Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Fogadkozik, ígér és reménykedik az Európai Bizottság az EU-pénzek elvonását lehetővé tevő új rendszerrel kapcsolatban, ám úgy tűnik, nem csak a tagországok jóváhagyása hiányzik annak kidolgozásához.
Mindent megtesz az Európai Bizottság annak érdekében, hogy elkülönítse a 7. cikk szerinti eljárástól azt az új büntetési eszközt, amelynek a célja az uniós források megvonása a jogállamiság normáit megsértő országoktól – tudta meg a hvg.hu. A Magyarországot, Lengyelországot és Romániát is fenyegető eljárásból tehát nem következne a támogatások elvétele – Judith Sargentini az általa összeállított jelentés szeptemberi elfogadásakor még arról beszélt, reméli, ez nem következik be.
Arra a felvetésre, hogy nem tűnne-e mégis politikailag motiváltnak egy ilyen döntés, forrásaink azt mondták, hogy az új eljárásban pontosan kidolgozott kritériumok alapján döntenének arról, hogy egy tagországot a kifizetett pénz visszafizetésére köteleznek-e. Figyelembe vennék az Európai Számvevőszék, az Európai Bíróság, a 2020-tól felálló Európai Ügyészség vagy akár nemzetközi szervezetek véleményét is, hogy mindenképpen objektív legyen a döntés. Arra a kérdésre azonban most sem kaptunk választ, hogy pontosan hogyan is alakítanák ki a kritériumrendszert, brüsszeli forrásunk szerint erről ebben fázisban korai még beszélni.
Günther Oettinger, a bizottság költségvetésért felelős tagja szeptember közepén Budapesten arról beszélt, hogy egyelőre azt sem határozták meg pontosan, milyen visszaélések esetében vetnék be az eszközt. A politikus most a hvg.hu kérdésére azt világossá tette: az igazságszolgáltatás függetlensége a legfontosabb szempont. Ezt azzal indokolta, hogy a tagországok által szétosztott uniós pénzekkel kapcsolatos csalásokat az országok hatóságai jogosultak vizsgálni, ám ha ezt nem teszik meg – például az ügyészség nem vizsgál egy ügyet –, végső soron az EU veszít. Van azonban még egy fontos szempont - tette hozzá a német politikus: biztosra vezető szerinte, hogy az ügyek az Európai Bíróságon kötnek majd ki. "Az első ilyen esetnél látni fogjuk, hogy az igazságszolgáltatási rendszer hogyan kezeli majd ezt az intézkedést" - emelte ki.
Az is megerősítették meg forrásaink, hogy nem csak a kohéziós támogatásoknál vethetnék be a büntetést, amely súlyos jogsértés esetén akár a pénz száz százalékának visszafizetését is jelentené, de minden olyan támogatási formánál, amelyet a tagországok hatóságai kezelnek. Ez jelenleg a teljes keret 80 százaléka, és az agrár- vagy vidékfejlesztési támogatások egy része is idetartozik.
A szabálytalanul felhasznált támogatásokat egyébként most is visszafizettetheti az Európai Bizottság, ám van egy nagy különbség. Most maguktól az érintettektől kell a pénzt (vagy egy részét) visszaszerezni, ha pedig a hatóság szintjén – például a pályáztatásnál – találnak visszaélést a brüsszeli auditorok, az államtól veszik ugyan el a pénzt, ám azt más, szabályos pályázaton fel lehet használni. (Részben ez is magyarázza, hogy 2014-2015-ben az állam a rendelkezésre álló keretnél magasabb összeget pályáztatott.)
A jövőben ez megmaradna, az új büntetési rendszer ezt egészítené ki azzal, hogy a pénzt az országtól vonnák el. Így a pályázatok nyerteseit ki kellene fizetnie a hatóságoknak, csak azt nem finanszírozná meg Brüsszel a közös kasszából.
Az Európai Bizottság azt reméli, hogy a mechanizmust már a következő hétéves költségvetés idején alkalmazni tudják, ám addig a tagországoknak is jóvá kell hagyniuk a májusban beterjesztett javaslatot. Erre a 2021-2027-es költségvetésről szóló tárgyalásokkal párhuzamosan kerítene sort a bizottság. Nagy különbség azonban, hogy a büdzsével ellentétben az eljárást lehetővé tevő irányelvhez nem kell egyhangú jóváhagyás, elég a minősített többség – vagyis az nem elég a megtorpedózásához, ha Magyarország és Lengyelország megvétózza azt.
