#A mű

Algoritmusesztétika vagy kortárs festészet? – Barabási Albert-László hálózatai a Műcsarnokban

Vajon az adat az új arany, vagy csak egy újabb díszítőelem a festővásznon? Barabási Albert-László a hálózatelmélet világhírű kutatójaként érkezett meg a Műcsarnokba, hogy tudományos grafikonjait nagyapja festőhengerével avassa művészetté a Dataizmus című kiállításon. Míg a látogatók a Twitter-álhírek neonfényű hálózataiban és a személyi számok aranyfüstös absztrakcióiban merülnek el, adódik a kézenfekvő kérdés: mennyiben számít kortárs képzőművészeti reflexiónak mindez, és hol ér véget a tudománynépszerűsítés, hogy átadja helyét az autonóm esztétikának?


Napelem vagy befektetés lesz az ezüsttálból? – interjú Mireisz Viktóriával, a BÁV ART vezető becsüsével

Míg a hazai padlásokról a televíziós show-műsorok hatására sosem látott tömegben kerülnek elő a családi ereklyék, a műtárgypiacon már a nyersanyagéhség diktál: van, aki csak a napelemet látja az antik ezüstben. Mireisz Viktóriát 150 milliós fülbevalókról, a Zsolnay-büsztök reneszánszáról és az IKEA-polcokra költöző luxusról kérdeztük az Art & Antique Klasszikus és Kortárs Művészeti Vásáron.


A művészet, amely visszaadja a jövőt – találkozás a Wajukuu kollektívával Nairobi peremén

Egy kasseli kiállítás tapasztalatából indult, és egy nairobi nyomornegyedben teljesedett ki a Wajukuu Art Collective jövőformáló munkája. A helyszíni találkozás során világossá vált, mit jelent valójában a társadalmi elkötelezettség, amikor a művészet kézzelfogható változást hoz egy közösség életében. Pócsik Andrea kultúrakutató személyes élménybeszámolója Afrikából.


Magyar Power 50 – a hazai képzőművészeti színtér legbefolyásosabb szereplői 2025-ben: Mindent vitt az OFF

A Műértő, majd A mű Power 50 listája minden évben sorrendbe állítja, kik a legbefolyásosabb szereplők a magyar képzőművészeti életben.  Idén azonban – újragondolva az eddigi szempontokat – egyetlen rangsor helyett egy egész művészeti ökoszisztéma erőviszonyait igyekszünk bemutatni. A 2025-ös évet összefoglaló visszajelzésekből leolvasható, hogy a nehézségekkel és strukturális problémákkal küzdő intézményi rendszer továbbra is meghatározó, de a független kurátori kollektívák, a művészeti és hallgatói aktivizmus egyre nagyobb hatással van a szcéna működésére.



„Ez egy merész párosítás volt” – beszélgetés Kucsora Mártával a Marina Abramovićcsal közös svájci kiállításáról

Kucsora Márta festészete régóta jelen van a nemzetközi kiállítóterekben, de a svájci Zugban most olyan művésszel állít ki közösen, akinek neve a kortárs művészet egyik legismertebb brandje: Marina Abramovićcsal. Az After Attention című tárlat a performansz és a festészet találkozását vizsgálja – azt a pillanatot, amikor a cselekvés már elmúlt, és csak a nyoma marad. A magyar alkotóval a kiállításról, pályájának állomásairól és a műtermi munka performatív természetéről beszélgettünk.


Sivatagi Grand Tour: Feliratkozott a művészeti világtérképre a közel-keleti aranyháromszög

Abu-Dzabitól a szaúdi Diríján és AlUlán át Doháig egy következetesen felépített kulturális híd rajzolódott ki a 2025–2026-os téli szezonban. Vásárok, biennálék és múzeumi gigaprojektek követték egymást, miközben a régió a pénz mellé saját narratívát is letett a globális művészeti szcéna asztalára. A történet csúcspontja az Art Basel katari debütálása – amely már nem egyszerű expanzió, hanem pozíciófoglalás.


