Albínó hódot fotóztak le a Hortobágyi-halastóban

Egy albínó színezetű, vagyis fehér eurázsiai hódot sikerült lefotózni a Hortobágyi-halastón.

  • hvg.hu hvg.hu
Albínó hódot fotóztak le a Hortobágyi-halastóban

A nem mindennapi, fehér bundás állatról két idelátogató vendég készítette a képet a pünkösdi hétvégén – olvasható a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság közösségi oldalán, ahol közzétették a ritka felvételt a vízben úszó állatról. Ahogy írják, az albinizmus egy genetikai rendellenesség, amely előfordulhat emlősöknél, madaraknál, hüllőknél, kétéltűeknél és halaknál egyaránt. Az albínó állatok általában fehér vagy rózsaszín szőrzettel, tollazattal vagy pikkelyekkel, valamint vöröses szemekkel rendelkeznek.

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

👫🌾 A pünkösdi hétvégén két vendégünk nem mindennapi ritkaságot fotózott Hortobágyi-halastón! 📸🦫 A lencsevégre került állat egy albínó színezetű eurázsiai hód (Castor fiber) volt! ⚪️ Az albínó állatok…

Az eurázsiai hód Eurázsia legnagyobb termetű rágcsálója, Európában és Ázsiában a hódfélék családjának (Castoridae) egyetlen őshonos képviselője. Magyarországon az utolsó eurázsiai hódot 1854-ben ejtették el. A Nagyalföld területéről már korábban, valószínűleg az 1600-as évekre kipusztult. A hódokat kártételük miatt, valamint prémjükért, pézsmájukért, esetenként húsukért vadászták.

A faj visszatelepítése hazánk területére az 1990-es évek elejétől kezdődött, sikerét mutatja, hogy ma már az ember közvetlen közelében, így mesterséges halastavakon is előfordul. Míg a hód jelenléte és természetátalakító tevékenysége természetvédelmi szempontból sokszor pozitív irányú, kártétele miatt az ember–vadvilág konfliktusok állandó szereplője, így társadalmi megítélése vitatott.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy az eurázsiai hód az Európai Unió legtöbb tagállamában Natura 2000-es, közösségi jelentőségű jelölőfaj. Hazánkban 1988 óta védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

A tájrendező hódmérnökökről itt írtunk korábban:

Csak néhány családdal van probléma, mégis nyakunkra nőttek a tájrendező hódmérnökök

A száz éve még kipusztulás fenyegette hódok megmentése világsiker lett. Mostanra sokan úgy vélik, talán túl jól is sikerült. A védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és lakóterületeken is károkat okoznak, csak a vízügynek évi százmilliós plusz költséget kell kiköhögni miattuk.