Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A debreceni önkormányzat cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint az üzemek engedélyt kértek volna kutak fúrására, vagy a felszín alatti vízbázist használnák – írja riportjában a 24.hu. Közlésük szerint az ipari parkok szürkevízigénye napi maximum 27 ezer köbméter lesz (a Déli Gazdasági Övezet napi maximális vízigénye 24 ezer köbméter lehet, az Északnyugati Övezeté további 3 ezer köbméter), míg a teljes vízfogyasztás – a technológiai és kommunális együtt – elérheti a napi 30 ezer köbmétert. Összehasonlításként: Debrecen lakossági ivóvízfogyasztása napi átlagban 40 ezer köbméter körül alakul.
A cikk szerint az új ipari üzemek – köztük a kínai CATL, a dél-koreai EcoPro BM és a német BMW – nem használják majd Debrecen ivóvízhálózatát, hanem „szürkevíz-technológiát” alkalmaznak, amely kétharmad részben tisztított szennyvízből, egyharmad részben pedig felszíni vízből áll. Ez a felszíni víz kizárólag a Tiszából táplált Keleti-főcsatornából érkezik majd.
Bár az önkormányzat szerint a jelenlegi rendszer bőségesen elegendő a vízigény kielégítésére, szakértők szerint hosszú távon problémát okozhat, hogy az ipari parkok ugyanabból a vízbázisból merítenek, amely már most is jelentős igényeket szolgál ki, például mezőgazdasági öntözésre és természetvédelmi célokra. Emellett a klímaváltozás miatt a Tisza vízhozama is ingadozhat.
A fejlesztések többsége ugyan folyamatban van, de a 24.hu szerint néhány kulcsfontosságú beruházás – például új vezetékek kiépítése és a felszíni víztisztító bővítése – késlekedik vagy még el sem indult, ezért egyes gyárak indulása akár 2026-ra is eltolódhat. A CATL saját szennyvíz-előkezelő létesítménye például még hatósági engedélyezés alatt áll, így a gyárban a próbagyártás 2025 őszéről várhatóan 2026-ra tolódhat.
