Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Nyilvánosságra hozta blogjában Jávor Benedek azt a prezentációt, amely alapján a Népszava arról írt, hogy a kormány elvonna a fővárostól uniós forrásokat. A dokumentum az Innovációs és Technológiai Minisztérium egy december 10-én bemutatott, angol nyelvű tervezete, amely megerősíti a lap értesülését és Jávor hvg.hu-nak tett nyilatkozatát, miszerint a kormány mindössze három operációs program keretein belül osztaná el a 2021-2027 között Magyarország rendelkezésére álló uniós felzárkóztatási forrásokat. A keret 43-43 százaléka jutna gazdasági versenyképességre és infrastruktúrafejlesztésre, a maradék 14 százalék pedig szociális programokra.
Vagyis megszűnne a regionális felosztás (jelenleg a fejlettebb Közép-Magyarország régió számára külön keret áll rendelkezésre, 2020 után ez kettéválik Budapestre és Pest megyére), a területi kérdéseket „integrált területi eszközként” kezelnék. Ennek része a főváros is, ám arról nem esik szó, hogy Budapestre a források mekkora része kerülne. Ebből vonja le azt blogbejegyzésében Jávor, hogy „biztos források helyett a kormány jóindulatán múlik majd, hogy végül mennyi pénz érkezik a fővárosba”.
A jóindulat pedig nem a főváros felé húz, hanem – mint az a prezentáció egyik térképéből kiderül – a fejlesztési területek felé. Ezek között nem található meg Budapest – ezt persze magyarázhatja a főváros viszonylagos fejlettsége. Közte van azonban a szintén fejlett Győr-Moson-Sopron megye, és kiesik Dél-Alföld, Nógrád és Dél-Dunántúl jelentős része is – márpedig ezek az ország legkevésbé fejlettebb területei közé számítanak.
Jávor szerint a felosztás a kormány prioritásait követi: Tolna például azért szerepel, mert ott van a paksi bővítés, a Balaton környéke a Tiborcz- és Mészáros-érdekeltségek miatt, és így tovább. Az ellenzéki vezetésű nagyvárosok – tehát nem csak Budapest – pedig azért is eleshetnek forrásoktól, mert a hangsúly a kistérségekre helyeződik át, ami a főváros brüsszeli képviseletét vezető politikus szerint „támogatható cél lenne, ha a fejlesztési források az elmúlt 10 évben ténylegesen ezen térségek felzárkózását, nem pedig az Orbán Viktor Baráti Kör gazdagodását szolgálta volna”.
Jávor is hozzáteszi azonban, hogy ez a felosztás önmagában nem jelenti a források elvonását, „az azonban bizonyos, hogy a kidolgozott rendszer tökéletesen alkalmas arra, hogy kiszorítsák az ellenzéki vezetésű nagyvárosokat az uniós fejlesztésekből”.
A Népszava hétfői számában számolt be a tervezetről, amelynek létét az ITM igen furcsa módon cáfolta: a tárca annyit közölt, hogy még nincs elfogadott költségvetése az EU-nak a 2020 utáni időszakra, és pénzt nem a kormány, hanem Brüsszel akar elvenni Budapesttől. Az Európai Bizottság tervezetében valóban jóval kevesebb összeg szerepel Magyarország számára, mint a mostani, 2014-2020 keret esetében, annak elosztását azonban végső soron a magyar kormány határozhatja meg (Brüsszel jóváhagyja a tervét) és a magyar hatóságok vezénylik azt le. A kérdés tehát az lesz, hogy a kormány a keretből milyen pályázatokat ír majd ki, vagy milyen nagyprojektek uniós támogatásáról dönt az uniós támogatások terhére.
