Hiába fogadták el a Stop Soros törvénycsomagot, és hiába akadályozzák a Norvég Alap fejlesztési pénzeinek kiutalását, a kormánynak ez nem elég, folytatja a civil szervezetek elleni háborúját. A kormányzati kommunikációból eddig is lehetett sejteni, hogy valamire készülnek, de Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjúja az eddiginél is többet árult el a hosszú távú tervekről. Elég erre az egy kormányfői mondatra gondolni a civil szervezetekről: „NGO-k ne kaphassanak pénzt az uniós költségvetésből, ezeknek a szervezeteknek a támogatása legyen tagállami kérdés”. Azt is hozzátette, hogy „ez egy harci kérdés a következő időszakban”.

A kormány civil szervezetekkel kapcsolatos politikája és a Norvég Civil Támogatási Alapot koordináló civil szervezetekkel szembeni rendőri fellépés elleni tiltakozók Budapesten, a Városház téren 2014-ben

MTI / Járdány Bence

Orbán Viktor nem a levegőbe beszélt: a hvg.hu-nak nyilatkozó civil szakértők szerint egyértelműen a „Jogérvényesülés", illetve "Jogok és Értékek” pénzügyi alapjaira utalt, amelyek a demokratikus értékeket védő szervezeteket segítenék, méghozzá közvetlenül, nem pedig a tagállamok irányító hatóságain keresztül. Nem kis összegről van szó: a 2021-2027-es költségvetési ciklusban, az Európai Parlament csak az utóbbi, a civil szervezetek számára fontos programra 1 milliárd 834 millió eurót (mai árfolyamon 596 milliárd forintot) szánna.

Információink szerint a magyar kormány már régóta elkezdett azon dolgozni a háttérben, hogyan tudná megakadályozni, hogy az alap – ahogy azt most tervezik – része legyen a következő hétéves költségvetési ciklusnak. Ha ugyanis átmegy, minden erőfeszítésük ellenére sem lesz olyan könnyű ellehetetleníteni a hazai civil szervezeteket.

Az nem véletlen, hogy a jogok és értékek programmal tavaly állt elő az Európai Bizottság. Ahogy az unióban előretörtek a populista politikusok, a magyar és a lengyel kormány pedig egész frontos letámadást indított a civil szervezetek ellen, egyre többen vetették fel, hogy Brüsszelnek valamit tennie kellene az alapértékek védelméért.

MTI / EPA / Patrick Seeger

Ebbe a folyamatba illeszkedik az EP részéről a Sargentini-jelentés elfogadása, ide sorolhatjuk a Fidesz felfüggesztését az Európai Néppártból, vagy azt a felvetést, hogy az uniós költségvetési pénzeket kössék a jogállamiság betartásához.

Eddig hiányzott viszont egy külön alap a költségvetésben, ezt hozná létre a bizottság a következő hétéves költségvetésben. Az egyetértést pedig mi sem mutatja jobban, mint hogy az Európai Parlament nemcsak csont nélkül, 426:152 arányban megszavazta a javaslatot, hanem módosításokkal küldte vissza: az először megcélzott 642 millió euró helyett háromszoros összeget, 1 milliárd 834 millió eurót különítene el a célra. (A program másik részére, a Jogérvényesülés alapra a bizottság 305 millió eurót különítene el, ezt az EP 356 millióra emelné.)

A legnagyobb és legfontosabb az, hogy ezt a pénzt nem a tagállamoknak, hanem közvetlenül a sikeresen pályázó szervezeteknek utalnák, így megelőzhető lenne, hogy a kormányok elzárják a pénzcsapot, vagy bizonyos NGO-kat kizárjanak.

Mindez nem azt jelenti, hogy a teljes összeget a demokrácia betartásáért küzdő civilek kapják. A program három részből állna, ezek:

• az esélyegyenlőség és a jogok előmozdítása,
• a polgárok szerepvállalásának és részvételének előmozdítása és az
• az erőszak elleni küzdelem.

A fenti felsorolásba a képzések, a tájékoztatás, vagy akár a testvérvárosi kapcsolatok erősítése mellé rengeteg minden belefér, de az Európai Unió nem is titkolja, hogy a civil szervezetek kapják majd a legnagyobb szerepet. Sőt, kivételes esetben, ha egy tagországban hirtelen súlyos veszélybe kerülnek az alapvető értékek, az Európai Bizottság akár sürgős pályázati felhívást is kiírhat az ott működő NGO-k támogatására.

Európai Parlament Sajtószolgálata

A Jogok és Értékek alapra vonatkozó javaslatot január 17-én fogadták el az Európai Parlament strasbourgi ülésén, bírálói azonban már akkor azt mondták, hogy túlságosan sok területre koncentrál. Sokan attól félnek, hogy csak elsőre tűnik soknak a pénz, valójában sok kis összeg fog szétszóródni, ami nem elég a tényleges munkához. Az általunk megkérdezett magyar civil szervezetek azonban úgy fogalmaztak: „inkább kevés pénz legyen, mint semmi”.

