Munkaközösség, lakásszövetkezet, építőközösség, kollektíva – ismerősen csenghetnek ezek a retró kifejezések, melyeket a közösségi lakhatási mozgalom hozna vissza a köztudatba. A spanyolviasz újbóli feltaláláshoz más hozzávalók is kellenek, például a fenntarthatóság – meg persze az, hogy e közösségek elődeik többségével szemben most önként és dalolva szerveződnek.
Az előkészületeket Szijjártó Péter koordinálja, fővédnöknek Áder Jánost kérik fel. A 2021-es budapesti esemény nagyjából 10 milliárd forintba fog kerülni.
Ismert emberek százai gondolják úgy, tévedés azt hinni, hogy a koronavírus-járvány előtti életünk normális volt. Új időszámítás kell – mondták Magyarországon is a nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozó magyar színészek, aktivisták és kutatók. Szépnek szép ugyan ez a gondolat, de mit jelenthet a gyakorlatban? Hogy alakítsuk át az életünket a járvány után? Induló cikksorozatunkban a nyilatkozat magyar kutatóit fogjuk erről kérdezni. Először Tosics Iván városkutató és szociológus ad tippeket.
Itthon is munkalehetőséget biztosítana a zöld fordulat annak a több mint százezer frissen munkanélkülivé vált magyarnak, akik a koronavírus-járvány miatt veszítették el most a munkájukat – írja Fazekas Dóra közgazdász, a Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég budapesti irodájának vezetője.
Radikálisan csökkentené az Európai Bizottság a növényvédőszereket és a haszonállat-tenyésztésben és az akvakultúra során használt antibiotikumokat.
Míg az egy főre jutó magyar GDP az uniós átlag több mint kétharmada, az egy öregségi nyugdíjasra jutó ellátás csak a fele. A demográfiai trendeket is figyelembe véve pár évtizeden belül katasztrófa közeleg, ezért lenne életbevágóan fontos például az öngondoskodás, de állami segítség nélkül ez sem megy. Pedig jó példákért nem is kell túl messzire menni, a lengyelektől és a szlovákoktól is lenne mit tanulni.
Egyes előrejelzések szerint 2050-re 10 milliárd főre nő a Föld népessége, ez pedig azt jelenti, hogy a mostanihoz képest mintegy 30 százalékkal több élelmiszer előállítására lesz szükség, ami megnövekedett energiaigénnyel és hulladéktermeléssel is jár. A mostani, úgynevezett lineáris gazdasági modellben a hulladékok nagy részét nem forgatjuk vissza a termelési folyamatba, a körforgásos gazdaságban azonban semmi nem vész kárba, és még a lejárt ételmaradékból is bioenergia lesz. Vélemény.
Bár az erdőirtás nem szűnt meg, a mértéke csökkent – közölte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legújabb jelentésében.
A klímamegoldások kulcsa a közösségben, az együttműködésben és az összmunkában rejlik – vallja Paul Hawken. Az alábbiakban a környezetvédelmi szakértő társadalmi párbeszédre és összefogásra buzdító írását közöljük.
A járvány idején egy dolognak azért örülhetünk: bolygónk lélegzethez jutott. A korlátozások miatt a Föld minden pontján tisztul a levegő és a víz. De vigyázat! A klímaváltozás nem állt le, csak lassul. Mindenki számára világos lehet, a jelenlegi társadalmi, gazdasági állapotok hosszú távon nem fenntarthatóak. De vajon meg lehet-e őrizni, és ki lehet-e szélesíteni a klímaváltozás szempontjából kedvező eredményeket? A gazdasági kényszerszünet ugyanis lehetőséget ad arra, hogy meglépjünk olyan dolgokat, amelyekben eddig csak apró eredményeket értünk el. Persze az is lehet, hogy minden marad a régiben. Sajnos.
Az utóbbi években egyre többen száműzték a vegyszereket a háztartásukból, a koronavírus-járvány alatt azonban fokozottan ügyelni kell a takarításra is. Bár koronavírus ellen még nem tesztelték a természetes összetevőjű tisztítószereket, zölden is hatásosan fertőtleníthetünk.
Az egyre népszerűbb szójafogyasztás is oka az erdőirtásoknak, ráadásul sokszor távolról importáljuk, így az eddig gondoltnál jóval nagyobb az ökológiai lábnyoma. A jó hír azonban, hogy dán kutatók, úgy tűnik, rájöttek, mivel helyettesíthető környezetbarátabb módon a növényi fehérjeforrás.
Félő, hogy a kijárási korlátozások feloldása után az újból munkába indulók a fizikai távolságtartás miatt kerülik majd a tömegközlekedést, és még többen ülnek majd autóba, mint eddig.
Li Edelkoort szerint a koronavírus elhozza a túltermelés és a túlfogyasztás végét és a járvány után teljesen átformálódhat a társadalom és ahogy a cégek működnek.
Az eredetileg a komposztban található baktérium segítségével néhány óra alatt új palackokat lehet készíteni.
Jelenleg az élelmiszer 80 százalékát importálják, ezen akarnak változtatni.
A szépségipar csak az elmúlt években kezdett el zöldülni, ám a változást inkább a vásárlók kényszerítették ki, mintsem a cégek léptek volna - állítja Lotte Tisenkopfa, a lett Mádara szépségmárka alapítója, akivel a skandináv nők szépségfelfogása mellett arról is beszéltünk, hogy szerinte már túl késő-e van ahhoz, hogy valóban zöldebbé váljon a szépségipar.
Sokkal kisebb a vízigénye, mint a kukoricának és a cukornádnak, így az elsivatagosodott területeken is lehetne termeszteni, és az agávéból készült etanol több termék fontos alapanyaga lehet.
Miközben oxigénért és élelemért szűrik a tengervizet, bizonyos tengeri állatok, így például a szivacsok és a kagylók ki tudják szűrni a vírusok részecskéit.
A klímaváltozás hatásainak megfékezése érdekében fontos, hogy áttérjünk a megújuló energiára, ez azonban sok faj fennmaradását veszélyezteti. A megújulóenergia-létesítmények többségét ugyanis Nyugat-Európában és fejlődő országokban is természetvédelmi területeken építették.
