A három évtizede készülő Nagy Egyiptomi Múzeum végre megnyílt a gízai piramisok mellett, és nemcsak építészeti léptékével, hanem kulturális ambícióival is korszakhatárt jelez. A 1,2 milliárd dollárból felépített intézmény Egyiptom válasza a Louvre-ra és a British Museumra – mostantól innen indítja új offenzíváját a külföldre került antik kincsek visszaszerzéséért.
A kortárs könyvtervezés egyik legizgalmasabb fiatal alakja, Visnyai Zoltán a Magvető és az Open Books kiadványai mellett a Simon Márton költő által alapított Okapi Press mikrokiadó arculatát is meghatározza. Munkáiban a tipográfia kísérleti tereppé válik, ahol a betűk önálló jelentést hordoznak, mégis megőrzik a szöveg iránti alázatot. A tervezőgrafikussal a független kiadói működésről, a művészkönyvekről, a könyv műtárgy szerepéről, Tandori Dezső verseskötetének fakszimile kiadásáról és a közösségépítés fontosságáról beszélgettünk.
A kilencvenes évek végének legendás frankhegyi technobulijain ő festette fénnyel a hegyoldalt, miközben a lemezjátszóknál is ő állt. Azóta Berkes Dorka – alias DJ Dork – egyszerre maradt DJ, light artist és festő, aki ma már a fény és a lélek kapcsolatát kutatja. Az underground techno gyökereitől a buddhista szemléletig ívelő pályája nemcsak egy korszak krónikája, hanem egy olyan nőé is, aki a zene, a vizualitás és a szellemiség határterületein teremtett saját univerzumot.
Mi történik, ha az eső is felfelé esik, a baktériumok alkotótársak lesznek és a valóság már nem az, amit primér módon érzékelünk, hanem az, amit a technológia láttat? A Light Art Museum új kiállítása, a More Than Human nem csupán a jövő művészetét mutatja be, hanem egy új világszemléletet, amelyben az ember végre lelép a piedesztálról – és helyet ad más létformáknak is.
A világ művészeti fókusza lassan elmozdul: a Kelet városai már nem perifériák, hanem új kulturális központok. A közép-ázsiai Buhara a hagyományból és kézművességből épít kortárs identitást, míg Isztambul a válságok és háborúk közepette keresi a túlélés esztétikáját. A Selyemút karavánszerájai és az Aranyszarv-öböl ipari terei most ugyanarra a kérdésre felelnek: mit kezdhet a művészet a világ törékenységével – és képes-e még gyógyítani ott, ahol a politika már rég kudarcot vallott?
Botos Péter a nemzetközi szinten is elismert kortárs hazai üvegművészet kiemelkedő képviselője. A Ferenczy Noémi-díjas művésszel 80. születésnapja alkalmából beszélgettünk, ám mégsem visszatekintő, összegző interjú született; a pálya kezdetének felidézése után a szó gyorsan napjainkra, a művészt jelenleg foglalkoztató kérdésekre terelődött. Összegzésről amúgy sem lehetne szó, hiszen Botos életműve ma is folyamatosan gyarapodik.
A szentendrei MűvészetMalom – a Ferenczy Múzeumi Centrum tagintézménye – Minduntalan című kiállítása Krasznahorkai László életművének kulcsmotívumai köré szerveződik; célja, hogy az író következetesen épülő prózájának összetettségét, kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit az érdeklődő látogatók számára a képzőművészettel összekapcsolva átélhetővé tegye. Az ötletgazdag kiállítás kurátorával, Szilágyi Zsófia Júliával beszélgettünk.
Nagyszabású, nagy hatású, különleges. Intellektuális kíváncsiság és szellemi nyitottság kell hozzá - és elég sok idő, mert a budapesti volt Merlin Színházban október 26-ig látogatható Binálé című kiterjesztett médiaművészeti biennálé összetett és sokarcú. A több ismert nemzetközi alkotó műveit is magába foglaló kiállításról a helyszínen a főkurátorral, Lukács Violával beszélgettünk.
Festészete egyszerre táj és absztrakció, klasszikus hagyomány és személyes vízió. Radák Eszter húsz éve a Virág Judit Galéria művésze, miközben – a Képzőművészeti Egyetem oktatójaként – kritikus szemmel figyeli a magyar alkotói közeg változásait. Új kiállításán a teremtés történetét dolgozta fel, s interjúnkban arról is beszél, miért nem találja helyét a mai széttöredezett szcénában.
