#A mű

Törött világ, sérült közösségek: mit gyógyít a kincugi? – különleges kiállítás a Ludwigban

Sebekkel, törésekkel és javításokkal dolgozik a Ludwig Múzeum Finom illesztések – Golden Repair című kiállítása. A tárlat a gondoskodás fogalmát társadalmi, politikai és ökológiai léptékbe emeli: a japán kincugi – „aranyjavítás”– metaforáján keresztül a gyarmatosítás, a belső kolonializáció, a transzgenerációs traumák és a közösségi cselekvés kérdéseit kapcsolja össze. A projekt nem lezárt állítás, hanem nyitott folyamat: múzeumi önkritika, aktivista művészet és részvételi gyakorlat találkozása egy olyan korban, amikor a javítás már nem technika, hanem erkölcsi és kollektív döntés. Popovics Viktória és Dabi-Farkas Rita kurátorokkal beszélgettünk.

Teafiltert a fáradt szemekre – a sérülékenységben rejlő ellenállás formái tárulnak fel a Trafó Galériában

A fáradtság gyakran nem egyéni gyengeség, hanem társadalmi állapot. A gondoskodás, a láthatatlan munka, a női test kiszolgáltatottsága és a gyógyulás rutinjai sokszor ugyanarra a kérdésre futnak ki: meddig lehet bírni? A Trafó Galéria Tinta a tejben című kiállítása nem kínál válaszokat, de tükröt tart elénk: kimerültségről, sérülékenységről, ápolásról.

Tintaló: Jásdi Juli kíméletlen látlelete a magyar alkoholvalóságról

Egy rózsaszín borítójú képeskönyv, amely oldalról oldalra bontja le a magyar alkoholvalóság tabuit: Jásdi Juli kötetének grafikái groteszk humorral, empátiával és könyörtelen pontossággal beszélnek családról, függőségről és társadalmi vakságról.

Hatalom, pénz, művészet: a Power 100 rangsora megmutatja, mi és kik diktálják a globális képzőművészeti színtér trendjeit

Merre tolódik a képzőművészeti világ súlypontja? Erre a kérdésre számos tekintélyes művészeti folyóirat éves rangsorok formájában is keresi a választ. Ezek közül a londoni székhelyű ArtReview évenként megjelenő Power 100-as listája a leginkább mérvadó, de a legtöbb vitát kiváltó is. A Power 100 2025-ös, immár 24. kiadása a napokban jelent meg és ezúttal sem szűkölködik a meglepetésekben.

Egyszemélyes intézmény – beszélgetés Mucsi Emese kurátorral

A Bródy Sándor utcában működő, néhány négyzetméteres Doxa olyan művészeti csomóponttá vált az elmúlt három évben, ahol hallgatói projektek születnek, német–magyar együttműködések indulnak, és olyan médiumok kapnak helyet, amelyek az alapító Mucsi Emese másik munkahelye, a Capa Központ fotócentrikus közegén kívül mutatkozhatnak be. A magyar képzőművészeti színtér legbefolyásosabb szereplőit számba vevő erősorrendben jelenleg a 42. helyen álló fiatal kurátor szerint a személyesből akkor lesz valódi érték, ha közérdekű jelentést hordoz. A Doxa így lett egyszerre otthon, műhely, intézmény és közösségi labor – ahol még a padlófestés is kurátori gesztussá válik.

Amikor a diagnózis művészetté válik: autizmus, ADHD, neurodiverzitás a Budapest Galériában

Neurodiverzitás, maszkolás, atipikus idegrendszer, hiperfókusz, felnőttkori diagnózis, érzelemszabályozás: egyre gyakrabban hallott-olvasott fogalmak. E szavak és kifejezések ismeretétől az önismeretig és önelfogadásig vezető út azonban elég hosszú – és akkor a társadalmi elfogadás, szakszóval inkluzivitás gyakorlatának elterjedéséhez kellő időt még nem is említettük. A Budapest Galéria átgondolt és érzékenyítő, 2026. február 1-jéig látható kiállítása fontos ismereteket terjeszt, miközben valódi művészi élményt nyújt.

