A Visegrádi Négyek netezőinek online magatartását vizsgálta négy elemzőintézet. A kutatás a ComAnCE (Combat Anti-Semitism in Central Europe) projekt keretében készült, 1001 fő online megkérdezésével. A kutatás nem, életkor és régiók szerint reprezentatív a 15 év feletti lakosságra, a mostani felmérésben pedig csak a Facebook-felhasználókat vizsgálták.

A kutatásban Magyarországról a Republikon Intézet, Szlovákiából a Bratislava Policy Institute, a lengyelektől a Villa Decius, a csehektől a Civipolis vett részt.

A kutatás első részében arról kérdezték a válaszadókat, milyen érzetek élnek bennük az online térrel kapcsolatban. Az adatok azt mutatják, hogy a magyarok nem gondolják egyértelműen „biztonságos térnek” az online világot.

• A megkérdezettek 22 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy az interneten elkerülik az erőszakos jelenségek, és a többi felhasználó viselkedéséről sincs jó véleménye a válaszadóknak.
• Szintén 22 százalék, tehát kevesebb mint negyedük gondolja az internetezőket kedvesnek és segítőkésznek.
• Mindemellett 71 százalékuk úgy véli, tudja kezelni az online térben azokat a helyzeteket, mikor valaki ellenszenvesen viselkedik.
• A megkérdezettek több mint fele úgy látja, hogy az online tér adta anonimitás katalizálja az indulatosabb megnyilvánulásokat (58 százalék), de saját magukra nézve kisebb arányban tartják érvényesnek az anonimitás hatását.
• 33 százalékuk gondolja úgy, hogy emiatt könnyebben fejti ki akár megosztó véleményét is.

Ezek alapján a Republikon szerint elmondható, hogy a magyarok úgy látják, az online tér terhelt az erőszakos tartalmaktól, ebbe pedig beletartoznak a más felhasználóktól származó indulatos, akár sértő megnyilvánulások is.

Az online tér megítélése eltérően alakul a vizsgált négy országban. A V4 országok polgárai különbözőképp nyilatkoztak azzal kapcsolatban, érzik-e az erőszakos tartalmak megjelenését az interneten. A legnegatívabb képe az online térről a magyaroknak van, akik a legnagyobb arányban nem értenek egyet az állítással, miszerint ők nem találkoznak erőszakos jelenségekkel az interneten (47 százalék).

A többi országban nagyjából megegyezik az arány, körülbelül a válaszadók 30 százaléka állítja, hogy nem kerülik el az erőszakos tartalmak. Legnagyobb arányban a lengyelek tartják az internetet erőszakmentesnek, 40 százalékuk nem találkozik ilyen jelenségekkel. A más felhasználókról alkotott vélemény szintén Lengyelországban mutatkozik a legpozitívabbnak, ahol a válaszadók 36 százaléka segítőkésznek tartja a többi internetezőt. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált négy ország mindegyikében jellemzőek a konfliktusos szituációk az online kommunikáció során.

Republikon Intézet

Republikon Intézet

Az anonimitás hatásáról is eltérően gondolkodnak a négy ország lakosai. A csehek 78 százaléka gondolja úgy, hogy az online tér anonimitása erőteljesebb megnyilvánulásokhoz vezet, a magyaroknak csak 58 százaléka ért ezzel egyet. Az viszont mind a négy országról elmondható, hogy a többség egyetért azzal, hogy ez meghatározó tényező az online kommunikációban, ami megerősíti azt, hogy komolyan kell foglalkozni az ott zajló párbeszédek társadalomra gyakorolt hatásával.

Az online tér általános megítélésén túl, az egyértelműen agresszív, gyűlölködő tartalmak jelentőségét sem becsülik alá a magyarok. Egyrészt, a többség szerint más felhasználó sértő üzenetei sem legitimálják a hasonló töltetű viszontválaszokat, másrészt az online felületeken történő gyűlöletbeszédekről nem gondolják, hogy ezek valamiféle elzárt térben folyó, marginális események.

A megkérdezettek 40 százaléka szerint az online gyűlöletbeszéd hatása túlmutat az interneten kívüli világba is, ráadásul a két tér összefonódását azzal is megerősítik, hogy szerintük az online megnyilvánuló gyűlölet reflektál a társadalomban tapasztalt konfliktusokra (66 százalék).

A V4-országok összevetése után kiderült az is, hogy bár a magyarok többsége is azt az álláspontot képviseli, miszerint az online gyűlöletbeszédnek van jelentősége, a másik három országban körülbelül másfélszeres arányban gondolkodnak így (Magyarország: 40 százalék, Csehország: 66 százalék, Lengyelország: 57 százalék, Szlovákia: 62 százalék).

Republikon Intézet

Kiderült az is, hogy a magyar megkérdezettek úgy gondolnak magukra, mint nagyon magabiztos közösségi média felhasználók, azt állítják, hogy tudják:

• hogyan juthatnak hozzá a szükséges információkhoz ezeken az oldalakon (76 százalék);
• milyen szerepe van ezeknek az oldalaknak abban, hogy milyen információk érik el őket (66 százalék); értik, hogyan kreálják és terjesztik mások a tartalmaikat (56 százalék); illetve
• nem okoz gondot a saját tartalmak létrehozása és megosztása sem (60 százalék).

Ez a bizonyosság a média használatban mind a négy ország lakosságára jellemző, látható azonban, hogy a magyarok minden állításnál a legkisebb arányban nyilatkoztak úgy, hogy tudják, értik a közösségi média bizonyos aspektusát.

Facebook-aktivitásukról is nyilatkoztak a megkérdezettek. Megtudtuk, hogy a hírekkel kapcsolatos posztokhoz történő rendszeres kommentelés a lengyelek körében a legjellemzőbb, kétharmaduk legalább hetente egyszer hozzászól egy ilyen poszthoz. Ez az arány a magyarok esetén 43 százalék, a szlovákoknál 35 százalék, a cseheknél pedig mindössze 26 százalék.

Legnagyobb arányban a lengyelek körében jellemző, hogy rendszeresen vitába szállnak kommentekben egy másik felhasználóval, 58 százalékuk legalább heti rendszereséggel kerül vitás helyzetbe. Ezek az arányok jelentősen alacsonyabbak a másik három országban: Szlovákia: 34 százalék, Csehország: 30 százalék, Magyarország: 18 százalék. Magyarországon a megkérdezettek 31 százaléka soha nem kerül konfliktusos helyzetbe másokkal a Facebookon, ami kiugróan magas arány a többi ország eredményéhez képest.

Egy korábbi kérdésre adott válaszból már kiderült, hogy a lengyel lakosság körében legmagasabb azoknak az aránya, akik nem érzik az online teret barátságtalan helynek és akiket elkerülnek az erőszakos tartalmak. Ez magyarázhatja a körükben jellemző, a másik három ország lakóinál magasabb aktivitást a kommentelést illetően, ők szívesebben szállnak bele akár vitás helyzetekbe is a kommentszekcióban.