Egy kis faluszéli büfékocsiból indult, ma pedig már fővárosi jelenléttel és művészeti vásárokon szereplő galériával működik a Balatonhoz kötődő fiatalok által működtetett Random. A bagel és a brunch mellé kortárs művészetet kínálnak, bizonyítva, hogy vidéken is létrejöhet élő, fiatalos kulturális közeg.
Köves Éva idén hatvanéves, ebből az alkalomból nyílik-nyílt két kiállítása és dokumentumfilm készült róla. A budapesti aqb Project Space-ben beszélgettünk vele a Ludwig Múzeum szakmai igazgató helyettese, Szipőcs Krisztina nyitóbeszéde előtt.
A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye 2023-ban érdekes sorozatot indított el: új – vagy viszonylag új – szerzeményeit gyűjteményi kontextusban és kortárs művészeti párhuzamokkal együtt, egy-egy gondolatkör köré épített kiállításokon mutatja be. A sorozatban az ötödik, Rövidülő idő című tárlatukon Bodor Kata Júlia főmuzeológus kalauzolt minket, aki a Grafikai Gyűjtemény vezetőjével, Bódi Kingával együtt a mostani kiállítás kurátora.
A veszprémi f|x|r galéria kis méretű négyzetes terében még szeptember közepéig ott áll egy dobkészlet ütőkkel, amelyekkel a látogató akkora zajt csaphat, amekkorát csak akar, és közben az ütéseinek fekete-fehér látvánnyá alakuló cikázását nézheti a falakon. A Noisebox (zajdoboz) című mű alkotója Kitzinger Gábor, akivel nem csak erről, hanem sok minden másról is beszélgettünk. Az interjút beragyogta a fény, átvitt és valós értelemben is.
A bukaresti Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeum nagyszabású Malevics-tárlat a művész szuprematista korszakára fókuszálna, ám a bemutatott festmények közül három eredetisége azonnal heves vitákat váltott ki. A nemzetközi szakértők és a kölcsönző gyűjtő között kirobbant konfliktus nemcsak reputációkról, hanem több milliárd forint értékű műtárgyak hitelességéről is szól – és újra rávilágít arra, miért az orosz avantgárd a hamisítók kedvenc terepe.
Az új album egy daltól eltekintve nem politikus, az üzenet inkább az, hogy senki sem lehet közömbös a másik iránt.
Mit adhat hozzá egy család a kortárs építészeti diskurzushoz? A 2025-ös Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjában nem házakról, hanem gondolkodásmódokról esett szó – köztük a Somlai-Fischer családéról, amelynek mind a négy tagja saját kreatív mikrouniverzumát állította ki. A Prezi-alapító Somlai-Fischer Ádám, Pozna Anita építész és két gyerekük egy játékos, mégis komoly alternatívát mutattak arra, mi lehet az építészet sorsa a szoftverek és miniatűr festmények korában.
David Hockney, a festészet kaméleonja, 87 évesen is ugyanazzal a kíváncsisággal és kísérletező kedvvel nyúl a vászonhoz – vagy épp az iPadhez –, mint pályája elején. A Louis Vuitton Alapítvány négy emeletét betöltő monumentális kiállítás nem a pop-art ikonját ünnepli, hanem azt a Hockney-t, aki az elmúlt 25 évben újra feltalálta a tájképfestészetet, a portrét – és talán önmagát is.
A magyarországi romák kulturális egyenjogúságához elengedhetetlen lenne, hogy ne róluk, hanem velük együtt, az ő indítványaikra és az ő elképzeléseik mentén valósuljanak meg a témát érintő, feldolgozó kezdeményezések – állítja szerzőnk, aki két évtizede dolgozik az élő, autentikus cigány kultúra kritikai és releváns láthatóvá tételén. Vélemény.
Magyarország, Németország és Franciaország is úgy kritizálja a Bizottság elnökét, hogy közben aktívan akadályozták is őt, elvárásokat támasztottak vele szemben.
Kíváncsi arra, hogy Európa egyik legfontosabb művészeti központjában miket tartanak kiemelkedően jó kortárs műveknek? Franciaországról van szó, ahol nagyságrendileg több pénz és figyelem jut kortárs művészetre, mint nálunk, és ahol feltehetően kisebb a szakadék (ha van egyáltalán) a hivatalosan támogatott művészet és a politikailag akár kényelmetlennek számító műveket létrehozó művészek között. Párizs (valójában: egész Franciaország) kortárs művészetének krémje látható Budapesten, a Ludwigban, a Talált terepen – művészeti gyakorlatok a Marcel Duchamp-díj 25 évéből című kiállításon.