Egyiptom visszavág: megnyitotta a világ legnagyobb civilizációs múzeumát és új frontot nyitott a műkincsháborúban

A három évtizede készülő Nagy Egyiptomi Múzeum végre megnyílt a gízai piramisok mellett, és nemcsak építészeti léptékével, hanem kulturális ambícióival is korszakhatárt jelez. A 1,2 milliárd dollárból felépített intézmény Egyiptom válasza a Louvre-ra és a British Museumra – mostantól innen indítja új offenzíváját a külföldre került antik kincsek visszaszerzéséért.

„A szabadság tartja össze ezeket a könyveket” – Visnyai Zoltán tervezőgrafikus a könyvborítók új nyelvéről

A kortárs könyvtervezés egyik legizgalmasabb fiatal alakja, Visnyai Zoltán a Magvető és az Open Books kiadványai mellett a Simon Márton költő által alapított Okapi Press mikrokiadó arculatát is meghatározza. Munkáiban a tipográfia kísérleti tereppé válik, ahol a betűk önálló jelentést hordoznak, mégis megőrzik a szöveg iránti alázatot. A tervezőgrafikussal a független kiadói működésről, a művészkönyvekről, a könyv műtárgy szerepéről, Tandori Dezső verseskötetének fakszimile kiadásáról és a közösségépítés fontosságáról beszélgettünk.

Lemúrok a fényben – DJ Dork, a magyar technokultúra fényfestő ősanyja ma is alkot

A kilencvenes évek végének legendás frankhegyi technobulijain ő festette fénnyel a hegyoldalt, miközben a lemezjátszóknál is ő állt. Azóta Berkes Dorka – alias DJ Dork – egyszerre maradt DJ, light artist és festő, aki ma már a fény és a lélek kapcsolatát kutatja. Az underground techno gyökereitől a buddhista szemléletig ívelő pályája nemcsak egy korszak krónikája, hanem egy olyan nőé is, aki a zene, a vizualitás és a szellemiség határterületein teremtett saját univerzumot.

Amikor csimpánzarcok égnek a retinánkba – a technológia és az élet határán egyensúlyoz a Light Art Museum idei kiállítása

Mi történik, ha az eső is felfelé esik, a baktériumok alkotótársak lesznek és a valóság már nem az, amit primér módon érzékelünk, hanem az, amit a technológia láttat? A Light Art Museum új kiállítása, a More Than Human nem csupán a jövő művészetét mutatja be, hanem egy új világszemléletet, amelyben az ember végre lelép a piedesztálról – és helyet ad más létformáknak is.

A háromlábú macska receptjei megtört szívekre – Buhara és Isztambul a kortárs művészet térképén

A világ művészeti fókusza lassan elmozdul: a Kelet városai már nem perifériák, hanem új kulturális központok. A közép-ázsiai Buhara a hagyományból és kézművességből épít kortárs identitást, míg Isztambul a válságok és háborúk közepette keresi a túlélés esztétikáját. A Selyemút karavánszerájai és az Aranyszarv-öböl ipari terei most ugyanarra a kérdésre felelnek: mit kezdhet a művészet a világ törékenységével – és képes-e még gyógyítani ott, ahol a politika már rég kudarcot vallott?

„Sokszor nem tudom, hogy mi fog történni, de belevágok” – beszélgetés Botos Péter üvegszobrásszal

Botos Péter a nemzetközi szinten is elismert kortárs hazai üvegművészet kiemelkedő képviselője. A Ferenczy Noémi-díjas művésszel 80. születésnapja alkalmából beszélgettünk, ám mégsem visszatekintő, összegző interjú született; a pálya kezdetének felidézése után a szó gyorsan napjainkra, a művészt jelenleg foglalkoztató kérdésekre terelődött. Összegzésről amúgy sem lehetne szó, hiszen Botos életműve ma is folyamatosan gyarapodik.

Hullámzó mondatok, mélyülő naplementék – Krasznahorkai László világa Szentendrén, a MűvészetMalomban

A szentendrei MűvészetMalom – a Ferenczy Múzeumi Centrum tagintézménye – Minduntalan című kiállítása Krasznahorkai László életművének kulcsmotívumai köré szerveződik; célja, hogy az író következetesen épülő prózájának összetettségét, kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit az érdeklődő látogatók számára a képzőművészettel összekapcsolva átélhetővé tegye. Az ötletgazdag kiállítás kurátorával, Szilágyi Zsófia Júliával beszélgettünk.