Messze a megegyezés
Oettinger pénteken a 2021-2027-es költségvetésről rendezett konferencián is felszólalt, szavaiból pedig úgy tűnt: ha a költségvetésről van szó, nem csak az általa korábban „halálos veszélynek” és „belső ellenségnek” tekintett Magyarországgal van gond. A politikus szenvedélyes kortesbeszédet tartott hallgatósága előtt – amelyet nagyjából egy sajtótájékoztatón is elismételt –, arról, hogy a gazdaságban „vége a bulinak”. Miközben „a világgazdaság kezd zavarossá válik” - fogalmazott, fontos, hogy az EU egységet mutasson. „Jóval többről van szó, a liberális gazdaságunk szabadságáról” - tette hozzá.
Brüsszel azt reméli, hogy decemberben már az EU-csúcs elé kerülhet a büdzsé terve, 2019 elején – de mindenképpen a májusi EP-választások előtt – már legalább a nagy vonalairól megegyezhetnek az állam- és kormányfők. Ez azért is fontos – hangsúlyozta Oettinger, mert a populista, euroszkeptikus, neonacionalista irányzat erősödhet meg a valaha volt legfontosabb voksoláson.
Attól azonban a hónapok óta miniszteri szinten zajló háttértárgyalások ellenére fényévekre vagyunk, hogy gyors megállapodásban lehetne reménykedni.
A magyar kormány leginkább azt nehezményezi, hogy a bizottság – a gyors magyar gazdasági növekedésre tekintettel – 24 százalékkal kevesebb regionális támogatást ajánlott fel. És ebből nem is engedne, sőt a hivatalos álláspont az, hogy ha nem találtak volna ki egy plafont a visszavágásnak, akár 40 százalékkal is kisebb lehetne a boríték. Kisebb arányban, de csökkennének az agrártámogatások is, amelyet szintén nem néz jó szemmel a kormány. A konferencián résztvevő Feldman Zsolt államtitkár erről csak annyit mondott: a hagyományos támogatási politikák fenntartása fontos Magyarország számára. Emlékeztetett: idén januárban Lázár János volt az első európai politikus, aki egy hasonló fórumon konkrét felajánlást tett ezzel kapcsolatban. A Miniszterelnökség akkori vezetője azt mondta, a kormány kész a nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékát befizetni az uniós kasszába. (A brüsszeli javaslat 1,11 százalékról szól, a mostani szint valamivel 1 százalék alatt van.)
A kormánynak az sem tetszik, hogy Brüsszel átalakítaná a befizetés rendszerét is, és a GNI-alapú hozzájárulás mellett újabb forrásokat vonnának be. Ilyen például a vámbevétel, amelynek jelenleg a 80 százalékát vonják el, ám ezt az arányt 90 százalékra emelné a bizottság. Varga Mihály pénzügyminiszter néhány napja tiltakozott emiatt, mondván az országban maradó 10 százalék arra sem lenne elég, hogy a rendszer fenntartását biztosítsa. Bizottsági forrásunk erre annyit reagált: ha folyamatosan csökkennek a vámbevételek, akkor mi indokolja, hogy egyre több pénzből akarják a tagországok fenntartani a rendszert?
Günther Oettinger ezzel kapcsolatos kérdésünkre annyit válaszolt: Magyarországnak is érdeke ezeknek az új forrásoknak - például a digitális cégekre kivetett adónak vagy a nem újrahasznosított műanyag hulladék utáni díjnak - az alkalmazása, hiszen így kevesebb pénzt kell majd betennie az államkasszából a közösbe.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Részletesen bemutatjuk az ilyen esetben felmerülő kötelezettségeket, amelyekkel számolni kell.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Július 1. fontos határidő a megváltozott a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) változása miatt.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni, továbbra is hatósági eszközökkel próbálja alacsonyabban tartani az árakat. De sikerült?
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Dr. Kincse Csongor arról beszélt, hogy nem kapott egyértelmű választ, amikor a munkába állásról érdeklődött.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
Majorosi Marianna Orbán Viktor videója alatt írta meg a véleményét.
Utolérte az Audit is a német autóipar válsága.
A gyanúsított és az áldozat együtt indult Nagykanizsáról Ausztriába.