A góliátbéka képes akár egy 2 kg-os követ is arrébb mozgatni, hogy megépítse a saját "fészkét".
Azzal valószínűleg senkinek sem mondunk újat, hogy többféle méretű békafaj is él a világon, azt viszont már talán kevesen tudják, hogy létezik egy igen megtermett faj is. A góliátbékák – az általunk ismert fajtákhoz képest – óriásira nőnek: a tömegük lérheti a 3 kg-ot, hosszuk pedig a 30 centimétert is. A világ legnagyobb példányát 1989-ben Kamerunban találták: 36,83 centiméter hosszú és 3,66 kg-os volt. A tudósok már régóta tanulmányozzák az állat viselkedését, most pedig egy új bizonyítékot találtak arra, hogy saját magának alakítja ki azt a tavat, ahol aztán szaporodik.
A Journal of Natural History című tudományos szaklapban megjelent tanulmány az első olyan publikáció, amely bizonyítja a tóépítő viselkedést egy afrikai kétéltűben – nevezetesen a góliátbékában. A berlini természettörténeti múzeum két kutatója, Mark-Oliver Rödel és Marvin Schäfer – ők jegyzik a lapban megjelent tanulmányt – szerint a béka mérete összefüggésben áll a sajátos viselkedésével – írja a Gizmodo.
A kutatók olyan kamerákat helyeztek ki, amelyek timelapse videót készítettek a békákról. Ezek alapján úgy tűnik, az állat képes akár egy 2 kg-os követ is arrébb mozgatni, hogy felépítse saját tavát. Schafer szerint ez a viselkedés azt is mutatja, hogy a góliátbéka kifejezetten gondoskodó szülő. Az állat ugyanis a gyors folyók mentén alakítja ki a saját tavát az utódok felnevelésére, így azok nemcsak a ragadozóktól védettek, de a víz erős sodrásától is. A kutatók úgy vélik, a nagy sziklák mozgatása is közrejátszott abban, hogy ezek az állatok ilyen nagyra nőttek.
Hasonló "fészeképítést" egyébként már korábban is megfigyeltek a tudósok más fajok esetében, de a tavak építésére eddig nem volt bizonyítékuk. Az egyetlen, tavak kialakításához kapcsolódó viselkedést az ökörbéka "produkálja", ami egy csatornát húz a saját "tavához", hogy az nehogy kiszáradjon.
A tudósok Egyenlítői-Guineában bukkantak először olyan tavakra, amit a góliátbékák alakítottak ki. A leveleket, apró kavicsokat és egyéb törmelékeket tartalmazó tó semmilyen más természeti képződményre nem hasonlított, így úgy tűnt, azt "mesterségesen" hozták létre. A szakemberek végül 22 tavat találtak, amelyek közül 14-ben legalább 3000 petét számoltak össze. A kamerákat ezután helyezték ki, amivel sikerült megörökíteniük a műveletet.
A békák többnyire "kidobálták" a törmelékeket a medencéből, de olyan is előfordult, hogy abból mesterséges gátat építettek. A leginkább lenyűgöző mozzanat azonban az volt, amikor a gödör aljáról eltávolították a köve(ke)t, hogy annak a helyére tudják letenni a petéket.
Azt a tudósoknak nem sikerült megállapítaniuk, hogy a nőstény vagy a hím építette-e a tavat, és melyikük őrizte a "fészket". A szakemberek szerint a mostani felfedezés is azt mutatja, még mindig nem tudunk mindent a bennünket körülvevő világról.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
A miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések, ágtörések.
Az oroszok MS001 drónja már nem koordinátákkal dolgozik a csapás előtt, hanem maga választja ki a célpontokat.
