Ahogy egyre többen szeretnék a fenntartható befektetést választani, sok cég is felfedezi, hogy a fenntarthatósági mutatóikkal lehet trükközni. Szerencsére a gyanús jeleket észrevehetik a befektetőjelöltek is egy kis odafigyeléssel.
Sokan szinonimaként használják a zöld, az etikus és a fenntartható befektetéseket, pedig különböző aspektusai, területei vannak ezen befektetési formáknak.
Akár vissza is vethetné az inkább hosszú távú megtérüléssel kecsegtető, fenntartható befektetéseket a koronavírus-járvány okozta pénzügyi válság, azonban a pandémia sem törte meg az elmúlt évek kedvező trendjét és tovább nőttek az ilyen jellegű befektetések.
A sportcipők még nagyon távol vannak attól, hogy „zöldek” legyenek, és a márkáknak is fontosabb, hogy a vásárlást ösztönözzék, mint azt, hogy a fenntarthatóságot. De hogyan lenne ezen változtatni? Buza Dániellel, a Rapcity alapítójával beszélgettünk.
A pamut alapját is adó gyapot színezése rendkívül környezetszennyező, ausztrál kutatók azonban rájöttek, hogyan termeszthetünk színes gyapotot.
A megvásárolt élelmiszerek közel harmada a szemetesben végzi, ami nemcsak a Földnek, de a pénztárcánknak is árt. A Zhvg jó tanácsai ahhoz, hogy ne penészedjen meg a sajt, ne romoljon ránk a tojás és a paradicsom se rohadjon meg.
Két és félszer nagyobb valószínűséggel hordoznak magukban emberre is veszélyes fertőzést azok az állatok, amelyeknek a természetes élőhelyét pusztítjuk. A kis testű, gyorsan mozgó állatok – például a rágcsálók és a denevérek – pedig könnyen beviszik ezeket a városokba is.
Az óceánokba érkező műanyaghulladék mennyisége 2029-ben érheti el a csúcspontját. Jelenleg nagyjából 399 ezer tonnányi úszik rajtuk és bennük.
Felhagytak a gyártók a BPA használatával, kutatók szerint a helyettesítő vegyi anyagok is ugyanolyan veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre.
Sokkal több állatfaj pusztulhat ki a kókuszültetvények miatt, mégis a pálmaolaj a közellenség.
Csak az álljon méhésznek, aki fanatikus, mert kizárólag méztermelésből már nagyon nehezen lehet megélni – mondja Barkóczi Sándor füzesgyarmati méhész. A gazda ezért több lábon áll, márciusban megnyitotta például a kaptárlevegős apartmanját, ahol méhek döngicsélése mellett és bódító mézillatban lehet relaxálni. De mi az a kaptárlevegő, miért nem lesz idén elég akácméz, és versenyezhet-e egyáltalán a turizmusra építő méhészete a klímaváltozással vagy a nagyüzemi vegyszerezéssel?
Ha a bolygó összes lakosa vegán életmódra váltana, akkor több mint felére csökkenne az élelmiszer előállítással összefüggő károsanyag-emisszió.
Külföldön mind népszerűbbek a "maradék nélkül" mozgalmak, amelyek célja, hogy akár állatot is, zöldségeket is hulladék nélkül használjanak fel. De miként jutottunk el onnan, hogy egy csirkének a csont kivételével mindenét feldolgozták, addig, hogy sokan ma már csak a mellfilét hajlandóak megenni? Szabó Esztivel, a Felelős Gasztrohős kommunikációs vezetőjével a hulladékmentes étkezésről beszélgettünk, miként arról is, mennyi mindenről nem tudjuk, hogy egyébként ehető.
Eltűnnek-e az IKEA papíralapú katalógusai, mire a jó a vízi jácint, hogyan halad a bútor-visszavásárlás, lesz-e bútorbérbeadás, és megéri-e fenntarthatónak lenni – egyebek mellett erről beszélt a Zhvg-nek Vladimír Víšek, az IKEA regionális fenntarthatósági vezetője.
Kutatók szerint gazdasági érdek is, hogy ne úgy tekintsünk a természetre, mint amit ki kell aknázni, hanem olyan tyúkként, amit óvni kell, hogy aranytojást tojjon.
Miután már nem hordjuk, a földbe ásva két év alatt teljesen le is bomlik a lábbeli – állítják a készítők.
Komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet, ha nincs elég víz. Ráadásul a vízhiány nem csak a közeljövő problémája: napjainkban, fejlett országokban is küzdenek ez ellen.
Arra figyelmeztetnek a kutatók, hogy a növények egy jelentős része képtelen lesz kicsírázni, annyira meleg lesz az elkövetkezendő ötven évben. Ha pedig nem tudnak csírázni, nem élik túl.
A koronavírus-járvány rövid távú hatása, hogy sosem látott arányban csökkent a világ CO2-kibocsátása. Amint a pandémia után az élet visszatér a normális kerékvágásba, a környezetszennyezés ismét lendületet vesz, ám a válság olyan változásokat is elindított, amelyek hosszabb távon is fenntarthatóbbá tehetik a társadalmunkat.
A hiteles kézműves termékekre világszerte egyre nagyobb a kereslet, a legtöbb hazai kézműves azonban nem tud ebből megélni. Szélmalomharcot vívnak a szuvenírboltok által kínált ázsiai tömegáruval, ugyanis semmilyen szabályozás nem vonatkozik arra, mit nevezünk kézműves terméknek. A gazdasági megtérülés és a hagyományőrzés között egyensúlyoz a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet.
