Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Jávor Benedek szerint semmi garancia arra, hogy az ellenzéki vezetésű városokba jut EU-támogatás 2020 után.
Nyilvánosságra hozta blogjában Jávor Benedek azt a prezentációt, amely alapján a Népszava arról írt, hogy a kormány elvonna a fővárostól uniós forrásokat. A dokumentum az Innovációs és Technológiai Minisztérium egy december 10-én bemutatott, angol nyelvű tervezete, amely megerősíti a lap értesülését és Jávor hvg.hu-nak tett nyilatkozatát, miszerint a kormány mindössze három operációs program keretein belül osztaná el a 2021-2027 között Magyarország rendelkezésére álló uniós felzárkóztatási forrásokat. A keret 43-43 százaléka jutna gazdasági versenyképességre és infrastruktúrafejlesztésre, a maradék 14 százalék pedig szociális programokra.
Vagyis megszűnne a regionális felosztás (jelenleg a fejlettebb Közép-Magyarország régió számára külön keret áll rendelkezésre, 2020 után ez kettéválik Budapestre és Pest megyére), a területi kérdéseket „integrált területi eszközként” kezelnék. Ennek része a főváros is, ám arról nem esik szó, hogy Budapestre a források mekkora része kerülne. Ebből vonja le azt blogbejegyzésében Jávor, hogy „biztos források helyett a kormány jóindulatán múlik majd, hogy végül mennyi pénz érkezik a fővárosba”.
A jóindulat pedig nem a főváros felé húz, hanem – mint az a prezentáció egyik térképéből kiderül – a fejlesztési területek felé. Ezek között nem található meg Budapest – ezt persze magyarázhatja a főváros viszonylagos fejlettsége. Közte van azonban a szintén fejlett Győr-Moson-Sopron megye, és kiesik Dél-Alföld, Nógrád és Dél-Dunántúl jelentős része is – márpedig ezek az ország legkevésbé fejlettebb területei közé számítanak.
Jávor szerint a felosztás a kormány prioritásait követi: Tolna például azért szerepel, mert ott van a paksi bővítés, a Balaton környéke a Tiborcz- és Mészáros-érdekeltségek miatt, és így tovább. Az ellenzéki vezetésű nagyvárosok – tehát nem csak Budapest – pedig azért is eleshetnek forrásoktól, mert a hangsúly a kistérségekre helyeződik át, ami a főváros brüsszeli képviseletét vezető politikus szerint „támogatható cél lenne, ha a fejlesztési források az elmúlt 10 évben ténylegesen ezen térségek felzárkózását, nem pedig az Orbán Viktor Baráti Kör gazdagodását szolgálta volna”.
Jávor is hozzáteszi azonban, hogy ez a felosztás önmagában nem jelenti a források elvonását, „az azonban bizonyos, hogy a kidolgozott rendszer tökéletesen alkalmas arra, hogy kiszorítsák az ellenzéki vezetésű nagyvárosokat az uniós fejlesztésekből”.
A Népszava hétfői számában számolt be a tervezetről, amelynek létét az ITM igen furcsa módon cáfolta: a tárca annyit közölt, hogy még nincs elfogadott költségvetése az EU-nak a 2020 utáni időszakra, és pénzt nem a kormány, hanem Brüsszel akar elvenni Budapesttől. Az Európai Bizottság tervezetében valóban jóval kevesebb összeg szerepel Magyarország számára, mint a mostani, 2014-2020 keret esetében, annak elosztását azonban végső soron a magyar kormány határozhatja meg (Brüsszel jóváhagyja a tervét) és a magyar hatóságok vezénylik azt le. A kérdés tehát az lesz, hogy a kormány a keretből milyen pályázatokat ír majd ki, vagy milyen nagyprojektek uniós támogatásáról dönt az uniós támogatások terhére.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A városvezetés szerint nem tehettek mást, mint hogy rábólintanak a kérelemre, a lakók viszont nem akarnak a szomszédságba vegyi üzemet. Különösen az eljárást nehezményezik, mert a polgármester a testület nélkül döntött a gyártó beköltözésének lehetővé tételéről.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.