szerző:
Simon Anita
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egyes előrejelzések szerint 2050-re 10 milliárd főre nő a Föld népessége, ez pedig azt jelenti, hogy a mostanihoz képest mintegy 30 százalékkal több élelmiszer előállítására lesz szükség, ami megnövekedett energiaigénnyel és hulladéktermeléssel is jár. A mostani, úgynevezett lineáris gazdasági modellben a hulladékok nagy részét nem forgatjuk vissza a termelési folyamatba, a körforgásos gazdaságban azonban semmi nem vész kárba, és még a lejárt ételmaradékból is bioenergia lesz. Vélemény.

Az emberiség felgyorsult és egyre inkább energiafüggő életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért egyre nagyobb figyelem összepontosul a hulladékok újrahasznosítására. A mindennapi fogyasztásunk során termelt hulladéknak ugyanis több haszna van, mint gondolnánk. A háztartásbeli ételmaradékokat például komposztálhatjuk, ami a környezetbe visszaforgatva rengeteg előnnyel jár: javítja a talaj szerkezetét, segíti a növények gyorsabb növekedését és ellenállóképességét, továbbá védi a talajt az eróziótól.

©

Persze fontos odafigyelni arra, hogy milyen anyagok alkalmasak a célra: a főzés során elhasznált konyhai hulladékok nagy része és a kerti zöldhulladékok nyugodtan mehetnek a komposztba, de főtt ételmaradékot, üveget, fémet, műanyagot és a faszén hamuját nem szabad beledobni. Az elhasznált sütőolaj szintén értékes nyersanyag lehet a biodízel előállításához, a lefolyóba, talajba jutva azonban súlyos károkat okoz. Épp ezért fontos odafigyelni a megfelelő újrahasznosításra, mert ezzel nem csak a környezetünk épségét védhetjük meg, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátását is mérsékelhetjük. A használt sütőolajat a lakosság a kijelölt MOL töltőállomásokon és a lakossági hulladékgyűjtő udvarokon adhatja le.

A papír- és műanyaghulladékot viszonylag könnyű újrahasznosítani, és másodszorra is jó minőségű termékeket lehet belőlük készíteni. A műanyagok közül szelektíven gyűjthetők az ásványvizes és üdítős PET palackok, az elöblített tejfölös és joghurtos poharak, a műanyag zacskók és reklámtáskák és a PP és HDPE jelzésű kozmetikai szeres flakonok. Nem újrahasznosíthatók a fogkefék, a vegyszeres vagy zsíros flakonok, a műanyag játékok, a videó- és magnókazetták, valamint a CD és DVD lemezek.

©
A papírnál mindenfajta hulladék mehet a szelektívbe, kivéve a zsíros, szennyezett papírokat, a műanyag borítójú könyveket, az indigót, a faxpapírt, a használt egészségügyi hulladékot és a pelenkát. Az elektronikai és számítástechnikai eszközök gyors avulása miatt gyorsan növekszik az e-hulladékok mennyisége. Ha ezek az eszközök a kukába kerülnek, akkor a bennük található veszélyes anyagok a csapadékvízzel kimosódnak vagy égetés során a levegőbe jutnak. Ezért ezeket az eszközöket a hulladékgyűjtő udvarokban vagy az erre kijelölt kereskedőknél kell leadni.

A szemét mint megújuló energiaforrás – itt jó a szemét!

A fenntartható fejlődés kulcsa az lesz, hogy miként hasznosítjuk a növekvő mennyiségű hulladékot nagyipari szinten. Erre a körforgásos gazdasági modell adhatja meg a választ. Ha az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte száz százalékban hasznosul, és a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba. A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát azt jelenti, hogy újragondoljuk a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszonyt, és közben felelősen gazdálkodunk a természeti erőforrásokkal.

Az ALTEO Csoport jelentős kompetenciákkal rendelkezik a megújuló energiaforrások kiaknázásában, illetve a hulladékalapú energiatermelésben. A vállalatcsoport portfóliójában szinte az összes megújuló energiaforrás hasznosítására akad példa – négy-négy telephelyen nap-, illetve szélerőművekkel, két vízerőművel, egy biomasszakazánnal és négy alternatív gázos erőművel rendelkezik. Az ALTEO csoport 2016. január 1-e óta üzemelteti a Nagykőrösi Biogáz üzemet, ahol évente mintegy 50.000–60.000 tonna mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékot, mellékterméket, illetve lejárt szavatosságú élelmiszert hasznosít. A biogáz olyan megújuló energiaforrás, melynél a környezetvédelem és az energiatermelés hatékonyan összekapcsolódik. A homogenizált hulladékból keletkezett biogázt elégetik, az így kapott villamos- és hőenergiából pedig egy teljes üzem működését biztosítják. Ráadásul a felhasznált alapanyagból kiváló minőségű trágyát készítenek, amelyet a mezőgazdasági területek hasznosíthatnak.

A biogáz előállítása tehát jó példája annak, hogy a körforgásos gazdaságban mindenki jól jár. A hulladékból megújuló energiaforrás lesz, amelynek felhasználásával tápanyag utánpótló anyagok keletkeznek, ugyanakkor csökken a környezetbe kerülő CO2 és CH4 gázok mennyisége. A körforgásos gazdaságban mind az egyén, mind az ipar aktív szerepet tud vállalni, és így együtt tudunk tenni a klímavédelemért és a gazdaságos energiatermelésért. A növekvő népességszámmal ugyanis egyre több hulladékot fogunk termelni, ugyanakkor egyre nagyobb lesz az energiaigényünk is. Ahhoz, hogy mindenkinek jusson elég mennyiségű élelmiszer és energia, a jövőben még nagyobb szükség lesz a körkörös termelés megvalósítására.

A szerző az Alteo Nyrt. hulladékgazdálkodási divízójának vezetője.

Az írás az Alteo Nyrt. és a hvg.hu együttműködése keretében íródott.

 

Több mint 9 milliárdért ad tanácsokat a Századvég Palkovicséknak

Több mint 9 milliárdért ad tanácsokat a Századvég Palkovicséknak

Nagyszabású menetet tartanak Washingtonban George Floyd tiszteletére

Nagyszabású menetet tartanak Washingtonban George Floyd tiszteletére

Már ki is kerültek az új névtáblák Csongrád-Csanád megyében - fotó

Már ki is kerültek az új névtáblák Csongrád-Csanád megyében - fotó