#fenntarthatóság

Ifj. Chikán Attila: Magad uram…

Össznemzeti sport lett a kenyérsütés. Hogyan készítsünk kovászt? Lehet-e kovász nélkül kenyeret sütni? Milyen a jó kenyérrecept? Kakaós csiga házilag? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre választ kereső, fotókkal és videókkal gazdagon illusztrált írásokkal lehet találkozni nem csupán a közösségi médiában, de a legnagyobb látogatottságú híroldalakon is. Úgy tűnik, a vírusjárvány megfékezésére bevezetett karantén hatására a magyarok ráébredtek arra az elvre, amivel nagyszüleink tökéletesen tisztában voltak: az önellátás bizony fontos dolog! Vélemény.


A bőr után a selyem lehet az új közellenség

Környezeti szempontból és az állatvédők szemszögéből is igencsak támadható a selyem. Már van olyan divatcég, amelyik felhagyott a forgalmazásával, ám van egy probléma: kistermelők millióinak megélhetése kerülhet veszélybe.




Alganagyhatalommá válna Európa

Algából a kozmetikumoktól és a gyógyszerektől elkezdve bioüzemanyagon át trágyáig bármi készíthető, de ételalapanyagként tartják a legértékesebbnek. Termesztésének egyik előnye, hogy az algák négyszázszor gyorsabban vonják ki a levegőből a szén-dioxidot, mint a fák.


Még mindig túl sokat halászunk

Egyre több halat fogyasztunk, ami a környezeti terhelés szempontjából jó hír, azonban az is fontos, hogy a halgazdálkodás és a halászat fenntartható kereteken belül történjen.



Ebben a leendő budapesti házban megválaszthatja a szomszédait, de cserébe főzni fog rájuk

Munkaközösség, lakásszövetkezet, építőközösség, kollektíva – ismerősen csenghetnek ezek a retró kifejezések, melyeket a közösségi lakhatási mozgalom hozna vissza a köztudatba. A spanyolviasz újbóli feltaláláshoz más hozzávalók is kellenek, például a fenntarthatóság – meg persze az, hogy e közösségek elődeik többségével szemben most önként és dalolva szerveződnek.



Koronavírus után az élet: szokjunk vissza a szomszédolásra, mert az ellenállóbbá tesz

Ismert emberek százai gondolják úgy, tévedés azt hinni, hogy a koronavírus-járvány előtti életünk normális volt. Új időszámítás kell – mondták Magyarországon is a nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozó magyar színészek, aktivisták és kutatók. Szépnek szép ugyan ez a gondolat, de mit jelenthet a gyakorlatban? Hogy alakítsuk át az életünket a járvány után? Induló cikksorozatunkban a nyilatkozat magyar kutatóit fogjuk erről kérdezni. Először Tosics Iván városkutató és szociológus ad tippeket.


A növekvő magyar munkanélküliségen is segíthet a zöld megújulás

Itthon is munkalehetőséget biztosítana a zöld fordulat annak a több mint százezer frissen munkanélkülivé vált magyarnak, akik a koronavírus-járvány miatt veszítették el most a munkájukat – írja Fazekas Dóra közgazdász, a Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég budapesti irodájának vezetője.



A mostani helyzet semmi ahhoz képest, amilyen sötét jövő vár a magyar nyugdíjasokra

Míg az egy főre jutó magyar GDP az uniós átlag több mint kétharmada, az egy öregségi nyugdíjasra jutó ellátás csak a fele. A demográfiai trendeket is figyelembe véve pár évtizeden belül katasztrófa közeleg, ezért lenne életbevágóan fontos például az öngondoskodás, de állami segítség nélkül ez sem megy. Pedig jó példákért nem is kell túl messzire menni, a lengyelektől és a szlovákoktól is lenne mit tanulni.


Simon Anita: A szemét aranyat ér

Egyes előrejelzések szerint 2050-re 10 milliárd főre nő a Föld népessége, ez pedig azt jelenti, hogy a mostanihoz képest mintegy 30 százalékkal több élelmiszer előállítására lesz szükség, ami megnövekedett energiaigénnyel és hulladéktermeléssel is jár. A mostani, úgynevezett lineáris gazdasági modellben a hulladékok nagy részét nem forgatjuk vissza a termelési folyamatba, a körforgásos gazdaságban azonban semmi nem vész kárba, és még a lejárt ételmaradékból is bioenergia lesz. Vélemény.




Ifj. Chikán Attila: Megállíthatja-e a vírus a felmelegedést?

A járvány idején egy dolognak azért örülhetünk: bolygónk lélegzethez jutott. A korlátozások miatt a Föld minden pontján tisztul a levegő és a víz. De vigyázat! A klímaváltozás nem állt le, csak lassul. Mindenki számára világos lehet, a jelenlegi társadalmi, gazdasági állapotok hosszú távon nem fenntarthatóak. De vajon meg lehet-e őrizni, és ki lehet-e szélesíteni a klímaváltozás szempontjából kedvező eredményeket? A gazdasági kényszerszünet ugyanis lehetőséget ad arra, hogy meglépjünk olyan dolgokat, amelyekben eddig csak apró eredményeket értünk el. Persze az is lehet, hogy minden marad a régiben. Sajnos.



Közel sem olyan környezetbarát a szója, mint gondoltuk

Az egyre népszerűbb szójafogyasztás is oka az erdőirtásoknak, ráadásul sokszor távolról importáljuk, így az eddig gondoltnál jóval nagyobb az ökológiai lábnyoma. A jó hír azonban, hogy dán kutatók, úgy tűnik, rájöttek, mivel helyettesíthető környezetbarátabb módon a növényi fehérjeforrás.