Hidegháborús ösztöndíj-történelem: így (nem) mehettek a magyar művészek Nyugat-Berlinbe a Kádár-rendszerben

A Blinken OSA Archivum Centrális Galériájában március 8-ig látható Nézőpontváltás: Ha a berlini szél fújja a zászlómat… című kiállítás a hidegháború kulturális diplomáciáját idézi fel.  Egyúttal azt a törékeny állapotot vizsgálja, amelyben a művészi autonómia és a geopolitikai realitás találkozott, megteremtve egy ideiglenesen birtokolható szabadság lehetőségét. A tárlat középpontjában a Művészek Berlinben Program, azaz a DAAD Berliner Künstlerprogramm (BKP) áll – egy nyugat-berlini ösztöndíj, amely a vasfüggöny korszakában különleges kijáratot jelentett Kelet-Európa felől a nemzetközi művészeti térbe.


Van-e erősebb kép annál, amit azok készítenek, akiket a társadalom legszívesebben nem látna? Nyers művészet a Capa Központban

Alkotók és alkotások minden korláton, gátláson és ráción túl. A Capa Központ kiállítása egyszerre felkavaró és elementárisan izgalmas vizuális utazás a művészet peremvidékére: árvaházból induló önarcképmániás fotós, bőröndökbe varrt kubai sorsok és erotikus kollázsokból épített dohányzóeszközök mesélnek arról, hogy a „nyers művészet” nem stílus, hanem létállapot. A párizsi gyűjtő, Bruno Decharme kollekciójából válogatott anyag a művészet határait feszegeti, továbbá felteszi a kérdést: ki dönti el, mi számít érvényes képi megszólalásnak?


Visszatér a pénz a globális műtárgypiacra, de az ultrakortársak vesszőfutása folytatódhat

A műtárgypiac szereplői egy évvel ezelőtt még a túlélésért aggódtak, idén azonban már óvatos bizakodással tekintenek előre. Az ArtTactic friss felmérése szerint a globális piac visszaesése megállt, és sokan forgalombővülést várnak 2026-ban – csakhogy a növekedés nem lesz általános. A vásárlók megfontoltabbak, a kockázatkerülés erősödik, és miközben a csúcsművek iránt nő az érdeklődés, a feltörekvő kortárs művészek piacát egyre nagyobb bizonytalanság övezi.


A tájképek, amelyekhez nem kell táj, csak mesterséges intelligencia – Zagyvai Sári különleges fotókönyve

Hogyan változik meg a fotográfia, ha a fotós már nem a valóságot, hanem az internet kollektív képtárát figyeli? Zagyvai Sári aiOTYPE című fotókönyve mesterséges intelligencia által generált, nem létező tájakat mutat be, miközben az analóg fotográfia eszközeivel formálja őket érzékien tapinthatóvá. A kötet egyszerre reflektál a képalkotás technológiai fordulatára és arra az egyre sürgetőbb kérdésre, hol húzódik a határ valóság, emlékezet és mesterségesen létrehozott látvány között.


„Nem a műveimet veszik meg, hanem az életem egy részét” – beszélgetés a 80 éves Haász István festőművésszel

A konkrét-konstruktív művészet hazai története elképzelhetetlen nélküle, mégis ritkán szólal meg interjúban. Közelgő 80. születésnapja alkalmából Haász István pályájáról, tanításról és tanulásról, a tér megszállottságáról, a „Haász-sárga” születéséről, morális ellenállásról és a művészet mindenkori oppozíciós szerepéről beszél – kompromisszumok nélkül.


„Kiléptem valahonnan, de még nem érkeztem meg sehova” – elhunyt Anna Mark, a legendás párizsi magyar művésznemzedék utolsó képviselője

Életének 98. évében elhunyt az 1928-ban Budapesten született Márkus Anna, azaz Anna Mark. A párizsi emigrációban világhírűvé vált művészgeneráció tagja volt a 2020-ban eltávozott Reigl Judit és a három évvel később, 99 évesen meghalt Molnár Vera is. Anna Mark alakját az őt személyesen ismerő, szintén Párizsban élő Cserba Julia művészettörténész idézi fel.


