Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
„A kormány semmilyen forrást nem vesz el Budapesttől, ezt legfeljebb Brüsszel teszi meg” – reagált az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Népszava hírére. A lap arról írt, hogy a birtokába került tervezet alapján a 2021-ben induló hétéves uniós tervezési időszakban mindössze három operatív program köré szerveznék a felzárkóztatási támogatások pályáztatását, ebbe pedig egyszerűen nem került be Budapest.
A lap információja megerősítette azt, amiről decemberben lapunknak Jávor Benedek, a főváros brüsszeli lobbiszervezetének akkor kinevezett vezetője beszélt. A volt EP-képviselő most a Népszavának is elmondta: értelmezésében a kormány terve gyakorlatilag azt jelenti, hogy mivel a kormány kezébe kerül a döntés, így kiszolgáltatottá teszi a budapesti vezetést még az olyan fejlesztéseknél is, amelyeket maga a kormány írt elő. Ilyen lehet az elektromos buszok beszerzéséről szóló kötelezettség.
A Népszava tehát arról ír, hogy a kormány 2020 után milyen konstrukcióban tervezi pályáztatni az uniós pénzeket, ehhez képest ír az ezért felelős ITM arról, hogy „a kormány semmiféle döntést nem hozott a következő uniós pénzügyi ciklus forrásainak felhasználásáról, leginkább azért, mert a 2021–2027-es közös költségvetésről még nincs megállapodás, az Európai Bizottság és a tagállamok álláspontjai távoliak”. Ez természetesen igaz, az egyeztetés jelenlegi fázisában a magyar álláspont nemcsak a bizottsági tervtől áll igen távol, hanem a legfrissebb, a finn EU-elnökség által kidolgozott javaslatcsomagtól is. Ez utóbbi többek között 27 százalékos forráscsökkenést helyez kilátásba Magyarország számára a hétéves időszakban. Erre utal a minisztérium is, amikor azt írja közleményében, „a Magyarországnak járó forrásokat éppen Brüsszel akarja elvenni a kohéziós alap tervezett, igazságtalan csökkentésével” – más kérdés, hogy a kérdésben a végső döntést nem Brüsszel (vagyis az Európai Bizottság), hanem a tagállamok hozzák meg, méghozzá egyhangú döntéssel.
Tehát addig nincs büdzsé, amíg Orbán Viktor is rá nem bólint.
És van még egy csavar: miközben a minisztérium azt állítja, hogy „Budapest ahogy eddig, a jövőben is a brüsszeli bürokraták által meghatározott keretek között, az általuk megszabott feltételek mentén juthat támogatásokhoz”, ez legfeljebb félig igaz. Az uniós források elosztását ugyanis a tagországok menedzselik, méghozzá az operatív programok alapján, amelyeket viszont a kormányok nyújtanak be, a bizottság jóváhagyja azokat. Az erre vonatkozó tervekről szólt a Népszava cikke.
