Kiderült, mennyi pénzt kaphat Magyarország az EU helyreállítási alapjából
A hitelből finanszírozott támogatást szerdán jelentették be.
A hitelből finanszírozott támogatást szerdán jelentették be.
Bár az Európai Bizottság nem győzi hangsúlyozni, mennyire kivételes, egyszeri és célzott megoldásra tett javaslatot, amikor azt vetette fel, közösségi hitelből finanszírozza az EU a válságkezelést, mégis egy fontos tabu dőlt le ezzel. A kérdés az lesz, a tagállamok hogyan reagálnak.
Kiderültek az első részletek a délután bemutatandó csomagról.
Legalábbis a hétéves költségvetés első éveiben jóval több pénzre számít a tagországoktól annak érdekében, hogy a mostani válság után ne nőjön a szakadék a szegények és a gazdagok között.
Újra nekifutnak az EU-tagországok vezetői csütörtök délután annak, hogy megtalálják a csodafegyvert a koronavírus-járvány okozta sokk ellen. Ötletek vannak, ám a bőkezűségnek két korlátja is van: egyfelől ez a hétéves uniós költségvetés utolsó éve, amikor kevés pénz van már a kasszában, másfelől a tagországok egy része nem mutat nagy hajlandóságot arra, hogy beszálljon egy olyan támogatási rendszerbe, amelyből elsősorban nem ő profitál. Ez azonban nem jelenti azt – bármennyire is próbálja a magyar kormány ezt láttatni –, hogy nincs uniós segítség a koronavírus ellen.
Jávor Benedek szerint semmi garancia arra, hogy az ellenzéki vezetésű városokba jut EU-támogatás 2020 után.
Nem született még végleges döntés az uniós források nagyságáról.
A kormányfő kemény feltételeket szabott ahhoz, hogy aláírja a többek között 2050-re karbonsemlegességet előirányzó uniós nyilatkozatot. Az EU állam- és kormányfői tesztelik azt a nagyratörő stratégiát, amelyet előző nap tárt a nyilvánosság elé Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke. Sem Orbánnak, sem Von der Leyennek nem lesz könnyű dolga.
A csütörtökön kezdődő EU-csúcson indul a vita a 2020 utáni költségvetés tervezetéről.
A népegészségügyi termékadó sok kritika érte, a kormány mégis további termékekre vetné ki. Az Agrárminisztérium államtitkára nem ért egyet ezzel az iránnyal.
A finn elnökség terve még az Európai Bizottságénál is szűkmarkúbb, márpedig a kormány már azt is mereven elutasította.
A nyilvánosságra hozott dokumentum alapján a korábban becsült duplája is lehet a pénzügyi korrekció.
A brit csapás után itt a berlini csapás az EU 2020 utáni büdzséjére.
Valószínűleg jóval kevesebb uniós forrást kap Magyarország 2021-től, mint a mostani ciklusban, ám várhatóan így is mintegy 1100 milliárd forintot költhetünk majd közlekedésre. A korábbiakkal ellentétben sokan szeretnék, hogy most Budapest legyen a fejlesztések fókusza – legalábbis ha megtartja a fővárost az októberi választásokon a kormány, az építőipar viszont a nyíltvonali vasútépítésben érdekelt. Összeszedtük, mit építenének uniós pénzből.
Egy uniós költségvetési javaslat 1,8 milliárd eurót adna a jogérvényesülésre és az alapértékek védelmére, méghozzá a tagállamok feje fölött. Még meg sem szavazták, de a magyar miniszterelnök már most elkezdte fúrni a tervezetet.
Olyan időszak jön az EU-ban, amikor Orbán Viktornak komoly témákban kellene latba vetnie a tekintélyét, ám a Néppárt-tagság felfüggesztése nagy érvágást jelenthet a kormány, így az ország számára is.
A magyar kormány és az Európai Bizottság is előállt ötletekkel, hogyan lehetne elkölteni a következő években érkező uniós pénzeket.
Deutsch Tamás szerint felesleges bürokrácia.
Fogadkozik, ígér és reménykedik az Európai Bizottság az EU-pénzek elvonását lehetővé tevő új rendszerrel kapcsolatban, ám úgy tűnik, nem csak a tagországok jóváhagyása hiányzik annak kidolgozásához.
Varga Mihály Szlovákiában fejtette ki, miért nem tetszenek az új költségvetési tervek.