A paradicsom díszletei mögött: Zanzibár vizuális valósága két magyar művész szemével

Színes és kreatív kiállítás egy színes és kreatív világról. Mit vesz észre a trópusi kulisszák mögött egy olyan szobrász, akit az outsider művészet érdekel, és egy olyan festőnő, akit a közösségi alkotás vonz? A Gwizdala Dáriusz és Hoffmann Delilla képzőművészek több hónapos zanzibári útja során feltérképezett vizuális világ egy szelete a 1111 Galériában tekinthető meg. 


Törött világ, sérült közösségek: mit gyógyít a kincugi? – különleges kiállítás a Ludwigban

Sebekkel, törésekkel és javításokkal dolgozik a Ludwig Múzeum Finom illesztések – Golden Repair című kiállítása. A tárlat a gondoskodás fogalmát társadalmi, politikai és ökológiai léptékbe emeli: a japán kincugi – „aranyjavítás”– metaforáján keresztül a gyarmatosítás, a belső kolonializáció, a transzgenerációs traumák és a közösségi cselekvés kérdéseit kapcsolja össze. A projekt nem lezárt állítás, hanem nyitott folyamat: múzeumi önkritika, aktivista művészet és részvételi gyakorlat találkozása egy olyan korban, amikor a javítás már nem technika, hanem erkölcsi és kollektív döntés. Popovics Viktória és Dabi-Farkas Rita kurátorokkal beszélgettünk.


Teafiltert a fáradt szemekre – a sérülékenységben rejlő ellenállás formái tárulnak fel a Trafó Galériában

A fáradtság gyakran nem egyéni gyengeség, hanem társadalmi állapot. A gondoskodás, a láthatatlan munka, a női test kiszolgáltatottsága és a gyógyulás rutinjai sokszor ugyanarra a kérdésre futnak ki: meddig lehet bírni? A Trafó Galéria Tinta a tejben című kiállítása nem kínál válaszokat, de tükröt tart elénk: kimerültségről, sérülékenységről, ápolásról.



Hatalom, pénz, művészet: a Power 100 rangsora megmutatja, mi és kik diktálják a globális képzőművészeti színtér trendjeit

Merre tolódik a képzőművészeti világ súlypontja? Erre a kérdésre számos tekintélyes művészeti folyóirat éves rangsorok formájában is keresi a választ. Ezek közül a londoni székhelyű ArtReview évenként megjelenő Power 100-as listája a leginkább mérvadó, de a legtöbb vitát kiváltó is. A Power 100 2025-ös, immár 24. kiadása a napokban jelent meg és ezúttal sem szűkölködik a meglepetésekben.


Egyszemélyes intézmény – beszélgetés Mucsi Emese kurátorral

A Bródy Sándor utcában működő, néhány négyzetméteres Doxa olyan művészeti csomóponttá vált az elmúlt három évben, ahol hallgatói projektek születnek, német–magyar együttműködések indulnak, és olyan médiumok kapnak helyet, amelyek az alapító Mucsi Emese másik munkahelye, a Capa Központ fotócentrikus közegén kívül mutatkozhatnak be. A magyar képzőművészeti színtér legbefolyásosabb szereplőit számba vevő erősorrendben jelenleg a 42. helyen álló fiatal kurátor szerint a személyesből akkor lesz valódi érték, ha közérdekű jelentést hordoz. A Doxa így lett egyszerre otthon, műhely, intézmény és közösségi labor – ahol még a padlófestés is kurátori gesztussá válik.


Amikor a diagnózis művészetté válik: autizmus, ADHD, neurodiverzitás a Budapest Galériában

Neurodiverzitás, maszkolás, atipikus idegrendszer, hiperfókusz, felnőttkori diagnózis, érzelemszabályozás: egyre gyakrabban hallott-olvasott fogalmak. E szavak és kifejezések ismeretétől az önismeretig és önelfogadásig vezető út azonban elég hosszú – és akkor a társadalmi elfogadás, szakszóval inkluzivitás gyakorlatának elterjedéséhez kellő időt még nem is említettük. A Budapest Galéria átgondolt és érzékenyítő, 2026. február 1-jéig látható kiállítása fontos ismereteket terjeszt, miközben valódi művészi élményt nyújt.