelzést 3,2 százalékról 4,5 százalékra emelte. Két nappal később Trump előállt fergeteges vámelképzeléseivel, világszerte felborítva a készülőfélben lévő prognózisokat.
14 forinttal ér kevesebbet a dollár, mint a hét elején, az amerikai kötvények hozama 2001 óta nem látott mértékben emelkedett, ami azt jelenti, hogy menekülnek a befektetők az amerikai eszközökből.
A jelenlegi magyarországi kutatói konszenzus szerint a felülírt kormányzati program még mindig merészen optimista.
„Nehéz megbízható előrejelzést adni” – adta meg az alaphangot a sajtótájékoztatón Palócz Éva. „Trump vámjai átrendeződést indítanak el és növelik a gyártási költségeket” – kezdte a globális gazdaság várható fejleményeinek értékelését Nagy Katalin. Vámintézkedéseinek gazdasági hatásai egyelőre nem számszerűsíthetők, de olyan bizonytalanságot keltenek a vállalkozások körében, ami fékezi a növekedést; az év elején az USA GDP-jének 2,3 százalékos bővülésére számítottunk, ez várhatóan 2 százalék alatt marad. Az euróövezet gazdasága szerény mértékben, csupán 0,8 százalékkal nőhet, ezen belül a német viszont még mindig, immár harmadik éve zsugorodik – fejtegette. A Közép-és Kelet-Európai régió gazdasága a tavalyi negyedik negyedévben 2,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi szintet, ez a tempó 2,6 százalékra gyorsulhat az idén.
A kormányzati prognózis szerint a magyar gazdaság belesimul ebbe a képbe, a Kopint-Tárki szerint viszont kipottyan belőle – lefelé. Tavaly a harmadik negyedévi csökkenést követően a negyedik negyedévében a GDP csupán 0,4 százalékkal bővült, ami szerény javulás, így éves átlagban 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság.
Az idei első két hónap adatai sem biztatóak. A kormány abban reménykedik, hogy néhány ipari óriásberuházást az év vége felé üzembe helyeznek, csakhogy az időközben kialakult vámháborús helyzet ezen változtathat.
Legnagyobb mértékben az akkumulátorgyártás esett vissza, 24 százalékkal marad el 2024-től, de az autóipar is gyengélkedik. Minden ágazat visszaesést szenvedett el, a megrendelések zuhanása miatt a kilátások se fényesek.
Az idei évre 1,7 százalék körüli GDP-növekedésre számítunk, amit jövőre is csak mérsékelt gyorsulás követhet – latolgatta az esélyeket Palócz Éva. Ez messze elmarad a miniszterelnök várakozásától, aki 3-6 százalékos növekedési pályán szeretné látni a magyar gazdaságot. Amely 2006 és 2012 között már elszenvedett hét év vergődést, amit 2013-től hét év viszonylag nyugodt növekedése követett, de 2020-ban a pandémiával a jelek szerint újabb hosszadalmas gyötrődés vette kezdetét. Ez ennek az új szakasznak immár a hatodik éve.
Az éves infláció 5,2 százalék lehet az idén, már abban az esetben, ha az árstop csak május 31-éig áll fenn. A magas infláció miatt a jegybanki alapkamat az év végéig 6,5 százalék maradhat, a korábban prognosztizált év végi kamatcsökkentés elmarad. A forint árfolyama az eurónkénti 410-es kurzus körül ingadozik, ennyi lehet az éves átlag – jövendölte Palócz Éva.
Az államháztartás hiányát a kormány a GDP 3,7 százalékára tervezi, a Kopint-Tárki ezzel szemben 4,5 százalékos deficitre számít. Prognózisa szerint az államadósság sem csökken az idén, a GDP 74 százaléka lesz. Vagyis második éve duzzad a bruttó adósság rátája, ha csak csekély mértékben is, holott az alaptörvény megfogalmazása szerint folyamatosan csökkenteni kell. Igaz, a törvény megsértése semmiféle szankciót nem von maga után.
Az Otthon Start egy eleve fűtött ingatlanpiacon idézett elő masszív drágulást, pont ez okozta a végzetét is.
Hat önálló divízió jön létre.
