Amivel eddig csak fenyegetőztek, úgy tűnik, most meglépik: korlátozzák az airbnb-s lakáskiadást, jelentette be a kormány. A terv ugyan komoly indulatokat szított a kiadók körében és a turisztikai ágazatban, ám nagy a bizonytalanság körülötte: a kormány ugyanis kitalálta, hogyan is szigorítana, ám azt az önkormányzatokra bízná, meglépik-e ezt. Az önkormányzatok egyelőre tanácstalanok, azt mondják, várják, pontosan mi is szerepel majd a javaslatban.

Erről egyelőre annyit tudni, hogy az Airbnb-zést egy naptári évben 120 napra korlátoznák. Mint összeállításunkból kiderül, hasonló korlátozás a világ több országában él, sőt, van, ahol ennél is szigorúbban kordában tartják a rövid távú lakáskiadást – más kérdés, hogy bárki komolyan veszi-e ezeket az intézkedéseket.

Amíg a budapesti belvárosban az Airbnb miatt forrnak az indulatok, a kormány már egy újabb harcra készül: az EU állam- és kormányfői jövő héten dönthetnek a következő hétéves költségvetésről és a koronavírus miatt hozzácsapott, az Európai Bizottság által felvett hitelből finanszírozandó, 750 milliárd eurós helyreállítási alapról. A csúcs elé kerülő kompromisszumos javaslatot pénteken mutatta be az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, ebből az is kiderült: ragaszkodnak Brüsszelben ahhoz, hogy a pénzek kifizetését a jogállamiság és az uniós alapértékek tiszteletben tartásához kössék. Hasonlóan nyilatkozott szerdán az Európai Parlamentben az EU soros elnöki címét betöltő Németország kancellárja, Angela Merkel is.

Európai unió

A magyar kormány pedig kiélesítette kommunikációs fegyverét: csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról, hogy ez elfogadhatatlan, majd a Fidesz-KDNP frakcióvezetői Kövér László házelnökkel kiegészítve egy országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be arról, hogy Orbán a jövő heti csúcson nem fogadhat el olyan javaslatot, amiben szerepel például a jogállamiság kérdése. Ahhoz, hogy a magyar közvélemény is "értse" a kormány érveit, a vezetés a csúsztatásoktól sem riad vissza.

Pedig a pénzre szükség van, hiszen távolról sem ért még véget a koronavírus-járvány okozta válság. A pénz pedig nem mindenkinek jön - ezzel kellett szembesülniük a turizmusban dolgozó kisvállalkozóknak is. Úgy érzik, magukra hagyta őket az állam, a járulékkedvezmény és a bértámogatás ugyanis június 30-ával kifutott, a korábban beígért milliárdos állami vis maior támogatásról azonban kiderült: még a kiírásig sem jutott el a pályázat.

Mindezt úgy, hogy ez az első ágazat volt, amelyről tudni lehetett, a földbe állhat, amit megerősítettek a KSH héten kiadott, májusi adatai is: a külföldi turizmus már a második hónapban 99 százalékos visszaesést produkált az előző év hasonló időszakához képest.

Persze túlzás lenne azt állítani, hogy az állami keretből senkinek nem jut: a kormány önti a milliárdokat az ágazatba a Kisfaludy programon keresztül, illetve az idegenvezetők számára, ám abból a keretből épp Budapestre nem jut, pedig itt okozta a legnagyobb gondot a külföldiek elmaradása.

Reviczky Zsolt

A hét képe: a passió-karamellt szavazta meg az év fagylaltjának a Magyar Cukrászok Országos Ipartestülete

Van azért, amire nem sajnálja az állam a pénzt: a Mátrai Erőművet 2019 végén 17,4 milliárd forintért vásárolta meg Mészáros Lőrinctől, aki csupán két évig volt Visontán, ám a munkások - akik közül sokan már évtizedek óta dolgoznak a korábban Gagarinnak nevezett erőműben - már azt mondják: nyugodtabbak, mióta nem ő a tulaj. A korszerűtlennek ítélt erőmű szenes blokkjait jó párszor le akarták már állítani, de több ezer ember megélhetéséről van szó.

Megnéztük, mit kapott az állam a milliárdokért, visontai képes riportunkat itt olvashatja.

Mészáros Lőrinc persze nem maradt tulajdon nélkül a Mátrai eladása után sem. Egy olyan bankfúzióban is érdekelt, amely az OTP legnagyobb kihívója lehet - akár rövid távon is. Szakértők ugyan kételkednek abban, hogy a Mészáros-közelinek tartott Vida József vezette Takarék Csoport, a Mészáros többségi tulajdonában levő MKB és az egyelőre állami kézben levő Budapest Bank reménybeli egyesülése hamar végbemehet, olyan nagyok a különbségek a három hitelintézet között, azonban a lapunknak nyilatkozók szerint egy dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni: a kormányzati hátszelet. Márpedig ha Orbán Viktor akar valamit, azt véghez viszi, akár már a 2022-es választás előtt.

Túry Gergely

A Takarék mindenesetre a héten azt közölte: lezárult a takarékszövetkezeti integráció. A 2013-ban kezdődött folyamatot politikai viták kísérték, sőt, ehhez köthető a bankárháborúként emlegetett epizód is, amikor Demján Sándor megvádolta az FHB akkori vezérét, Spéder Zoltánt, mondván, azzal, hogy a takarékok beszálltak a masszívan veszteséges bankjába, kifosztja a rendszert. Az integráció lezárásához ugyanakkor az is kellett, hogy a bejelentés előtt két nappal a strasbourgi emberi jogi bíróság elutasítsa a részvényesek beadványát. Akárcsak Demján, ők is úgy ítélték, a 2013 nyarán elfogadott szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény sértette a tulajdonhoz való jogukat, ezzel kárt okozott a szövetkezetek gazdáinak.

A komoly informatakiai fejlesztést igénylő összeolvadás persze nem ment tökéletesen: egy technikai hiba miatt órákig elérhetetlenek voltak a július 10-én érkező nyugdíjak a bank ügyfelei számára.

A hét üzlete azonban nem ez volt: hétfőn jelentették be, hogy a márciusban indult Arena4 sportcsatorna vette meg az NFL közvetítési jogait. Úgy tűnik, a legnagyobb magyar sport a tévécsatornák közötti viaskodás, hiszen az Arena4 indulásával már öt cég tíz csatornája verseng egymással Magyarországon a sportesemények közvetítési jogaiért - már azokért, amelyeket nem visz el a hozzájuk képest szinte korlátlan mennyiségű pénzből gazdálkodó MTVA. Arról írtunk, elbír-e ennyi tévét a piac.

Koronavírus ide, koronavírus oda, az idén sem marad el a műanyagmentes július. A körülmények azonban alaposan felforgatták a mozgalmat, és nem csak azért, mert idén szívószálak helyett egyszer használatos szájmaszkokat sodor ki a tenger. Több üzletben és vendéglátó-helyiségben a fertőzésveszély miatt pedig sokáig nem engedték, hogy saját zsákba, dobozba vásároljunk. A koronavírus-járvány felforgatta azt, ahogy az egyszer használatos műanyagokra gondolunk. Aktivistákkal és csomagolásmentes boltok vezetőivel beszélgettünk arról: búcsút kell mondanunk a csomagolás- és műanyagmentes életnek?