Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Nem született még végleges döntés az uniós források nagyságáról.
„A kormány semmilyen forrást nem vesz el Budapesttől, ezt legfeljebb Brüsszel teszi meg” – reagált az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Népszava hírére. A lap arról írt, hogy a birtokába került tervezet alapján a 2021-ben induló hétéves uniós tervezési időszakban mindössze három operatív program köré szerveznék a felzárkóztatási támogatások pályáztatását, ebbe pedig egyszerűen nem került be Budapest.
A lap információja megerősítette azt, amiről decemberben lapunknak Jávor Benedek, a főváros brüsszeli lobbiszervezetének akkor kinevezett vezetője beszélt. A volt EP-képviselő most a Népszavának is elmondta: értelmezésében a kormány terve gyakorlatilag azt jelenti, hogy mivel a kormány kezébe kerül a döntés, így kiszolgáltatottá teszi a budapesti vezetést még az olyan fejlesztéseknél is, amelyeket maga a kormány írt elő. Ilyen lehet az elektromos buszok beszerzéséről szóló kötelezettség.
A Népszava tehát arról ír, hogy a kormány 2020 után milyen konstrukcióban tervezi pályáztatni az uniós pénzeket, ehhez képest ír az ezért felelős ITM arról, hogy „a kormány semmiféle döntést nem hozott a következő uniós pénzügyi ciklus forrásainak felhasználásáról, leginkább azért, mert a 2021–2027-es közös költségvetésről még nincs megállapodás, az Európai Bizottság és a tagállamok álláspontjai távoliak”. Ez természetesen igaz, az egyeztetés jelenlegi fázisában a magyar álláspont nemcsak a bizottsági tervtől áll igen távol, hanem a legfrissebb, a finn EU-elnökség által kidolgozott javaslatcsomagtól is. Ez utóbbi többek között 27 százalékos forráscsökkenést helyez kilátásba Magyarország számára a hétéves időszakban. Erre utal a minisztérium is, amikor azt írja közleményében, „a Magyarországnak járó forrásokat éppen Brüsszel akarja elvenni a kohéziós alap tervezett, igazságtalan csökkentésével” – más kérdés, hogy a kérdésben a végső döntést nem Brüsszel (vagyis az Európai Bizottság), hanem a tagállamok hozzák meg, méghozzá egyhangú döntéssel.
Tehát addig nincs büdzsé, amíg Orbán Viktor is rá nem bólint.
És van még egy csavar: miközben a minisztérium azt állítja, hogy „Budapest ahogy eddig, a jövőben is a brüsszeli bürokraták által meghatározott keretek között, az általuk megszabott feltételek mentén juthat támogatásokhoz”, ez legfeljebb félig igaz. Az uniós források elosztását ugyanis a tagországok menedzselik, méghozzá az operatív programok alapján, amelyeket viszont a kormányok nyújtanak be, a bizottság jóváhagyja azokat. Az erre vonatkozó tervekről szólt a Népszava cikke.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.