Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

Fogadkozik, ígér és reménykedik az Európai Bizottság az EU-pénzek elvonását lehetővé tevő új rendszerrel kapcsolatban, ám úgy tűnik, nem csak a tagországok jóváhagyása hiányzik annak kidolgozásához.

Mindent megtesz az Európai Bizottság annak érdekében, hogy elkülönítse a 7. cikk szerinti eljárástól azt az új büntetési eszközt, amelynek a célja az uniós források megvonása a jogállamiság normáit megsértő országoktól – tudta meg a hvg.hu. A Magyarországot, Lengyelországot és Romániát is fenyegető eljárásból tehát nem következne a támogatások elvétele – Judith Sargentini az általa összeállított jelentés szeptemberi elfogadásakor még arról beszélt, reméli, ez nem következik be.

Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő (j) a nevét viselő Sargentini-jelentés megszavazását követően az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én.
©

Arra a felvetésre, hogy nem tűnne-e mégis politikailag motiváltnak egy ilyen döntés, forrásaink azt mondták, hogy az új eljárásban pontosan kidolgozott kritériumok alapján döntenének arról, hogy egy tagországot a kifizetett pénz visszafizetésére köteleznek-e. Figyelembe vennék az Európai Számvevőszék, az Európai Bíróság, a 2020-tól felálló Európai Ügyészség vagy akár nemzetközi szervezetek véleményét is, hogy mindenképpen objektív legyen a döntés. Arra a kérdésre azonban most sem kaptunk választ, hogy pontosan hogyan is alakítanák ki a kritériumrendszert, brüsszeli forrásunk szerint erről ebben fázisban korai még beszélni.

Günther Oettinger, a bizottság költségvetésért felelős tagja szeptember közepén Budapesten arról beszélt, hogy egyelőre azt sem határozták meg pontosan, milyen visszaélések esetében vetnék be az eszközt. A politikus most a hvg.hu kérdésére azt világossá tette: az igazságszolgáltatás függetlensége a legfontosabb szempont. Ezt azzal indokolta, hogy a tagországok által szétosztott uniós pénzekkel kapcsolatos csalásokat az országok hatóságai jogosultak vizsgálni, ám ha ezt nem teszik meg – például az ügyészség nem vizsgál egy ügyet –, végső soron az EU veszít. Van azonban még egy fontos szempont - tette hozzá a német politikus: biztosra vezető szerinte, hogy az ügyek az Európai Bíróságon kötnek majd ki. "Az első ilyen esetnél látni fogjuk, hogy az igazságszolgáltatási rendszer hogyan kezeli majd ezt az intézkedést" - emelte ki.

Gunther Oettinger
©

Az is megerősítették meg forrásaink, hogy nem csak a kohéziós támogatásoknál vethetnék be a büntetést, amely súlyos jogsértés esetén akár a pénz száz százalékának visszafizetését is jelentené, de minden olyan támogatási formánál, amelyet a tagországok hatóságai kezelnek. Ez jelenleg a teljes keret 80 százaléka, és az agrár- vagy vidékfejlesztési támogatások egy része is idetartozik.

A szabálytalanul felhasznált támogatásokat egyébként most is visszafizettetheti az Európai Bizottság, ám van egy nagy különbség. Most maguktól az érintettektől kell a pénzt (vagy egy részét) visszaszerezni, ha pedig a hatóság szintjén – például a pályáztatásnál – találnak visszaélést a brüsszeli auditorok, az államtól veszik ugyan el a pénzt, ám azt más, szabályos pályázaton fel lehet használni. (Részben ez is magyarázza, hogy 2014-2015-ben az állam a rendelkezésre álló keretnél magasabb összeget pályáztatott.)

A jövőben ez megmaradna, az új büntetési rendszer ezt egészítené ki azzal, hogy a pénzt az országtól vonnák el. Így a pályázatok nyerteseit ki kellene fizetnie a hatóságoknak, csak azt nem finanszírozná meg Brüsszel a közös kasszából.

©

Az Európai Bizottság azt reméli, hogy a mechanizmust már a következő hétéves költségvetés idején alkalmazni tudják, ám addig a tagországoknak is jóvá kell hagyniuk a májusban beterjesztett javaslatot. Erre a 2021-2027-es költségvetésről szóló tárgyalásokkal párhuzamosan kerítene sort a bizottság. Nagy különbség azonban, hogy a büdzsével ellentétben az eljárást lehetővé tevő irányelvhez nem kell egyhangú jóváhagyás, elég a minősített többség – vagyis az nem elég a megtorpedózásához, ha Magyarország és Lengyelország megvétózza azt.

