Határozatban kényszerítené vétóra az EU-csúcson Orbánt a Fidesz–KDNP

Országgyűlési határozatban szólítaná fel a kormányt a fideszes többség arra, hogy ne fogadja el az EU hétéves költségvetését és a koronavírus utáni helyreállítási alapot, amíg nem zárják le a jogállamiságról szóló, 7. cikkely szerinti eljárást – áll a Kövér László fideszes házelnök, Kocsis Máté, a Fidesz és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője által benyújtott javaslatban.

A javaslat nem csak ehhez kötné Orbán Viktor jóváhagyását az Európai Tanácsban. Emellett elvárják azt is, hogy a tárgyalás során a következő alapelveket tartsa tiszteletben:

• az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük;
• a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai;
• politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból nem támogathatóak;
• a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – „jogállamiság” címszó alatt – elfogadhatatlan.

A határozatot, amely a közzétételt követő napon hatályba is lép a jövő pénteken kezdődő EU-csúcs elé időzítették – és a csúcsot megelőző, annak témájában megrendezendő vitanapon fogadhatják el a jövő héten.

A határozat része a csúcsot felvezető kormányzati kommunikációs hadjáratnak. Ennek része volt az is, hogy Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádiónak adott interjúban arról beszélt: meg tudnák vétózni a hitelfelvétellel egybekötött gazdaságélénkítő csomagot, de akkor a többi, 26 uniós tagállammal találnák szembe magukat. Az ő feltétele az, hogy a pénzosztást és a gazdasági kérdéseket ne keverjék a politikával, vagyis ne kössék az EU-s pénzeket jogállami kritériumokhoz. „Ha összemérem a német jogállamiságot a magyarral, lehet, mi kerülünk ki győztesen” – üzente Orbán Angela Merkel német kancellárnak, miután Merkel az Európai Parlamentben szerdán azt mondta, a magyar miniszterelnökkel is vitába szállna a jogállamiság kérdésében. „Nem tanácsolom a nagyoknak, hogy most ezzel próbálkozzanak.” Mármint a jogállami vitákkal, mert „akkor nem lesz költségvetés” – fenyegetőzött az interjúban Orbán.

A határozat indoklásából ugyanakkor kiderül, hogy önmagában az uniós költségvetést kiegészítő brüsszeli hitelfelvételt – bár azzal nem ért egyet Magyarország – „egyszeri intézkedésként kész elfogadni”. Azt azonban nem – ismétlik el a benyújtók a Gulyás Gergely által a csütörtöki kormányinfón hangoztatott érveket –, hogy „a jogállamiság elvével maga a csomag nem egyeztethető össze, hiszen a javaslat előterjesztésének oka és legfőbb célja éppen azon országok gazdaságainak megsegítése, amelyek évek óta megszegik a közös uniós jog részét képező maastrichti kritériumokat”.

Az uniós javaslat előterjesztésének oka egyébiránt az, hogy a koronavírus okozta – ha eltérő mértékben is, de minden országot érintő – gazdasági visszaesést a lehető leggyorsabban kompenzálja. A pénzből természetesen részesülhet Magyarország is – amely szintén megsérti az államadósság szintjére vonatkozó maastrichti kritériumot –, de a kormány kevesli ezeket a forrásokat is.

A javaslat indoklásából természetesen nem maradhatott ki az sem, hogy „az uniós jogállamisági eljárások mára ideológiai alapú politikai boszorkányüldözéssé váltak”, miközben a Magyarország és Lengyelország elleni – 7. cikk szerinti –, évek óta tartó eljárások „semmilyen érdemi eredménnyel nem jártak”. Ezért várják el ezek lezárását is.

A határozat önmagában nem jár jogi kötelezettséggel, ám a helyzet speciális, hiszen az Európai Tanácson való részvételre – ahogy általában is – az Országgyűlés ad mandátumot a kormány számára, azzal elvileg nem mehet szembe Orbán Viktor.

Az azonban biztos, hogy a jogállamisági kritérium napirendre kerül majd a jövő heti tárgyalásokon – ezt megerősítette Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is, aki péntek délelőtt mutatta be a jövő heti csúcsra készült kompromisszumos javaslatát a hétéves költségvetéssel és az újjáépítési alappal kapcsolatban.

Ebben pedig nemcsak a bizottsági hitelfelvételre irányuló terv szerepel, de a jogállamiság védelmére irányuló intézkedésekről is hosszasan értekezik, sőt, ezen belül a civilek – közte a független sajtó – támogatását is kiemelte a politikus. A javaslatról bővebben ebben a cikkünkben olvashat:

Egyre kisebb az esélye, hogy ne kössék politikai feltételekhez az EU-pénzeket

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bemutatta az új EU-költségvetésre vonatkozó javaslatait. Nem a jogállamiság az egyetlen szigorú pont benne.

Arról pedig itt írtunk, hogyan csúsztat a kormány, amikor a helyreállítási alapról beszélt:

Csúsztat a kormány, amikor azt állítja: adósrabszolgává teszi az EU a magyarokat

Gulyás Gergely szerint mások tehetnek arról, hogy az EU hitelfelvételre kényszerül, és mi fizetjük meg az árát. Ez több szempontból sem igazán állja meg a helyét.