A miniszterelnök levélben tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt és Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét. A magyar - és a lengyel - vétó miatt egyelőre nem születtek meg az EU költségvetési ügyeivel összefüggő döntések.
Teljessé vált az uniós tagállamok és az Európai Parlament közötti alku. Múlt héten a jogállamisági feltételekről, most pedig a költségvetési kérdésekről is megegyeztek az EU-s intézmények delegációi. Lassan valóban az marad a kérdés, hogy Orbán Viktor megtorpedózza-e az egészet.
Megkezdtek a háromoldalú tárgyalások az Európai Parlament, az EU Tanácsa és az Európai Bizottság között az uniós költségvetésekhez kapcsolódó jogállami feltételekről. A parlamenti küldöttség szerint a megbeszélés “konstruktív” volt, ami a valóságban azt jelenti, hogy eredménytelen.
A klímaváltozás esetében a céllal mindenki egyetért, csak a megvalósítás módjaival kapcsolatban folyik vita, a jogállamiság viszont alapvető kérdéseket vet fel, amire az EU még nem kész választ adni – mondta el a hvg.hu-nak Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöld átmenetért felelős alelnöke. A holland politikus szerint akármilyen ambiciózusnak tűnnek a brüsszeli tervek, azok végrehajthatók, és ha valaki túlzott áldozatvállalásnak tartja a vállalásokat, annak arra kell gondolnia, milyen áldozatokat vagyunk már most kénytelenek elviselni az extrém időjárástól az erdőtüzekig.
Újabb érdekes játszmába kezdett a magyar kormány, most éppen a júliusban keservesen kialkudott megállapodást rúgná fel Orbán Viktor. Az időzítés nem véletlen: bár nem szerepel ez a téma az uniós állam- és kormányfők mai és holnapi találkozóján, minden érintett együtt van egy kiadós veszekedéshez.
A nagy pénz leginkább 2022-től érkezhet, ám a feltételek még távolról sem világosak.
Más dolgokat is kifogásolt az Európai Parlament a kedd hajnalban elfogadott megállapodásban.
A kormánytöbbség által szabott szempontok szerint értékeltük azt, valóban sikert ért-e el Orbán Viktor a maratoni EU-csúcson. A kép nem tragikus, de legalábbis felemás.
Közösek az érdekek.
Az ötödik napon megszületett kompromisszum értelmében csökken a vissza nem térítendő támogatások aránya a hitelből fedezett helyreállítási alap esetében, de nem lett kevesebb a korábban tervezett, 1,8 ezer milliárd eurós teljes keret.
A portál akkor posztolt arról, hogy megszületett a megállapodás a négy napja tartó EU-csúcson, amikor a felek tárgyalóasztalhoz ültek.
Egyre csökken a vissza nem térítendő támogatások aránya a helyreállítási alapon belül.
Kétséges, hogy az EU vezetőinek péntek reggel kezdődő, brüsszeli csúcstalálkozóján megállapodnak-e az új hétéves költségvetés és a helyreállítási alapfeltételeiről. Ez azonban távolról sem csak Orbán Viktor fenyegetéseinek tudható be.
Nagyon távoliak az álláspontok az EU-s mentőalappal kapcsolatban. Messze nem Orbán Viktoron múlik, lesz-e megállapodás a pénteki, az új uniós költségvetésről szóló EU-csúcson.
Lezárult a takarékok integrációja, elindult a műanyagmentes július és turbófokozatra kapcsolt a sokadik magyarországi sportcsatorna. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A hitelfelvétel jöhet, a jogállamisági kritériumok nem – üzeni Kövér László és a frakcióvezetők.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bemutatta az új EU-költségvetésre vonatkozó javaslatait. Nem a jogállamiság az egyetlen szigorú pont benne.
Gulyás Gergely szerint mások tehetnek arról, hogy az EU hitelfelvételre kényszerül, és mi fizetjük meg az árát. Ez több szempontból sem igazán állja meg a helyét.
Angela Merkel még utoljára megmutathatja: a szerdán induló német uniós elnökségre nagyobb feladat hárul, mint amennyit máskor több év alatt kell(ene) megoldani az EU-nak.