Messze a megegyezés

Oettinger pénteken a 2021-2027-es költségvetésről rendezett konferencián is felszólalt, szavaiból pedig úgy tűnt: ha a költségvetésről van szó, nem csak az általa korábban „halálos veszélynek” és „belső ellenségnek” tekintett Magyarországgal van gond. A politikus szenvedélyes kortesbeszédet tartott hallgatósága előtt – amelyet nagyjából egy sajtótájékoztatón is elismételt –, arról, hogy a gazdaságban „vége a bulinak”. Miközben „a világgazdaság kezd zavarossá válik” - fogalmazott, fontos, hogy az EU egységet mutasson. „Jóval többről van szó, a liberális gazdaságunk szabadságáról” - tette hozzá.

Brüsszel azt reméli, hogy decemberben már az EU-csúcs elé kerülhet a büdzsé terve, 2019 elején – de mindenképpen a májusi EP-választások előtt – már legalább a nagy vonalairól megegyezhetnek az állam- és kormányfők. Ez azért is fontos – hangsúlyozta Oettinger, mert a populista, euroszkeptikus, neonacionalista irányzat erősödhet meg a valaha volt legfontosabb voksoláson.

©

Attól azonban a hónapok óta miniszteri szinten zajló háttértárgyalások ellenére fényévekre vagyunk, hogy gyors megállapodásban lehetne reménykedni.

A magyar kormány leginkább azt nehezményezi, hogy a bizottság – a gyors magyar gazdasági növekedésre tekintettel – 24 százalékkal kevesebb regionális támogatást ajánlott fel. És ebből nem is engedne, sőt a hivatalos álláspont az, hogy ha nem találtak volna ki egy plafont a visszavágásnak, akár 40 százalékkal is kisebb lehetne a boríték. Kisebb arányban, de csökkennének az agrártámogatások is, amelyet szintén nem néz jó szemmel a kormány. A konferencián résztvevő Feldman Zsolt államtitkár erről csak annyit mondott: a hagyományos támogatási politikák fenntartása fontos Magyarország számára. Emlékeztetett: idén januárban Lázár János volt az első európai politikus, aki egy hasonló fórumon konkrét felajánlást tett ezzel kapcsolatban. A Miniszterelnökség akkori vezetője azt mondta, a kormány kész a nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékát befizetni az uniós kasszába. (A brüsszeli javaslat 1,11 százalékról szól, a mostani szint valamivel 1 százalék alatt van.)

A kormánynak az sem tetszik, hogy Brüsszel átalakítaná a befizetés rendszerét is, és a GNI-alapú hozzájárulás mellett újabb forrásokat vonnának be. Ilyen például a vámbevétel, amelynek jelenleg a 80 százalékát vonják el, ám ezt az arányt 90 százalékra emelné a bizottság. Varga Mihály pénzügyminiszter néhány napja tiltakozott emiatt, mondván az országban maradó 10 százalék arra sem lenne elég, hogy a rendszer fenntartását biztosítsa. Bizottsági forrásunk erre annyit reagált: ha folyamatosan csökkennek a vámbevételek, akkor mi indokolja, hogy egyre több pénzből akarják a tagországok fenntartani a rendszert?

Varga Mihály pénzügyminiszter
©

Günther Oettinger ezzel kapcsolatos kérdésünkre annyit válaszolt: Magyarországnak is érdeke ezeknek az új forrásoknak - például a digitális cégekre kivetett adónak vagy a nem újrahasznosított műanyag hulladék utáni díjnak - az alkalmazása, hiszen így kevesebb pénzt kell majd betennie az államkasszából a közösbe.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Mondott pár érdekeset Bánki Erik a lakáskasszák folytatásáról

Mondott pár érdekeset Bánki Erik a lakáskasszák folytatásáról

300 forintért is van hasonló, 11 ezerért adhatja az Apple az átlátszó iPhone-tokot

300 forintért is van hasonló, 11 ezerért adhatja az Apple az átlátszó iPhone-tokot

A volt grúz elnök unatkozik, és sokallja a 400 eurós amszterdami rezsit

A volt grúz elnök unatkozik, és sokallja a 400 eurós amszterdami rezsit

A szakma dübörög, a termék világhírű, a fizetés remek, mégis baj van

A szakma dübörög, a termék világhírű, a fizetés remek, mégis baj van

Megtalálhatták Dzsamál Hasogdzsi maradványait

Megtalálhatták Dzsamál Hasogdzsi maradványait

A világ legrégebbi, épségben megmaradt hajóját találtak meg a Fekete-tenger mélyén - videó

A világ legrégebbi, épségben megmaradt hajóját találtak meg a Fekete-tenger mélyén - videó