Varga Mihály: Hibáztunk 2006-ban

“Van egy hosszú listám a járvány alatt végrehajtott módosításokról. 50-60 tétel, ezeket nem olvasnám fel” - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az országgyűlés Gazdasági Bizottsága előtti éves meghallgatásán egy olyan évnek a végén, amely szinte teljes egészében a járvány és a járvány okozta gazdasági válság jegyében telt. A miniszter természetesen a képviselők számára nyitva hagyta a lehetőséget, hogy kérdezzenek a járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről, ő maga azonban az elmúlt évek (mármint főleg a 2020 előtti évek) eredményeit sorolta. A teljesség igénye nélkül:

• A gazdaság nőtt, fejlődött,
• Csökkentették az adókat, 4,44 százalékpont adóék-csökkentés valósult meg 2015 óta. Magyarországon volt a legnagyobb csökkentés az OECD-ben.
• Egyszerűsítették az adórendszert.
• Varga szerint 26-szorosára nőtt a családoknak juttatott összeg 2010-hez képest.
• A Fidesz jelentősen fehérítette a gazdadágot, csökkent az áfarés (a beszedendő és a ténylegesen beszedett forgalmi adó közti különbség). “A szocialista kormányok mindig adókat vetettek ki, amiket nem szedtek be. Mi beszedjük, ez is fedezete az adócsökkentéseknek.”

Varga Mihály emlékeztetett rá, hogy

az elmúlt években sikerült az adórendszert a fogyasztási típusú adók (elsősorban az áfa) felé tolni, hangsúlyozta, ez filozófiai kérdés: nem a munkát és a vállalkozást terheli az állam, hanem a fogyasztást.

A kata (kisvállalkozások tételes adója) módosításával kapcsolatban Varga Mihály több kérdést is kapott. A jövő évi változások közül a legfontosabb, hogy 3 millió forint egy féltől származó bevétel fölött 40 százalékos pluszterhet kell fizetnie a kifizetőnek. A pénzügyminiszter azt ígérte, folytatják a párbeszédet a vállalkozók képviseleteivel. A módosításra szükség volt, akiket hátrányosan érint, az szerinte csak a katások töredéke. Azokat érinti, akiket bújtatottan foglalkoztatnak (vagyis valójában egy helyen dolgoznak, de a munkáltatójuk kisvállalkozóként, számlára fizet nekik). A kata a vállalkozásoknak van kitalálva, nem olyanoknak, akik valójában egy helyen dolgoznak - mondta Varga, aki szerint a vállalkozói érdekképviseletek támogatták a módosítást, sőt, volt aki szigorúbbat kért.

Mellár Tamásnak válaszolva a pénzügyminiszter azt mondta,

nem igaz, hogy a Fidesz áltak kialakított (fogyasztásiadó-nehéz) adórendszer a gazdagokat támogatja.

A nemzetközi hitelminősítők értékelései hogyan változtak? - tette fel a kérdést Varga. Versenyképességi listákon hogyan áll az ország? Magyarország mindkét esetben javított az elmúlt években.

Varga szerint Mellár abba a hibába esik, mint a Fidesz 2006-ban, próbálja feketére festeni a képet.

Továbbá “gazdasági katasztrofaturizmussal” vádolta meg a Párbeszéd képviselőjét, és azzal érvelt, hogy a járvány miatt minden országban recesszió van, nő a munkanélküliség stb.

Varga Mihály egyelőre nem látja szükségesnek a 2021-es költségvetés módosítását - ezt arra a felvetésre válaszolta, hogy az abban rögzített számok már köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Erről egyébként maga Varga beszélt korábban, azt fejtegetve, hogy a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés miatt az állami bevételek visszaesése is nagyobb lesz.

Minél közelebb kerülünk 2021-hez, annál pontosabban látjuk, milyen módosításra lesz szükség

- mondta a pénzügyminiszter, most, amikor már csak három hét van 2020-ból. “Magyarországnak van elfogadott költségvetése” - hangsúlyozta. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány a 2020-as költségvetés módosítását sem vitte be az országgyűlés elé, pedig az eredeti verzióban még a válság előtt majdnem egy évvel rögzített számok látványosan (és a kormány által sem tagadott) módon nem teljesülnek.

A nemrég végrehajtott devizakötvény-kibocsátás Varga Mihály szerint helyes lépés volt az “előttünk” álló kihívások kezeléséhez. A kibocsátással meg tudták erősíteni azokat a tartalékokat, amikre szükség volt - ezzel a pénzügyminiszter mind a járványra, mind az uniós költségvetés vétójára utalt.

A kedvező kamatozású lakossági állampapírt, a MÁP+-t fenntartják - ígérte meg Varga. Minél több lakossági forrást akarnak bevonni az államadósság finanszírozásába. A kincstári forgalmazó pontokat bővíteni fogják, hogy vidéken is minél egyszerűbben tudjanak az emberek állampapírokhoz jutni.