Gazdaságpolitikusok már jó 120 éve hivatkoznak arra, hogy ha a gazdagokat támogatja az állam, azzal az egész nemzetgazdaság nyer. Ezen először egy híres humorista poénkodott, aztán közgazdászok próbálták megcáfolni a tételt, és egy a múlt hónapban elkészült átfogó kutatással ez sikerült is. A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk mostani része ezzel a híres zombielmélettel foglalkozik.
A német munkavállalók napi 5 eurót írhatnak le az adóalapból, ha otthonról látják el a feladataikat.
Ha a házhozszállítás áfájának csökkentése azonnal hatályba lép, példátlan helyzetbe kerülnek a könyvelőket. Nagy szükség lenne kormányzati vagy adóhatósági útmutatásra az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos, már kihirdetett rendelet részleteiről is.
A 2021-es U21-es futball Európa bajnokságra is kiterjeszti az idén a járvány miatt elmaradt Európa bajnokságnak biztosított adómentességet a kormány. Senkinek nem kell szja-t fizetni, aki közreműködik benne, legyen szó futball-bíróról vagy önkéntesekről.
Az Egyesült Királyságban országszerte mennek tönkre a mozik és a színházak. Egy oknyomozó szervezet mutatott rá, hogy egy rendkívül nyereséges stúdió kap mégis óriási adókedvezményt.
A miniszterelnök veje éppen akkor szállna be – nem is kicsiben – a belvárosi lakásbizniszbe, amikor megszigorítják az Airbnb-típusú ingatlankiadást.
Ez az EU szerint állami támogatás, de erre most a járvány miatt lehetőséget biztosítanak.
A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által kiírt versenyképesség-növelő pályázat keretében a közép- és nagyvállalatok – köztük ezúttal a budapestiek is – akár 285 millió forint vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak új beruházásra, ami ráadásul előlegként is felvehető.
A járvány miatt kialakult gazdasági helyzet sok vállalkozás számára szükségessé teszi, hogy újragondolják a dolgozók foglalkoztatási jogviszonyát – erre mutatott be példákat az Adózóna.
Az utóbbi időben számos kérdés vetődött fel arról, hogy a veszélyhelyzeti kormányrendeletek rendelkezései hogyan érintik a munkavállalók és a munkáltatók terheit. Erre keresi a választ az Adózóna legújabb írása.
A kisvállalkozói kedvezmény részleteit gyűjtötte össze az Adózóna.
Lehet, hogy lenne jobb helye a sportszervezeteknek átengedett évi száz, vagy a házi pálinkafőzőknek átengedett 6-8 milliárdnak.
Ha egy társaság teljesíti a feltételeket, akkor a nem főállásban foglalkoztatott kollégáknál is érvényesíthető az adókedvezmény.
Egyszerűsítettek az adókedvezményről tett nyilatkozat szabályain, csak nem a legjobbkor.
Olaf Scholz német pénzügyminiszter úgy véli, el kell venni a jótékonysági intézményektől járó adó- és egyéb kedvezményeket azoktól a kluboktól és szervezetektől, amelyek csak férfiakat fogadnak be tagként. Ha a miniszter szándéka valóra válik, sport-, zenei és oktatási szervezetek százai kerülhetnek nehéz helyzetbe.
Újabb adókedvezménnyel egészíti ki az októberi választásokat megelőző bőséges osztogatását a lengyel kormány, ezúttal a kisvállalkozásokat célozták meg.
De így is a korábbinál többen vállalnak munkát.
"Csak" 100 ezer eurós általányadót kell fizetnie annak a külföldinek, aki kastélyt vásárol Olaszországban – ezzel a törvénnyel több célja is volt Matteo Renzi baloldali kormányának 2017-ben. Bejött a számítás.
A vállalkozások kétharmada azzal együtt is megtartotta a dolgozóknak nyújtott béren kívüli juttatásokat, hogy ezek többségének adókedvezményét ez év elejétől jelentősen megnyirbálták. Akadnak azonban olyan megoldások (pl. az ún. csekély értékű ajándék), amelyek 2019-ben is megőrizték adóelőnyüket, de csak kevesen ismerik őket.
Megpróbáltuk összeszámolni, mennyi pénzébe kerülhet az adófizetőknek az az ígérethalom, amely a miniszterelnök évértékelőjén hangzott el. Több százmilliárd forintról lehet szó, ám a családvédelmi akcióterv leghangzatosabb pontjai valószínűleg nem sokakat fognak lázba hozni.
