Átlagosan 9 százalékkal drágultak a lakások januárban Magyarországon, legalábbis ezt mutatja az ingatlan.com lakásárindexe. A legnagyobb mértékben Debrecenben és környékén, valamint Budapesten emelkedett az az ár, amit a hirdetők lakásukért kapni szeretnének. Budapesten 1,17 millió forint az átlagos négyzetméterár.
A brutális áremelkedésről szólt az elmúlt négy év, de ahogy eltérnek az emberek vásárlási szokásai, úgy érezhettük eltérőnek az inflációt is. Kiszámoltuk, mekkora a különbség egy gyakran és egy soha nem autózó ember, egy távhővel és egy gázzal fűtő család, vagy épp egy gyerektelen és egy szülő inflációérzékelése között.
Januárban sem állt meg a drágulás a hazai üzletekben, és akármennyire szigorúan vonja össze a szemöldökét a kormány meg a GVH, a folyamat vélhetően folytatódhat. De emiatt tényleg a szakmai szervezeteket érdemes hibáztatni?
Már 15 milliárd forintot drágult a Pénzügyminisztérium egykori épületének a felújítása a Budai Várban, mióta elkezdték a rekonstrukciót. A slusszpoén, hogy a tárcának szánták a felújított épületet, csak éppen az azóta megszűnt.
Az élelmiszer- és az üzemanyag-inflációt a kormány nem tolerálja, ám az áfa csökkentése nem megoldás a helyzet kezelésére – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Inforádió Aréna című műsorában.
A csúcs csomag elérte a 25 dollárt néhány országban, azaz már körülbelül havi 10 000 forinttal terheli meg a felhasználók számláját csak ez az egy szolgáltatás. Egy fontos mérföldkövet is elért a Netflix.
Drágul az olaj, gyenge a forint, ezért drága Magyarországon az üzemanyag. Valószínűbb, hogy Donald Trump szankciós politikája ciklusa elején még Bidenénél is keményebb lesz, a jelenleg 80 dolláros olajár lehet még 90 is.
A magyar kormány, a nemzetközi szervezetek és a független elemzők is nagyon mellélőttek egy-másfél éve, amikor megjósolták, mekkora lesz az infláció 2024-ben. A végleges szám a vártnál sokkal jobb lett, ehhez pedig olyan dolog is kellett, aminek nem feltétlenül örülünk.
Ami rossz hírt novemberben még megúsztunk, az decemberre már elért minket: most már nagyon látszik az árakban, hogy milyen gyenge a forint. A friss inflációs szám az elemzők szerint azt a kockázatot is magában hordozza, hogy 2025-ben az eddig vártnál nagyobb lesz az áremelkedés.
4,6 százalékkal voltak magasabbak az árak a tavalyi év utolsó hónapjában az egy évvel korábbinál, ráadásul egyetlen hónap alatt is nagyot nőttek. Az élelmiszerek drágulása egyre jobban gyorsul, többet kellett fizetni a benzinért is, és már a rezsiszámítás módszertana sem nagyon segít lejjebb vinni az inflációt.
Egyetlen hónap alatt több, mint 4 százalékot nőttek az ipari termelői árak, az éves áremelkedés pedig 7,9 százalékosra nőtt. A változást a gyenge forinttal és az energiaárak növekedésével magyarázza a KSH.
Sok vállalat a profitja csökkentésével próbálja megoldani, hogy ne kelljen túlságosan emelnie az árakat, de a költségeik egyre nőnek és most már aggasztóan nagy áremelkedést várnak 2025 elejére. Úgyhogy az év eleji átárazásokat érdemes figyelni, hogy okosabbak legyünk – mutatta be az MNB.
A cég áremelése a lakossági és kisvállalati mobiltarifákat, valamint az otthoni előfizetéses csomagok havi előfizetési díjait érinti.
A korábbi áringadozásokat a kávégyártó nagyvállalatok rendszerint benyelték, ám most ez változni látszik.
Az élelmiszerárak egy éve nem nőttek annyira nagyot, mint most, drágult a benzin is, így aztán akkora lett a fogyasztói árak növekedése, mint július óta egyszer sem.
Árazás tekintetében beéri a Spotifyt az Apple Music, decembertől már mindenkinél a magasabb havidíjat vonják le.
A lengyel boltokban olcsóbb az étel, mint Magyarországon, pedig ott magasabbak is a fizetések – mutatta be Magyar Péter. Utánajártunk: valóban vannak olyan árak a lengyeleknél, amelyek alacsonyabbak a miénknél, még ha ez nem is igaz mindenre. Tényleg az áfacsökkentés lenne a csodaszer az árak csökkentésére? És tényleg igaz, hogy máshol nem vagy alig kell fizetni az élelmiszerekre áfát? Megnéztük, mi a helyzet az EU országaiban.
A kormány rövid átfutási idővel és jelentősen emeli az üzemanyag-kereskedők energiahatékonysági kötelezettségét. Technikailag nincs szó visszamenőleges adóemelésről, a kis benzinkutaknál ez mégis visszamenőleges közteheremelésként csapódik le. Az intézkedés a nagy kútláncok költségeit is növeli. Ennek alapesetben áremelést kellene okoznia, de egyelőre nem világos, mekkorát. És ott van Nagy Márton, a kormány árcsökkentésért felelős minisztere.
A kormány ezen kívül több pénzt ad közutakra, alapítványi egyetemekre, kormánypropagandára, zsidó intézményekre.
