A Napból érkező elektronok az égitestet körülvevő gázzal kölcsönhatásba lépnek, aminek hatására a gáz UV-fényjelenséget idéz elő a 67P jelzésű üstökösön. A tudósok ezt az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-missziójának adatai alapján tudták bizonyítani – derül ki a Nature Astronomy című tudományos lapban bemutatott tanulmányából.

Mivel a 67P/Csurjumov–Geraszimenko nem rendelkezik olyan mágneses mezővel, mint a Föld, ezért az emberi szem számára láthatatlan, ultraibolya fényű aurorajelenség sokkal szétszórtabb, mint a sarki fény a Földön.

["Elképesztő felfedezés": az északi fény új formájára talált rá egy finn amatőr meteorológus]

A különös kinézetű üstökös körül akkor jön létre az aurora, amikor a napszélből érkező negatív töltöttségű részecskék elérik. Ezek elszakítják a kométa közelében lévő vízmolekulákat, ennek következtében töltött hidrogén- és oxigénatomok jönnek létre, melyek ezt az energiát UV-fény formájában leadják.

"A Rosetta az első olyan misszió, amely egy üstökös közelében UV-tartományban világító aurorát figyelt meg" – mondta el Matt Taylor, az ESA munkatársa.

Az üstökös körüli ultraibolya-kibocsátást már korábban is felfedezték a csillagászok, akkoriban azonban úgy vélték, hogy fotonok, nem pedig elektronok felelősek a jelenségért.

A 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösről tavaly egy lenyűgöző kisfilm is készült, itt nézheti meg.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.