Elemzők a gyászos GDP-adat után: Kérdéses, hogy eléri-e idén az 1 százalékot a gazdasági növekedés

„Nagyon kellemetlen meglepetést jelentenek a mostani adatok. Mi éves szinten stagnálást, az előző negyedévhez képest 0,3 százalékos pluszt vártunk. Egyelőre csak első becslésről van szó, a pontos értékeléshez meg kell várni a részletes adatokat, mindenesetre az összkép elég gyenge” – kommentálta a KSH által szerda reggel közölt adatokat Németh Dávid, K&H vezető elemzője.

A szakember szerint a második negyedéves kilátások is kedvezőtlenek. Az ipar esetében azért, mert megrendelések elmaradnak az egy évvel korábbi szinttől. Emiatt a második negyedévben az ágazat teljesítménye a negatív tartományban maradhat. Továbbá (az NGM véleményével szemben) az építőipari szerződésállománya sem utal arra, hogy éles felpattanás jönne ebben a szektorban.

A kereskedelmi háború a második negyedéves adatokat is bizonytalanná teszi, nem beszélve a mezőgazdaságot, különösen az állattenyésztést ért sokkról (aszály, száj- és körömfájás, madáinfluenza, sertéspestis).

A K&H a jelenlegi kilátások alapján a második negyedévben halvány, 0,3-0,5 százalékos növekedésre számít az első negyedévhez képest, a gyenge évkezdet miatt pedig az egész évre vonatkozó GDP-prognózisukat lefelé módosították. „Eddig is már jóval 2 százalék alatt bővüléssel számoltunk, most viszont már az is kérdéses, hogy egyessel kezdődik-e majd ez az adat” – teszik hozzá.

Technikai recesszió fenyeget

Az előzetes várakozásaiknál jóval rosszabb első negyedéves GDP adat azt mutatja, hogy a lefelé mutató kockázatok bekövetkeztek a magyar gazdaságban – mondja Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

Szerinte megmaradt a korábbi trend, azaz a lakossági fogyasztás fölfelé húzta a szolgáltatásokat, míg az ipar és a beruházások rontották a teljesítményt. A negatív folyamatok tovább erősödtek az első negyedéves növekvő globális gazdaság- és kereskedelempolitikai bizonytalanság miatt.

Ha a magas szintű bizonytalanság a második negyedévre is áthúzódik – amire van esély, hiszen az amerikai adminisztráció 90 napos halasztást adott a viszontvámokra –, akkor az újabb technikai recessziót jelenthet az év első felében Magyarországon.

Donald Trump bemutatja a vámtarifákat

AFP / BRENDAN SMIALOWSKI

„A korábbi 1,9 százalékos egész éves növekedési várakozásunkat a mai adat fényében valószínűleg érdemben csökkenteni kell” – mondja Kiss. A tovább romló növekedési kép növeli a nyomást a jegybankon hogy lazítson, ugyanakkor a jelenlegi inflációs pálya és a globális kockázatkerülés miatt ez egyelőre nagyon kockázatos lenne – teszi hozzá.

Cikkcakkos a gazdaság teljesítménye

Az Erste elemzője azt emelte ki, hogy a már 2022 óta tartó „cikkcakkos” teljesítmény – miszerint egy-egy negyedév emelkedését újabb visszaesés vagy visszaesések követik, és nem tud tartósan javuló pályára állni a gazdaság – az idei év elején tehát tovább folytatódott, ami gyenge alapfolyamatokról és strukturális problémákról tanúskodik.

A hivatal előzetes közleménye meglehetősen szűkszavú lett: „a bruttó hazai terméket pozitívan befolyásolta a szolgáltatások együttes teljesítménye. A gazdaság teljesítményét az ipar és az építőipar fékezte.”

Ez alapján az előző negyedévekre jellemző tendencia nem változott: a termelő szektorok gyenge teljesítményét a szolgáltatások tudták valamelyest ellensúlyozni, de ez most önmagában kevésnek bizonyult a jobb adathoz.

AFP / DPA / Soeren Stache

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy felhasználói oldalról – főleg a szolgáltatásokon keresztül – a háztartások fogyasztása tudta csak támogatni a növekedést továbbra is (ezt az egyelőre még pozitív reálbér-index hajtja leginkább).

Az alacsony üzleti bizalom valószínűleg a beruházások további csökkenéséhez vezetett, a külső piacok gyengesége pedig kedvezőtlen export-adatokat sugall. Ráadásul ebben az adatban még nincsenek benne a vámháború lehetséges negatív hatásai, melyek a GDP-re nézve további lefelé irányuló kockázatot jelentenek az elkövetkező negyedévekben – véli Nyeste Orsolya, az Erste elemzője.