#A mű

Konceptualitás a strandon – Perneczky Géza, Rodin, Picasso és az öregedés művészete a Szépművészeti Múzeumban

A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye 2023-ban érdekes sorozatot indított el: új – vagy viszonylag új – szerzeményeit gyűjteményi kontextusban és kortárs művészeti párhuzamokkal együtt, egy-egy gondolatkör köré épített kiállításokon mutatja be. A sorozatban az ötödik, Rövidülő idő című tárlatukon Bodor Kata Júlia főmuzeológus kalauzolt minket, aki a Grafikai Gyűjtemény vezetőjével, Bódi Kingával együtt a mostani kiállítás kurátora.


A zaj szabadsága – beszélgetés Kitzinger Gábor fényművésszel

A veszprémi  f|x|r galéria kis méretű négyzetes terében még szeptember közepéig ott áll egy dobkészlet ütőkkel, amelyekkel a látogató akkora zajt csaphat, amekkorát csak akar, és közben az ütéseinek fekete-fehér látvánnyá alakuló cikázását nézheti a falakon. A Noisebox (zajdoboz) című mű alkotója Kitzinger Gábor, akivel nem csak erről, hanem sok minden másról is beszélgettünk. Az interjút beragyogta a fény, átvitt és valós értelemben is.


Malevics a célkeresztben – hamisítványgyanú árnyékolja be a bukaresti avantgárd kiállítást

A bukaresti Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeum nagyszabású Malevics-tárlat a művész szuprematista korszakára fókuszálna, ám a bemutatott festmények közül három eredetisége azonnal heves vitákat váltott ki. A nemzetközi szakértők és a kölcsönző gyűjtő között kirobbant konfliktus nemcsak reputációkról, hanem több milliárd forint értékű műtárgyak hitelességéről is szól – és újra rávilágít arra, miért az orosz avantgárd a hamisítók kedvenc terepe.



Kitörtek a monoton munka és tanulás világából – nem semmi, amit a négyfős „Prezi család” bemutatott a velencei építészeti biennálén

Mit adhat hozzá egy család a kortárs építészeti diskurzushoz? A 2025-ös Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjában nem házakról, hanem gondolkodásmódokról esett szó – köztük a Somlai-Fischer családéról, amelynek mind a négy tagja saját kreatív mikrouniverzumát állította ki. A Prezi-alapító Somlai-Fischer Ádám, Pozna Anita építész és két gyerekük egy játékos, mégis komoly alternatívát mutattak arra, mi lehet az építészet sorsa a szoftverek és miniatűr festmények korában.


„Akkor vagyok a legboldogabb, amikor festek” – David Hockney Párizsban

David Hockney, a festészet kaméleonja, 87 évesen is ugyanazzal a kíváncsisággal és kísérletező kedvvel nyúl a vászonhoz – vagy épp az iPadhez –, mint pályája elején. A Louis Vuitton Alapítvány négy emeletét betöltő monumentális kiállítás nem a pop-art ikonját ünnepli, hanem azt a Hockney-t, aki az elmúlt 25 évben újra feltalálta a tájképfestészetet, a portrét – és talán önmagát is.


Pócsik Andrea: Ki mondja meg, milyen cigánynak lenni? – kulturális önmeghatározást saját jogon

A magyarországi romák kulturális egyenjogúságához elengedhetetlen lenne, hogy ne róluk, hanem velük együtt, az ő indítványaikra és az ő elképzeléseik mentén valósuljanak meg a témát érintő, feldolgozó kezdeményezések – állítja szerzőnk, aki két évtizede dolgozik az élő, autentikus cigány kultúra kritikai és releváns láthatóvá tételén. Vélemény.



Crème de la crème – világsztár francia kortárs művészek a Ludwig Múzeumban

Kíváncsi arra, hogy Európa egyik legfontosabb művészeti központjában miket tartanak kiemelkedően jó kortárs műveknek? Franciaországról van szó, ahol nagyságrendileg több pénz és figyelem jut kortárs művészetre, mint nálunk, és ahol feltehetően kisebb a szakadék (ha van egyáltalán) a hivatalosan támogatott művészet és a politikailag akár kényelmetlennek számító műveket létrehozó művészek között. Párizs (valójában: egész Franciaország) kortárs művészetének krémje látható Budapesten, a Ludwigban, a Talált terepen – művészeti gyakorlatok a Marcel Duchamp-díj 25 évéből című kiállításon.



Elkobzott, „elfajzott” és menekített műalkotások kerültek újra reflektorfénybe Svájcban

A vészkorszak már nyolc évtizede lezárult, de a vele összefüggő műtárgy-restitúciós ügyek közül soknak a végére még mindig nem került pont. Az elmúlt évtizedekben született nemzetközi megállapodásoknak és ajánlásoknak, a közvélemény és a közgyűjtemények változó hozzáállásának köszönhetően ugyan jelentős előrelépés történt, de számos ügy lezárása továbbra is várat magára. A legutóbbi években két neves svájci múzeumnak is intenzíven kellett – és kell mind a mai napig – foglalkoznia letétként, illetve ajándékként hozzájuk került művek előéletével.


Mély, tragikus helyzetek bizonyos nézőpontból humorosnak is hathatnak – miért rohanjunk a Vízivárosi Galériába?

Péntekig látogatható a Vízivárosi Galéria szuterén tereiben az a kiállítás, amely már vicces címével – Fizetünk neki, csak ne fessen – is jelzi, hogy a humor köré szerveződik. A hét művész munkáit felsorakoztató tárlatra érdemes betérni, és nem csak azért, mert odabent nem esik az eső. Fodor Balázzsal, a galéria vezetőjével, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.



„Egyszer volt egy művészeti világ, most művészeti piac van” – kerülte a politikát az idei Art Basel, miközben a márka Katarban terjeszkedik

Idén is színes és gazdag volt a legpatinásabb kortárs képzőművészeti vásár felhozatala. Jövőre egy új, Art Basel Qatar néven futó rendezvény is napvilágot lát, így egy ötödik vásárral bővül a svájci márka. A hír vegyes fogadtatásban részesült, a gazdag arab emirátus ugyanis aligha tekinthető a szabadság és az emberi jogok hazájának, annál több viszont a milliárdos.




Trump nem csak Iránt bombázza: a múzeumok ellenállnak, sok alkotó és művészetrajongó bojkottal tiltakozik

Donald Trump gyakran változtatja álláspontját, amíg a súlyos nemzetközi válsággócokról vagy a fél világ ellen folytatott vámháborúról van szó, a kulturális-művészeti színtér átalakítására tett lépései többnyire ugyanabba az irányba mutatnak. A témáról szóló korábbi írásunk megjelenése óta az elnök tevékenysége miatt hátrányosan érintett szervezetek egyre gyakrabban szegülnek ellen, például jogi úton.




Akit André Kertész, Tom Waits és Agnes Varda is dicsért – érezni tanítanak a hippiújság fotósának munkái

Ajándékok a XX. századból és azon túl címmel augusztus 31-éig látogatható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban Sylvia Plachy kiállítása. A magyar származású, New Yorkban élő, idősen is csodálatra méltó energiájú fotográfus munkái nem ismeretlenek a magyar közönség előtt. Most Budapesten még nem látott fotográfiáit is érdemes megtekinteni.