Totális letámadás, elzárt pénzcsapok

Ha megnézzük, hogy az elmúlt néhány évben milyen finanszírozási korlátozással néztek szembe a magyar civilek, nemcsak a fenti kijelentés nyer értelmet, hanem Orbán Viktor ellenállása is. A hazai szervezeteknek nemcsak a hitelességét, hanem a költségvetését is alaposan aláássák a kormányzati intézkedések: információink szerint van olyan NGO, ahol a munkatársak egy részét el kellett bocsátani, mert nem tudták őket tovább fizetni.

Az, hogy a támogatásokkal mi történhet, ha a kormány kezébe kerülnek, jól példázza a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) sorsa, mely 2017–2018-as munkaprogramjának pályázatait befagyasztotta a Belügyminisztérium, miután kiderült, pénzt költ a menekültek integrációjának segítésére.

Jelenleg a civileknek gyakorlatilag csak azok az uniós pályázatok maradtak, melyeket nem tagállami hatáskörben finanszíroznak. A kisebb, néhány fős szervezetek számára azonban szinte lehetetlen, hogy ezekre pályázzanak, mert Brüsszel jellemzően nagyobb, országokon átívelő projektekre ad pénzt, ráadásul 30-40 százalékos önrésszel.

A legtöbben nem bíznak abban sem, hogy az eddig hozzáférhető Norvég Alap pénzeiről sikerül belátható időn belül megegyezni. Április végén a Magyar Narancs írta meg, hogy a 15 kedvezményezett ország közül Magyarország maradt az egyetlen, amellyel a norvégok nem kötöttek együttműködési megállapodást. A jelenlegi ciklusban 214,6 millió euró (69 milliárd forint) érkezhetne hazánkba, aminek tíz százalékát kapnák civil szervezetek, ennek szétosztásába nem szólhat bele a kormány. Csakhogy a Fidesz ezt elfogadhatatlannak tartja, ami miatt lehet, hogy nemcsak a tíz százalékot, hanem az egész összeget bukjuk. (Orbán Viktor még Donald Trump amerikai elnököt is megpróbálta rávenni, hogy gyakoroljon nyomást a norvég kormányra.)

Ha harc, legyen harc

Úgy tudjuk, hasonló a probléma a Jogok és Értékek Alapnál is: a kormány nem akarja elfogadni, hogy a feje fölött döntenének az uniós támogatások elosztásáról. Annyiból könnyebb dolga van, hogy a költségvetést, amiben az alap szerepel, még (egyhangúsággal) el kell fogadnia az Európai Tanácsnak – utóbbiban ott ül Orbán Viktor is. Az EP-választások és az Európai Bizottság leendő elnöke körül kialakult vita a magyar miniszterelnöknek kedvez, hiszen az intézményi problémák miatt egyelőre nincs napirenden a kérdés. A kormányfőnek így elvileg van ideje puhatolózni a többi tagállamnál, nekik mi a véleményük a kérdésről. Az egyik legnagyobb szövetségest például a lengyelek jelenthetik, akik a magyar kormánynál is korábban fagyasztották be a belügyi alapokat, de szóba jöhetnek az olaszok is, akik szintén több fronton támadják a menekülteket segítő civileket.

AFP / Emmanuel Dunand

A harc a kommunikáció szintjén mindenesetre már elkezdődött. Az érintetteknek sincs kétségük afelől, hogy még ha meg is szavazzák majd a költségvetést, a Fidesz igyekszik majd a saját belpolitikai haszonszerzésére fordítani azt. Erre utal a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának közleménye, akik szerint a javaslat elfogadása arra utal, hogy „az Európai Parlament migránspárti többsége a politikai támogatáson túl immár pénzügyi erőforrásokat is biztosítana a bevándorlást nyíltan elősegítő NGO-k számára”.

Soros Györgyöt emlegette Gál Kinga fideszes képviselő is, aki egyébként eddig annak az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak (LIBE) volt az alelnöke, mely szavazott a jelentésről, mielőtt a szöveg az Európai Parlament plenárisa elé került. Gál az ügyet jól ismerő uniós tisztségviselők szerint már a jelentés készítésekor is többször felháborodásának adott hangot a pénzügyi alap miatt.

A Fidesz csak egy dologgal nem számolt: a költségvetésbe nemcsak az uniós állam- és kormányfőknek, hanem az Európai Parlamentnek is van beleszólása, márpedig az utóbbi testületben nem feltétlenül áll jól a szénájuk. Az egy dolog, hogy az Európai Néppártban még mindig tart a felfüggesztésük, de a magyar kormánypárt jogállamisággal kapcsolatos intézkedései már olyannyira előtérben vannak, hogy három szakbizottságban is elhalasztották a szavazást, hogy ne kelljen fideszes alelnököket megválasztani. Különösen kérdéses Hidvéghi Balázs sorsa, akinek személye sok EP-képviselő számára elfogadhatatlan a LIBE bizottság soraiban, de Bocskor Andrea és Trócsányi László sem örvend nagyobb népszerűségnek. Ha pedig még azt is hozzávesszük, hogy a volt igazságügyi miniszternek egyre kevesebb az esélye arra, hogy európai uniós biztos legyen, már egészen valószínű, hogy az EP többsége felveszi majd a kesztyűt a magyar kormánnyal szemben, és mindent megtesznek, hogy átmenjen a civileket támogató javaslat.