Napi háromeurós jeggyel venné el az osztrákok kedvét az autózástól a bécsi kormány
Nagyszabású tervről beszélt a Bloombergnek az osztrák környezetvédelmi miniszter.
#fenntarthatóság
PET-palackokból csináltak napelemes térkövet magyar fejlesztők
Ráadásul a cég által fejlesztett térkő állításuk szerint tartósabb a betonnál, és egy átlagos családi ház energiaszükségletét biztosítani tudja 20 négyzetméternyi ilyen burkolat.
Készült egy felmérés arról, hogy miért is veszünk használt ruhát
Országonként eltérő okok vannak, de a fenntarthatóság szinte mindenhol a lista vége felé található.
Még emberi ürülékből is lehet szenet készíteni
Kidobásra ítélt élelmiszerek, kerti zöldhulladék, trágya, valamint emberi ürülék – egy spanyol cégnél egy új módszert dolgoztak ki arra, hogy a szerves hulladékból bioszenet készítsenek.
„Ha valaki kivág egy fát, akkor fizesse is meg”
Épületeinkkel jobban szennyezzük a levegőt, mint azzal, hogy közlekedünk. A fenntartható jövő érdekében tehát minél gyorsabban át kellene állnunk a passzívházakra. De mitől is passzív egy ház, mennyivel drágább, és miért ad okot az aggodalomra, ha az olcsó passzívházas technológiájával Kína megpróbálja átrendezni a piacot? Szekér László építészt kérdeztük, aki kifejtette elméletét a zöld városokról is.
A Gucci előrukkolt az első, teljesen fenntartható kollekciójával
Újrahasznosított luxusnejlon milliókért.
Ifj. Chikán Attila: Magad uram…
Össznemzeti sport lett a kenyérsütés. Hogyan készítsünk kovászt? Lehet-e kovász nélkül kenyeret sütni? Milyen a jó kenyérrecept? Kakaós csiga házilag? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre választ kereső, fotókkal és videókkal gazdagon illusztrált írásokkal lehet találkozni nem csupán a közösségi médiában, de a legnagyobb látogatottságú híroldalakon is. Úgy tűnik, a vírusjárvány megfékezésére bevezetett karantén hatására a magyarok ráébredtek arra az elvre, amivel nagyszüleink tökéletesen tisztában voltak: az önellátás bizony fontos dolog! Vélemény.
A bőr után a selyem lehet az új közellenség
Környezeti szempontból és az állatvédők szemszögéből is igencsak támadható a selyem. Már van olyan divatcég, amelyik felhagyott a forgalmazásával, ám van egy probléma: kistermelők millióinak megélhetése kerülhet veszélybe.
Megjött a vegetáriánus pecsenyezsír – tényleg minden húshoz lehet zöldséges helyettesítőt csinálni?
Egyre gyarapodnak a húshelyettesítők és műhúsok, ám közel sem biztos, hogy fenntarthatóbb az előállításuk, mint a legtöbb hústerméknek. Itthon még csak módjával terjednek, de van olyan szereplő, amely szerint hamarosan a húskereskedelem 20 százalékát ilyen termékek adhatják.
24 év várakozás után végre létrehozzák a háborítatlan területeket a Hortobágyon
Ez lesz az első ilyen besorolású terület Magyarországon.
Alganagyhatalommá válna Európa
Algából a kozmetikumoktól és a gyógyszerektől elkezdve bioüzemanyagon át trágyáig bármi készíthető, de ételalapanyagként tartják a legértékesebbnek. Termesztésének egyik előnye, hogy az algák négyszázszor gyorsabban vonják ki a levegőből a szén-dioxidot, mint a fák.
Még mindig túl sokat halászunk
Egyre több halat fogyasztunk, ami a környezeti terhelés szempontjából jó hír, azonban az is fontos, hogy a halgazdálkodás és a halászat fenntartható kereteken belül történjen.
Tojásból készítettek bevonatot, ami frissen tartja a gyümölcsöket és a zöldségeket
Ez csökkentheti az élelmiszerpazarlást is.
Ebben a leendő budapesti házban megválaszthatja a szomszédait, de cserébe főzni fog rájuk
Munkaközösség, lakásszövetkezet, építőközösség, kollektíva – ismerősen csenghetnek ezek a retró kifejezések, melyeket a közösségi lakhatási mozgalom hozna vissza a köztudatba. A spanyolviasz újbóli feltaláláshoz más hozzávalók is kellenek, például a fenntarthatóság – meg persze az, hogy e közösségek elődeik többségével szemben most önként és dalolva szerveződnek.
Tízmilliárdból rendez fenntarthatósági világtalálkozót a kormány
Az előkészületeket Szijjártó Péter koordinálja, fővédnöknek Áder Jánost kérik fel. A 2021-es budapesti esemény nagyjából 10 milliárd forintba fog kerülni.
Koronavírus után az élet: szokjunk vissza a szomszédolásra, mert az ellenállóbbá tesz
Ismert emberek százai gondolják úgy, tévedés azt hinni, hogy a koronavírus-járvány előtti életünk normális volt. Új időszámítás kell – mondták Magyarországon is a nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozó magyar színészek, aktivisták és kutatók. Szépnek szép ugyan ez a gondolat, de mit jelenthet a gyakorlatban? Hogy alakítsuk át az életünket a járvány után? Induló cikksorozatunkban a nyilatkozat magyar kutatóit fogjuk erről kérdezni. Először Tosics Iván városkutató és szociológus ad tippeket.
A növekvő magyar munkanélküliségen is segíthet a zöld megújulás
Itthon is munkalehetőséget biztosítana a zöld fordulat annak a több mint százezer frissen munkanélkülivé vált magyarnak, akik a koronavírus-járvány miatt veszítették el most a munkájukat – írja Fazekas Dóra közgazdász, a Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég budapesti irodájának vezetője.
A korábbinál jóval kevesebb növényvédőszert és antibiotikumot lehet csak használni az EU-ban
Radikálisan csökkentené az Európai Bizottság a növényvédőszereket és a haszonállat-tenyésztésben és az akvakultúra során használt antibiotikumokat.
A mostani helyzet semmi ahhoz képest, amilyen sötét jövő vár a magyar nyugdíjasokra
Míg az egy főre jutó magyar GDP az uniós átlag több mint kétharmada, az egy öregségi nyugdíjasra jutó ellátás csak a fele. A demográfiai trendeket is figyelembe véve pár évtizeden belül katasztrófa közeleg, ezért lenne életbevágóan fontos például az öngondoskodás, de állami segítség nélkül ez sem megy. Pedig jó példákért nem is kell túl messzire menni, a lengyelektől és a szlovákoktól is lenne mit tanulni.
Simon Anita: A szemét aranyat ér
Egyes előrejelzések szerint 2050-re 10 milliárd főre nő a Föld népessége, ez pedig azt jelenti, hogy a mostanihoz képest mintegy 30 százalékkal több élelmiszer előállítására lesz szükség, ami megnövekedett energiaigénnyel és hulladéktermeléssel is jár. A mostani, úgynevezett lineáris gazdasági modellben a hulladékok nagy részét nem forgatjuk vissza a termelési folyamatba, a körforgásos gazdaságban azonban semmi nem vész kárba, és még a lejárt ételmaradékból is bioenergia lesz. Vélemény.