Digitális délibábok és technoutópiák: nemzetközi médiaművészeti kiállítás a Merlinben

Nagyszabású, nagy hatású, különleges. Intellektuális kíváncsiság és szellemi nyitottság kell hozzá – és elég sok idő, mert a budapesti volt Merlin Színházban október 26-ig látogatható Binálé című kiterjesztett médiaművészeti biennálé összetett és sokarcú. A több ismert nemzetközi alkotó műveit is magába foglaló kiállításról a helyszínen a főkurátorral, Lukács Violával beszélgettünk.

Nem mondom meg a „tutit”, módszert próbálok tanítani dogmák helyett – beszélgetés Radák Eszter festőművésszel

Festészete egyszerre táj és absztrakció, klasszikus hagyomány és személyes vízió. Radák Eszter húsz éve a Virág Judit Galéria művésze, miközben – a Képzőművészeti Egyetem oktatójaként – kritikus szemmel figyeli a magyar alkotói közeg változásait. Új kiállításán a teremtés történetét dolgozta fel, s interjúnkban arról is beszél, miért nem találja helyét a mai széttöredezett szcénában.

Brooklyn-hatás a Balatonnál – a bagel mellé kortárs művészetet is adnak

Egy kis faluszéli büfékocsiból indult, ma pedig már fővárosi jelenléttel és művészeti vásárokon szereplő galériával működik a Balatonhoz kötődő fiatalok által működtetett Random. A bagel és a brunch mellé kortárs művészetet kínálnak, bizonyítva, hogy vidéken is létrejöhet élő, fiatalos kulturális közeg.

„Nem megérteni, hanem érezni kell” – színek, fény, építkezés Köves Éva festőművész retrospektív kiállításán

Köves Éva idén hatvanéves, ebből az alkalomból nyílik-nyílt két kiállítása és dokumentumfilm készült róla. A budapesti aqb Project Space-ben beszélgettünk vele a Ludwig Múzeum szakmai igazgató helyettese, Szipőcs Krisztina nyitóbeszéde előtt.

Konceptualitás a strandon – Perneczky Géza, Rodin, Picasso és az öregedés művészete a Szépművészeti Múzeumban

A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye 2023-ban érdekes sorozatot indított el: új – vagy viszonylag új – szerzeményeit gyűjteményi kontextusban és kortárs művészeti párhuzamokkal együtt, egy-egy gondolatkör köré épített kiállításokon mutatja be. A sorozatban az ötödik, Rövidülő idő című tárlatukon Bodor Kata Júlia főmuzeológus kalauzolt minket, aki a Grafikai Gyűjtemény vezetőjével, Bódi Kingával együtt a mostani kiállítás kurátora.

A zaj szabadsága – beszélgetés Kitzinger Gábor fényművésszel

A veszprémi f|x|r galéria kis méretű négyzetes terében még szeptember közepéig ott áll egy dobkészlet ütőkkel, amelyekkel a látogató akkora zajt csaphat, amekkorát csak akar, és közben az ütéseinek fekete-fehér látvánnyá alakuló cikázását nézheti a falakon. A Noisebox (zajdoboz) című mű alkotója Kitzinger Gábor, akivel nem csak erről, hanem sok minden másról is beszélgettünk. Az interjút beragyogta a fény, átvitt és valós értelemben is.

Malevics a célkeresztben – hamisítványgyanú árnyékolja be a bukaresti avantgárd kiállítást

A bukaresti Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeum nagyszabású Malevics-tárlat a művész szuprematista korszakára fókuszálna, ám a bemutatott festmények közül három eredetisége azonnal heves vitákat váltott ki. A nemzetközi szakértők és a kölcsönző gyűjtő között kirobbant konfliktus nemcsak reputációkról, hanem több milliárd forint értékű műtárgyak hitelességéről is szól – és újra rávilágít arra, miért az orosz avantgárd a hamisítók kedvenc terepe.

1 2 3 4 ... 9