Majdnem duplájára emelné az EU-büdzsét az Európai Bizottság
Legalábbis a hétéves költségvetés első éveiben jóval több pénzre számít a tagországoktól annak érdekében, hogy a mostani válság után ne nőjön a szakadék a szegények és a gazdagok között.
Legalábbis a hétéves költségvetés első éveiben jóval több pénzre számít a tagországoktól annak érdekében, hogy a mostani válság után ne nőjön a szakadék a szegények és a gazdagok között.
Újra nekifutnak az EU-tagországok vezetői csütörtök délután annak, hogy megtalálják a csodafegyvert a koronavírus-járvány okozta sokk ellen. Ötletek vannak, ám a bőkezűségnek két korlátja is van: egyfelől ez a hétéves uniós költségvetés utolsó éve, amikor kevés pénz van már a kasszában, másfelől a tagországok egy része nem mutat nagy hajlandóságot arra, hogy beszálljon egy olyan támogatási rendszerbe, amelyből elsősorban nem ő profitál. Ez azonban nem jelenti azt – bármennyire is próbálja a magyar kormány ezt láttatni –, hogy nincs uniós segítség a koronavírus ellen.
Nem született még végleges döntés az uniós források nagyságáról.
A csütörtökön kezdődő EU-csúcson indul a vita a 2020 utáni költségvetés tervezetéről.
A népegészségügyi termékadó sok kritika érte, a kormány mégis további termékekre vetné ki. Az Agrárminisztérium államtitkára nem ért egyet ezzel az iránnyal.
A finn elnökség terve még az Európai Bizottságénál is szűkmarkúbb, márpedig a kormány már azt is mereven elutasította.
A nyilvánosságra hozott dokumentum alapján a korábban becsült duplája is lehet a pénzügyi korrekció.
A brit csapás után itt a berlini csapás az EU 2020 utáni büdzséjére.
Valószínűleg jóval kevesebb uniós forrást kap Magyarország 2021-től, mint a mostani ciklusban, ám várhatóan így is mintegy 1100 milliárd forintot költhetünk majd közlekedésre. A korábbiakkal ellentétben sokan szeretnék, hogy most Budapest legyen a fejlesztések fókusza – legalábbis ha megtartja a fővárost az októberi választásokon a kormány, az építőipar viszont a nyíltvonali vasútépítésben érdekelt. Összeszedtük, mit építenének uniós pénzből.
Egy uniós költségvetési javaslat 1,8 milliárd eurót adna a jogérvényesülésre és az alapértékek védelmére, méghozzá a tagállamok feje fölött. Még meg sem szavazták, de a magyar miniszterelnök már most elkezdte fúrni a tervezetet.
Olyan időszak jön az EU-ban, amikor Orbán Viktornak komoly témákban kellene latba vetnie a tekintélyét, ám a Néppárt-tagság felfüggesztése nagy érvágást jelenthet a kormány, így az ország számára is.
Deutsch Tamás szerint felesleges bürokrácia.
Több mint ezermilliárd forintnyi uniós pénzt tart vissza az Európai Bizottság a rendszerszintűnek ítélt visszaélések miatt – írja blogján az EP-képviselő.
A Sargentini-jelentés elfogadása nem jelenti automatikusan a források elvonását.