Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Varga Mihály pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója bemutatták az ÁKK 2021-es finanszírozási tervét – vagyis azt, pontosan milyen forrásokból tervezik finanszírozni az államháztartás tetemes hiányát.
A hiánycélt egyébként a Pénzügyminisztérium immár a hazai össztermék (GDP) 6,5 százalékára várja – ezt a költségvetés novemberi egyenlegéről beszámoló közleményben elbújtatva jelentették be.
A vártnál is rosszabb év az idei
Sajnos az egész évet a világjárvány uralta, a gazdaság visszaesése nagyobb, mint a 2008-as pénzügyi válság idején - kezdte a tájékoztatót Varga Mihály a Portfolio.hu beszámolója szerint.
A kormány most azzal számol, hogy a GDP idén 6,4 százalékkal esik vissza, a hiány pedig a nemzeti össztermék 9 százaléka körül alakul. A GDP-arányos adósságunk ezzel párhuzamosan várhatóan 80 százalékra emelkedik.
A fenti számokkal Varga Mihály valamelyest ismét rontott a kormány előrejelzésein, eddig 9 százalékot közelítő éves hiányról és 80 százalékot közelítő államadósságról volt szó.
Jövőre is nagy lesz a hiány
2021-ben a nettó finanszírozási igény várhatóan 3332 milliárd forint lesz, ezt két forrásból biztosítják:
- Mintegy felét a forintkötvény-piacról, a mostaninál gyakoribb csereaukciókkal és egy új 30 éves zöld forintkötvény kibocsátása is szerepel a tervek között.
- A lakossági piacról elsősorban a MÁP+ sikerére alapozva vonnának be jelentős forrást.
A költségvetés 2021. évi nettó finanszírozási igénye 3332 milliárd forint, amelyet 1913 milliárd forint nettó állampapír-kibocsátás, illetve a 2020-ban képzett likviditási tartalékok csökkenése, valamint a 2020. novemberi devizakötvény-kibocsátás finanszírozza – írja a bejelentéshez kapcsolódó közleményében az ÁKK.
Kurali Zoltán tájékoztatása szerint a 3332 milliárd forint így áll majd össze részletesebben:
- 732 milliárdot tehetnek ki az idei tartalékok, ezen belül 687 milliárd az idei devizakibocsátás felhasználása,
- 1000 milliárd forint lehet a lakossági állománynövekedés,
- 1600 milliárd forintot pedig a forintkötvény-piacról finanszírozhatunk.
2021-ben nincs szükség devizakötvény-kibocsátásra a 2020. novemberében végrehajtott előfinanszírozás miatt, amelyet a 2021-ben lejáró devizakötvények törlesztésére használ fel az ÁKK. A jövő évi tervezett deviza projekthitelek (pl. EIB, SURE), az adósságkezelés céljait elősegítő egyéb devizaadósság-kibocsátás(pl. P€MÁP), illetve a magas kamatozású, rövid lejáratú devizakötvények esetleges visszavásárlása mellett 2021-ben csökken a devizaadósság aránya
A kormány 2021-re 3,5 százalékos GDP-növekedést vár. Ha a recesszió idén 6,4 százalékos lesz, akkor ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság legkorábban csak 2022-ben éri el újra a 2019-es szintet, vagyis a kilábalás elnyújtott lesz.
