A klímaváltozás kapcsán nincs sok idő elmélkedni. Veszélyesen élünk és évről évre növekszik az esélye annak, hogy a visszafordíthatatlansági pontokat magunk mögött hagyjuk – véli Feiler József, az Európai Éghajlatvédelmi Alapítvány (ECF) délkelet-európai és magyarországi programigazgatója.
A helybeni, megosztott megújulóenergia-termelésé a jövő – olvasható ki az EU sokasodó vállalásaiból. Azt azonban nehéz megjósolni, mikor lesz realitás és rentábilis a szép új fenntartható világ.
A növekvő kávéfogyasztás és -termelés súlyos környezeti kárt okoz a Földön. Zöldebb módszerekkel a negyedére csökkenthető a kávézás karbonlábnyoma.
A 23. órában vagyunk a klímakatasztrófa előtt, ami ellen a befektetők is tehetnek – véli Ács Barnabás, a Londoni Értéktőzsde Fenntartható Befektetések és Finanszírozás terület globális értékesítési igazgatója.
Az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátói között vannak a hadseregek, de az államok sem tudják, mekkora a haderejük szén-dioxid-lábnyoma. Annyi bizonyos, hogy a technológiai fejlődés ellenére sem fér meg egymás mellett a haderőfejlesztés és a klímavédelem.
Tényleg jobb a műfenyő, mint az igazi? Lehetetlen megküzdeni a magyar mohósággal a karácsonyi asztalnál? Ciki visszakérni egy zacskót az ajándékozás után? Fenntarthatósági podcastunk harmadik évadjának utolsó részében megnéztük, összeegyeztethető-e az ünnep a klímatudatossággal.
Az új német törvény a cégek teljes beszállítói láncát minősíti környezeti és emberi jogi szempontból. A szabályozás több ezer magyar vállalatot érint.
Nem kisebb ambícióval, mint a szénhidrogének kivezetésére vonatkozó menetrendről történő megállapodás tető alá hozásával indul útnak az EU klímatárgyaló delegációja az ENSZ idei klímacsúcsára, a Dubajban csütörtökön kezdődő COP28-ra.
Világtrend lett a zöldfelülettel borított toronyházak építése, amely a fenntarthatóság mellett a lég- és zajszennyezés, valamint a nagyvárosi stressz csökkentését ígéri. A látványos építészeti megoldásnak azonban több buktatója is lehet.
A moduláris elemek vagy előregyártott betonszerkezetek felhasználásával készült, okosan tervezett és kivitelezett házak fenntarthatóbbak, kevesebb karbantartást igényelnek, és olcsóbbak is lehetnek a hagyományosaknál.
Megállíthatatlannak tűnik az elektromos járművek térnyerése világszerte, az előrejelzések szerint idén 30 százalékkal több ilyen jármű talál gazdára, mint tavaly. A növekedés hátterében három tényező áll: a szigorodó kibocsátási előírások, a technikai fejlődés, valamint a fogyasztói preferenciák változása.
Az építési projekteket holisztikus, fenntarthatósági megközelítéssel lebonyolító hazai építésziroda, az Equinox International nyerte a magyarországi holland nagykövetség Tulipán-díját csütörtökön. Különdíjat is kiosztottak, amit egy forradalminak ígérkező alapanyagból, a kenderbetonból családi házakat építő Café Plusz Kft. nyert el.
A gyors cselekvést, a finanszírozást és az alkalmazkodást helyezné előtérbe az idei decemberi klímacsúcs szervezője, az Egyesült Arab Emírségek. A részt vevő országokat most először akarják szembesíteni klímavállalásaikkal, de úgy tervezik, hogy nem lesz nyilvános szégyenpad a rosszul teljesítők számára.
Az élőlények és az ökoszisztéma sokféle kapcsolódására hoz példákat, egyben vonja azokat következetes kritika alá ez a kiállítás. Megjelenik benne a többi közt a luxusipar, a hadiipar vagy az ipari állattartás.
Napjaink egyik legfontosabb hívószava a fenntarthatóság, mely mögött azonban gyakran semmi valódi tartalom nem áll. Nem így az amerikai TIME magazin gyűjtésében szereplő megoldásoknál. A lap összeállította az év 200 legjobb találmányának listáját – a merítésből most azokat mutatjuk be, amelyek a fenntarthatóság terén kiemelkedők.
„Zöld honlap, zöld holnap” szlogennel indította útjára kezdeményezését a Neo Interactive. A digitális ügynökség által létrehozott oldalon bárki letesztelheti saját honlapjának szén-dioxid-kibocsátását.
A kedvező árak és akciók mellett az alacsonyabb környezeti terheléssel járó, fenntartható működés is a napi gyakorlat része a Magyarországon jelen lévő nemzetközi élelmiszer-kiskereskedőknél. A multi áruházláncok folyamatos fejlesztésekkel teszik egyre zöldebbé tevékenységüket és ösztönzik vásárlóikat a környezetbarát megoldásokra, legyen szó a műanyag csomagolóanyagok csökkentéséről vagy a megújuló energia használatáról.
A magyarországi iparvállalatok négyötöde igénybe veszi fenntarthatósági szakember segítségét zöld céljai megvalósítása érdekében. A fenntarthatóságot erősítő tevékenységek pedig leginkább a hulladékkezelésre (95%) az energiahatékonyságra (85%) és a vízgazdálkodásra (78%) irányulnak – derül ki a Siemens friss kutatásából. A fenntarthatóság tehát egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében, de mögöttes motivációjuk teljesen eltér a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások szemléletétől.
Az élelmiszer-termelők és -gyártók, valamint a kiskereskedelmi cégek is belátják, hogy a szektor gyökeres átalakítása nélkül aligha teljesíthetők a klímavédelmi célkitűzések.
Hogyan változtatta meg a Covid a hozzáállásunkat a vasúthoz, és miért nem kezdtünk ezzel mégsem semmit? A piac oldja-e meg a problémáinkat? Képes-e az EU megreformálni a vasúti közlekedést és megregulázni a légitársaságokat? Miért nem vonatozzuk körbe Európát, miközben pont az európai – és benne a magyar – tudat szerves része a vasút? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ fenntarthatósági podcastunkban Spohn Márton vasúti- és közlekedési szakértővel, a Közlekedő Tömeg alelnökével.
