Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Gőzerővel zajlik a Pénzügyminisztériumban a 2020-as költségvetés újratervezése a járvány, illetve az annak nyomán kibontakozóban lévő válság miatt, és a 2021-es előkészítése szintén ennek jegyében. Részleteket egyelőre a kormány nem árult el, Orbán Viktor mindössze annyit mondott, hogy sosem látott méretű gazdaság-újraindítási akciócsomag készül, illetve hogy „lecsupaszított” költségvetésre van szükség – vagyis sok, nem tételesen lekötött tartalékra, amit a felmerülő igényeknek megfelelően lehet mozgósítani.
Az állam (a kormány) egyelőre nem nyúlt mélyen a zsebébe, járulékok és adók befizetését engedte el bizonyos szektorokban, de ezek jelentős részétől a költségvetés amúgy is elesett volna a válság miatt. A lejáró gyes- és gyed-kifizetések meghosszabbítása kevés embert érint, a költségvetés számára nem nagy tétel. A hitelmoratórium terhét pedig a bankok és a jegybank viselik.
Válságkezelés helyett már gazdaságélénkítésben gondolkozik Orbán
A büdzsében nagy mozgástere lesz a kormánynak a gazdaság újraindítására - vagyis sok lesz a majdnem szabadon költhető tartalék.
Támogatások helyett adókedvezmények
Ha már az adóelengedéseknél tartunk, a Fidesz eddig is előszeretettel használt adókedvezményeket, nem válságkezelésre, hanem úgy általában az adórendszeren keresztül nyújtott támogatásokat arra kiszemelt szektoroknak és társadalmi csoportoknak.
A 2020-as költségvetés még hatályban lévő verziója összesen 1086 és 1176 milliárd forint közötti kieséssel kalkulált. Összehasonlításképpen: a cégek nyereségadójából (társasági adó, taó) 501 milliárd befolyó bevételt várt a büdzsé, személyi jövedelemadóból (szja) 2609 milliárdot. A központi költségvetés (az államháztartás az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok nélkül) 2020-ra mindösszesen 14,5 ezer milliárd forint bevételt várt.
Az elengedett adók magas szintje azt jelenti, hogy a kormánynak kisebb a mozgástere a további, válság indokolta adóelengedésekre, illetve a pénz jelentős részénél nem opció annak benntartása a költségvetésben, hogy új (most épp fontosabbnak ítélt célra) lehessen elkölteni.
Természetesen bőven akadnak olyan kedvezmények, amelyek léte és fenntartása még a mostani válságban is indokolható, ilyen például a családi adókedvezmény, amely miatt több mint 310 milliárd forint kiesést várt a büdzsé. (Ez egyébként minden bizonnyal kevesebb lesz a magasabb munkanélküliség miatt.)
A gép forog, még ha az alkotó nem is pihen
A családi adókedvezménynél sokkal vitatottabb tétel a sportszervezetek támogatása után igénybe vehető taokedvezmény, ami miatt 122-132 milliárd kiesés volt várható. Persze az egész rendszert megszüntethetnék azonnali hatállyal, de ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, vagy legalábbis életszerűtlen. A sportszervezetek fejlesztési terveit már elfogadták, nyilván konkrétan folyamatban van egy csomó beruházás. A támogatásokat nyújtó cégek zsebében pedig nemhogy az idei évről, de az előző években kifizetett támogatásokról állnak az igazolások, amelyek alapján az adókedvezményt kérhetik – a G7 hírportál számításai szerint több tízmilliárd forint értékben.
Szóval felvethető, hogy a jelenlegi helyzetben a sport-taotámogatásoknak lenne jobb helye – azonban a pénzpumpa forog, megállítani nem olyan könnyű. A taorendszerrel a kormány gyakorlatilag jórészt kiengedte a kezéből az irányítást e pénzek fölött: a sportfejlesztési terveket a szövetségek fogadják el, a cégek nyilatkozata alapján a pénz (az adóelőleg vagy adó legfeljebb 80 százaléka) a NAV-on keresztül kerül a sportszervezetekhez.
A Fidesz-állam kevesebbet költött sportra, de így is lazán Európa-bajnok lett
Az állami kiadások alapján az Európai Unió családjában Magyarország az a tag, akinek a legfontosabb a sport és a vallás, az oktatás és a szociális szempontok úgy közepesen érdeklik, az egészségügy és a környezetvédelem meg nagyjából semennyire sem.
A rendszert esetleg a következő évre le lehet állítani. Nem tudni, hogy a kormány készül-e erre, mindenesetre a sportszervezetek az első körben részesültek a válság miatt meglépett járulékelengedésekből.
Persze nem csak a sporttao miatt veszít jelentős összeget a költségvetés, erősen vitatható (amúgy is, de egy gazdasági válságban pláne), hogy a házi pálinkafőzés miatt kieső 6,5-8 milliárd forint jövedéki adónak nem lenne-e jobb helye valahol máshol, mint a házi pálinkafőzőknél.
