Az Európai Bíróság ítélete valóban nem akasztja meg a paksi bővítést, de az Európai Bizottság által elvégzendő újraengedélyezés fokozza a bizonytalanságot. Az eredeti engedélyezés óta változtak a körülmények, egyelőre kérdés, a bizottság mennyire nyitja ki a régi kérdéseket. A paksi bővítés sikersztori akkor se lesz, ha megépül, de ha nem, költséges kaland attól még lehet.
Az Európai Bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy az Európai Bizottság nem vizsgálta meg kellően alaposan, hogy a paksi bővítés közvetlen az oroszoknak való odaítélése összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályozással. A környezetvédők sikerként értékelik a döntést, a magyar kormány szerint semmi különös nem történt.
A külügyminiszter szerint a tervezett két új blokkot a 2030-as évek elején hálózatra kapcsolják.
A bíróság szerint az Európai Bizottság annak idején nem vizsgálta meg kellően alaposan, hogy a paksi bővítés közvetlen az oroszoknak való odaítélése összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályozással.
A Kúria megerősítette, hogy az Európai Bíróság egy ügyben hozott döntése alapján nem jár automatikusan kártérítés minden devizahitelesnek, csak azoknak, akiket egyáltalán nem vagy nem megfelelően tájékoztattak az árfolyamkockázatról. Az OTP szerint náluk minden rendben volt, minden pert megnyernek, a három bankból egyesült MBH szerint az ilyen pereket „rendszerint” megnyerik.
Az ügy évek óta húzódik, az EU szerint a Google jogsértést követett el, visszaélt piaci fölényével, amikor csak csomagban adta oda a telefongyártóknak a Play Áruházat, a Google keresőalkalmazást és a Chrome böngészőt.
Péntekig 226 milliárd forintba kerül Magyarországnak, hogy a kormány nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletét. A gigabírságról pontosan egy évvel ezelőtt született döntés, amelyet a kormány most peres úton akar megtámadni. Egy holland nemzetközi jogi professzor szerint ez egy kétségtelenül vesztes per lesz.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka megállapította, hogy a magyar gyermekvédelmi törvénynek a pedofilokat a melegekkel összemosó módosításai számos ponton sértik az uniós jogot. A főtanácsnok szerint a magyar érvelés alaptalan és elfogadhatatlan.
A független képviselők szerint az Európai Bíróság múlt heti döntése átírja a devizahitelesek ügyeinek eddigi értelmezését.
Ha ideiglenes intézkedést kérnének az Európai Unió Bíróságától, és az helyt adna neki, a magyar rendőrség nem tudná betiltani a felvonulást.
A Bíróság főtanácsnoka szerint Magyarország megsértette az uniós jogot, de Arató András szerint az állam nem fogja betartani, ha a rádió szempontjából pozitív ítélet születik.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy megtagadta a Klubrádió 92,9 MHz-es frekvencia használatára vonatkozó szerződésének megújítását, és kizárta a rádiót az említett frekvenciára vonatkozó pályázati eljárásból – tájékoztatta a Bíróság az EUrologust.
Ez a Magyarországnak járó felzárkóztatási pénzek 7 százaléka.
A kormány nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletét, amelyben kimondta, hogy a magyar menekültügyi szabályozás ellentétes az EU-joggal. Az ítélet nem teljesítése miatt az EU 143 milliárd forintot már levont a támogatásokból, a cech 191 milliárd forintnál jár.
1 750 000 euró, azaz mintegy 700 millió forint megfizetésére kötelezte az Európai Bíróság Magyarországot egy újabb jogsértés miatt. Ha a pénzt nem fizeti be a kormány, akkor levonják bármely, Magyarországnak járó kifizetésből.
Több mint 1,6 milliárd forint egyszeri és 5,4 millió forintos napi bírság kivetését kéri az Európai Bizottság Magyarországra. Az ügyben csütörtökön hoz ítéletet az Európai Bíróság.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint a bíróságnak ki kell mondania, hogy Magyarország az ENSZ-ben egy szavazás során megszegte uniós kötelezettségeit, és megsértette az EU hatásköreit.
A jövő évi költségvetés terhére biztosítanak forrást arra, hogy “megfelelő jogi lépéseket” tegyen meg az igazságügyi miniszter.
Kedden Luxemburgban az Európai Bíróság előtt megtartották annak a pernek a tárgyalását, amelyben az Európai Bizottság indított keresetet Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvény melegeket pedofilokkal összemosó módosításaival szemben. A szakértő szerint az ügy túlmutat a konkrét eseten.
Újabb, ezúttal 60 millió eurós számla érkezett Brüsszelből a magyar kormánynak. Most már összesen 353 millió eurót követel az EU azért, mert Magyarország nem hajtott végre egy bírósági ítéletet. Plusz kamatokat.
