Felmérték, mennyit lennénk hajlandóak fizetni a hírekért
Csak a szűk kisebbség lenne hajlandó pénzt adni az internetes hírekért, ráadásul ők is csak keveset – derül ki a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
Csak a szűk kisebbség lenne hajlandó pénzt adni az internetes hírekért, ráadásul ők is csak keveset – derül ki a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
Az idősek, községben és fővárosban élők, valamint az alacsony végzettségűek körében vannak legtöbben azok, akik nem tudtak legalább annyi gyümölcshöz jutni, mint tavaly.
Egy online felmérésen az autósok csaknem mindegyike a büntetőfékezést tartotta a legveszélyesebb manővernek.
Az orvostanhallgatók fele nem Magyarországon képzeli el a jövőjét, egyharmaduk hosszabb távon is külföldön dolgozna.
Az Európai Parlament felmérése szerint a magyarok több mint ötödének gondjai vannak a számlák, hitelek kifizetésével, 15 százalékuk pedig barátaitól, családjától kért pénzt, hogy túlélje a válságot.
A koronavírus miatt bevezetett kijárási korlátozások feloldásával lassan kezd visszatérni az élet a normális kerékvágásba. De mik azok a szokások, amiket tovább viszünk ebből az időszakból? Mi az, ami marad a járvány után is? Előző cikkünkben megkérdeztük olvasóinkat a bankolási szokásaik változásáról, az eredményeket az OTP Bank szakértői segítségével elemezzük.
A járvány előtt körülbelül minden második magyar vett igénybe legalább egy szolgáltatást online, a járvány után már négy ember közül három – derül ki a McKinsey & Company friss kutatásából.
Bár már enyhített a kormányzat a Covid-19 vírus miatt bevezetett veszélyhelyzeten, valószínűleg nem vállalunk túlzott kockázatot azzal a megállapítással, hogy az elmúlt hónapok gyökeresen megváltoztatták az életet. A veszélyhelyzet miatti életmódváltás egyebek mellett abban is megmutatkozott, hogy sok más mellett a banki szolgáltatások használata – mint például a számlanyitás, a hitel és kölcsön igénylése, vagy a közüzemi díjak befizetése - is még inkább az online térbe terelődött. Ön hogyan változtatott szokásain? Töltse ki kérdőívünket!
Nem tudni, kinek készül a felmérés.
A Policy Agenda felmérése szerint leginkább az 50 év felettiek érzik bizonytalannak az anyagi helyzetüket.
A magyarok többsége a liberális demokráciát támogatja a Globsec kutatása szerint. Az is kiderült, nem Magyarországon rettegnek a legjobban a migrációtól.
A fiatal munkavállalók 73 százaléka állást váltana, és a többség ezt az utóbbi egy-két hónapban döntötte el – derül ki a Frissdiplomás Kft. friss felméréséből. A HVG Állásbörze társszervezője azt vizsgálta, milyen változásokat hozott a járványidőszak a fiatalok karrierterveiben, hol keresnek állást, minimálisan mekkora fizetésért helyezkednének el máshol, és mi a fontos számukra az álláspályázatoknál.
A magyarok úgy látják, az online tér terhelt az erőszakos tartalmaktól.
A koronavírus-krízis közepette egyre optimistább a világ az Ipsos 27 országot vizsgáló kutatássorozata alapján, de Magyarország kilóg a sorból.
Kevesebb alkohol, energiaital és édesség fogyott a kijárási korlátozás alatt.
Egy friss kutatás szerint a magyarok elsöprő többsége üdvözölné az általános alapjövedelmet.
Bár a legtöbb kkv tudja, hogy július 1-től megváltoznak a számlázással kapcsolatos szabályok, a részletekkel kapcsolatban leginkább a sötétben tapogatóznak.
A hátrányos helyzetű diákok egyharmada nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba azokon a helyeken, ahol vannak tanodák. Ahol nincsenek, ennél is rosszabb lehet a helyzet. A távoktatás sikerességéhez nemcsak az eszközök hiányoznak, de a diákoknak sem tere, sem módszertana nincs az önálló tanulásra, szüleik pedig nem tudnak nekik hatékonyan segíteni – derül ki egy friss kutatásból.
Főleg a felnőtt, városi lakosság aggódik amiatt, hogy munkanélküli lesz, az idősek vagy a nyolc általánossal rendelkezők kevésbé tartanak ettől.
De nem csak a Fideszben, minden pártban ez a nézőpont az uralkodó. Még akkor is ez a felfogás élvez előnyt, ha csak a nőket kérdezik erről.