Miért és hogyan érdemes belevágni a növényi alapú táplálkozásba? Hol vannak a buktatók, kinek, miért érheti meg? Nem akarjuk levenni a húst senki tányérjáról, de megmutatjuk mivel jár ha úgy dönt, rá sem teszi. Ki más tudná hitelesebben bemutatni ennek folyamatát mint két korábban húst hússal evő ember?
A jegybank ajánlását 2025 júliusától kell alkalmazni az 500 millió forintot meghaladó céges hitelkihelyezések esetében. Ez az összegküszöb később fokozatosan egyre alacsonyabbra kerül.
Lassan kezdenek odafigyelni a magyar vállalatok a fenntarthatósági célokra, de akik belevágtak ebbe, azok közül sokaknak üzletileg is megérte.
Úgy tűnik, hosszú ideje tartó erőfeszítések ellenére sem sikerül megmenteni a műanyag dobozairól és azok értékesítési modelljéről híressé vált amerikai vállalatot, a Tupperware-t miután évek óta rohamosan csökken a kereslet a termékei iránt. Bár annak idején a termék köré épült értékesítési modell szabadította ki a háziasszonyokat a konyha fogságából, ma már egyre kevésbé tud újat nyújtani.
Vályog, kenderbeton, helyben kitermelt faanyag, újrahasznosított tégla – manapság főleg ezekre gondolunk, ha fenntartható építőanyagról van szó. Közben a legnagyobb gyártók is igyekeznek zöldebbé válni.
Nincs tisztában azzal a magyar cégvezetők jelentős része, hogy milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak kell megfelelniük, a legnagyobb nehézség a jogszabályok közötti eligazodás és az erőforráshiány.
Akár 70 százalékkal is többet fizetne a megújuló forrásból származó alapanyagokért.
A Szigeten arról is szó esett, hogyan oldják meg ott a palackok visszavételét, miért nincsenek a boltokban már megismert automaták. És az is kiderült, mik az akadályai annak, hogy a fesztivál még fenntarthatóbb legyen.
A dán főváros turisztikai irodája új módszerekkel próbálja rávenni a turistákat arra, hogy felszedjék a szemetet, vagy a tömegközlekedést válasszák.
Jól hangzik, hogy fenntarthatósági célokat követő cégekhez viszik az alapok a kisbefektetők pénzét, csakhogy valójában autógyárak, olajcégek vagy épp fast fashion ruhagyárak kapják a befektetések nem elhanyagolható részét.
Nem kell a világ végére utazni egy pihentető, jó nyaraláshoz. Cikkünkben összeszedtük, hogy mi mindent tehetünk meg és mire érdemes odafigyelnünk annak érdekében, hogy nyaralásunkkal a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyjuk magunk után.
Ma már sok olyan étterem üzemel a világon, amely akár napi 2-300 vendég után is nulla kilogramm hulladékot termel, de az átlagos számok, pláne Magyarországon, még brutálisak. A Z generáció tagjai viszont szokatlan igényeikkel elérhetik, hogy változás történjen.
Mintha mindent egyszerre próbálnának bepótolni a fiatalok, akiket kamaszként szobafogságra ítélt a Covid. Az új generáció a szórakozás mellé kultúrát akar, tudatosan válogatja meg, mit iszik vagy eszik, és milyen üzleti modellt támogat a pénzével. Ehhez pedig a vendéglátóiparnak is alkalmazkodnia kell. Kaibinger Márton cikke.
A magyar fogyasztók hiába próbálnak egyre inkább környezettudatosak lenni, a versenyhivatal szerint az élelmiszerpiacon szinte elvesznek a zöldállítások között. A hivatal a helyzet javítására vállalati önkorlátozást és állami beavatkozást javasol. Domokos László írása.
Miért fontos egy cég hagyatéka és hogyan gondolkodik egy fenntartható vállalat vezetője? Mi az az ESG és hol tart az alkalmazása itthon? Mi az a fánkgazdaság és mi az az ikigai? Ez mind kiderült zöld podcastunk különkiadásából.
Dinamikusan csökkenti saját karbonlábnyomát a magyar jegybank, amely harmadszor publikálta klímakockázati jelentését. A készpénzellátásnál a folytatás a bankokon és a szállítócégeken múlik. Domokos László írása.
Mi történik, ha a környezeti tanácsadók megelégelik az elméletet, és saját kezükbe veszik az építkezést? A Holland Nagykövetség által alapított Tulipán-díj a Fenntarthatóságért első díjazottja szerint számít az építési anyag, de fontos a hozzáállás is: ők holisztikusan, és egyszerre különböző szerepekben – befektetőként, tervezőként, kivitelezőként és felhasználóként – tartják szem előtt a fenntarthatóságot. Az Equinox International társalapítója, Bakos Noémi és a cég egyik projektvezetőjéve, Lapinskas Lilla interjúnkban arról mesélnek, hogyan lesz egy épület valóban holisztikus, miért fontos a szétszerelhetőség, és hogyan lehet karbonsemleges házakat építeni CLT-ből és minőségi faszerkezetekből.
Hamarosan kockázati tényezőként értékelik a hitelezők, ha az adós vállalat nem fenntartható módon működik. Első körben azonban még nem büntetik, csak feltérképezik ügyfeleiket a bankok.
Húsz éve adta ki a Magyar Telekom az első fenntarthatósági jelentését, és azóta is töretlenül elkötelezett a fenntartható szolgáltatások és vállalatirányítás iránt. Daria Dodonova pénzügyi vezérigazgató-helyettes segített nekünk betekinteni Magyarország egyik legnagyobb távközlési szolgáltatója fenntarthatósági jelentésének sorai közé.
A magyarok többsége szereti a joghurtot, elsősorban a gyümölcsös ízesítésűeket.
