Harc az árdrágítók ellen! – Ilyen volt a Filmhíradó 1946-ban
A dolgozók kenyere, ruhája és cipője függ attól, hogy megvédjük az árdrágítók ellen a forintot – mutatták be 79 éve.
A dolgozók kenyere, ruhája és cipője függ attól, hogy megvédjük az árdrágítók ellen a forintot – mutatták be 79 éve.
Az árrés nem egyenlő a nyereséggel, a boltok abból fedezik a költségeiket, beleértve a kormányzati különadót. Az olcsóbb, saját márkás termékeken nincs nagy árrés, a hamarosan érkező 10 százalékos sapka a drágább, márkás termékeket érinti majd elsősorban – amelyeket nyilván azok vásárolnak, akik megengedhetik maguknak. Nagy Márton miniszter szerint az árréssapka 2 százalékponttal szépíti majd az élelmiszer-inflációs statisztikát.
Miközben a kormány az élelmiszerárak elszállása ellen harcolna, a jegybank azt mutatta be, hogy csúnyán drágultak az év eleje óta a lakbérek, a magánegészségügy, de már a használt autók is.
A kiszivárgott listán rajta van a far-hát, a zsír és a párizsi is.
Részletesen, 140 áru- és szolgáltatáscsoportra bontva mutatjuk, hogyan jött ki az 5,6 százalékosra nőtt februári infláció.
Legfeljebb 10 százalék maradhat a kereskedőnél 30 alapvető élelmiszer esetén. Ez ugyan nem konkrét árstop, de a korábbihoz képest bő háromszor annyi termékre érvényes.
Másfél évvel ezelőtti rossz emlékeket idéz az, ahogy az élelmiszerek ára elszáll, a szolgáltató szektorban pedig nagyon nagy év eleji áremeléseket látunk – így jött ki az, hogy a januári meglepően magas adat után februárban még tovább gyorsult az infláció a KSH friss adata szerint.
Egy év alatt 17 százalékkal nőttek a használt lakások árai Budapesten, de országosan is 10 százalék fölötti a drágulás. A legolcsóbb pesti kerület a XX. és a XXIII., a legdrágább megyeszékhely Debrecen.
Az egy szál Magyarországot kivéve egységesen néz szembe az EU az új világpolitikai helyzettel; a magyar kormány a boltokat fenyegeti; Trump előbb vámokat vezetett be, majd egy csomót felfüggesztett közülük. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A Suzuki Swift alapára átlépte a lélektani 6,5 millió forintos határt.
Néhány százezer forinttal drágább lett a Vitara és az S-Cross.
Február váratlanul magas inflációs adattal lökte be az ajtót, ennek megfelelően a kormányzati szereplők is egyre hangosabban fenyegetőznek a hatósági árak újbóli bevezetésével. Na de vajon arra képesek voltak, hogy pusztán ezzel megállítsák a drágulást?
A felújított panellakások négyzetméterára már elérte az 1 millió forintot, az átlagár pedig 750 ezer forintnál hasít.
43 milliárdból húzták volna fel, de előbb a pluszigények, aztán a háború miatt növekedtek a költségek.
Még annak ellenére is, hogy váratlanul újabb munkák merültek fel a déli tornyon.
Hétfőn egy árstoppal kapcsolatos fenyegetésre ébredhettünk, kedden egy arculcsapással felérő inflációs adatra. Szerdán mi lesz? Betiltjuk a piacgazdaságot? Vélemény.
Magyarországon 2023 vége óta nem volt ennyire nagy az infláció, a havi áremelkedés pedig 2022–2023 fordulójának legrosszabb emlékeit idézi.
Átlagosan 9 százalékkal drágultak a lakások januárban Magyarországon, legalábbis ezt mutatja az ingatlan.com lakásárindexe. A legnagyobb mértékben Debrecenben és környékén, valamint Budapesten emelkedett az az ár, amit a hirdetők lakásukért kapni szeretnének. Budapesten 1,17 millió forint az átlagos négyzetméterár.
A brutális áremelkedésről szólt az elmúlt négy év, de ahogy eltérnek az emberek vásárlási szokásai, úgy érezhettük eltérőnek az inflációt is. Kiszámoltuk, mekkora a különbség egy gyakran és egy soha nem autózó ember, egy távhővel és egy gázzal fűtő család, vagy épp egy gyerektelen és egy szülő inflációérzékelése között.
Januárban sem állt meg a drágulás a hazai üzletekben, és akármennyire szigorúan vonja össze a szemöldökét a kormány meg a GVH, a folyamat vélhetően folytatódhat. De emiatt tényleg a szakmai szervezeteket érdemes hibáztatni?