A látszat csal: sokkal kisebb lett a 2024-es infláció, mint amit a kormány és az elemzők is vártak – hogyan sikerült ez?

5 perc

2025.01.14. 10:00

2025.01.14. 12:20

A magyar kormány, a nemzetközi szervezetek és a független elemzők is nagyon mellélőttek egy-másfél éve, amikor megjósolták, mekkora lesz az infláció 2024-ben. A végleges szám a vártnál sokkal jobb lett, ehhez pedig olyan dolog is kellett, aminek nem feltétlenül örülünk.

Az a ritka helyzet állt elő, amikor egy már-már jó – vagy legalábbis nem rossz – hírről lehet beszámolni a magyar gazdaság kapcsán. Ugyan decemberben 4,6 százalékosra nőtt az inflációnk, de egész éves szinten még így is sokkal jobb lett, mint ahogy eredetileg várták. A Központi Statisztikai Hivatal friss számai szerint

2024 éves átlagában 3,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2023-ban.

Éves csúcsára ugrott decemberben az infláció

4,6 százalékkal voltak magasabbak az árak a tavalyi év utolsó hónapjában az egy évvel korábbinál, ráadásul egyetlen hónap alatt is nagyot nőttek. Az élelmiszerek drágulása egyre jobban gyorsul, többet kellett fizetni a benzinért is, és már a rezsiszámítás módszertana sem nagyon segít lejjebb vinni az inflációt.

Amikor 2023 tavaszán a Pénzügyminisztérium elkészítette a 2024-es költségvetést, akkor ennél sokkal pesszimistább számítással álltak elő: 6 százalékos éves átlagos áremelkedést mondtak 2024-re. Persze akkoriban még 20-21 százalékos inflációnk volt éppen, úgyhogy nagyon komoly lassulás ígérete volt már a 6 százalék is – legalábbis első ránézésre. Azért csak elsőre, mert a 2022-23-as nagy drágulásra hat százaléknál többet is rátenni egészen brutális sokk lett volna.

Ennél majdnem fél évvel később, 2023 decemberére állította össze a Magyar Nemzeti Bank az akkori Inflációs jelentését. Ebben az MNB szakértői úgy számoltak: biztosan jobb lesz a helyzet, mint amit a 6 százalékos infláció, a legrosszabb esetben is csak 5,5 százalék lehet, de létezik olyan forgatókönyv is, amely szerint 4 százalékig lelassul.

Hasonlóképp kalkuláltak a piaci elemzők. A CIB például 2023 novemberében azt várta, hogy 2024-ben 5 százalék körül, vagy valahol kissé e szint alatt alakul a pénzromlási ütem, a 2-4 százalékos jegybanki célsávba viszont csak 2025 második felében csúszik vissza. Az Erste 4 százalékos inflációval számolt, Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője pedig már 2024 legelején nyilatkozta azt a HVG-nek: a 2024-es év tavaszán és őszén lesznek olyan hónapok, amikor már 4 százalék alatti lesz az inflációnk.

Ami a nemzetközi szervezeteket illeti: az Európai Bizottság azt várta, hogy 2024-ben 4,5 százalékos lesz a magyar infláció. A legnagyobb mellélövést viszont az IMF érte el, amikor a 2023. októberi előrejelzésében azt mondta, 6,6 százalékkal nőhetnek az árak 2024-ben Magyarországon.

Aztán ahogy haladtunk előre az évben, és szinte hónapról hónapra kisebb inflációról szóló számok érkeztek, mint amiket a szakértők vártak, lassan, de biztosan lejjebb csúsztak a prognózisok. Azt már nagyjából a nyár óta lehetett sejteni, hogy valamivel 4 százalék alatt lesz az éves átlag, ahogy azt is, hogy épp az év legutolsó pár hónapjában indul majd felfelé a mutató.

Rendben, de hogy sikerülhetett mindez? Az erre adott válaszban ott van sok jó hír, és egy nagyon rossz.