Magyarországon a zöld átállás, bár lassabb ütemben halad, egyre inkább valós gazdasági szükségletté válik a vállalatok körében. Ennek része lehet napelemek telepítése ugyanúgy, mint az elektromos flotta alkalmazása vagy a töltőtelepítés. Radó Edinával, az E.ON e-mobilitási üzletfejlesztési szakértőjével beszélgettünk.
A magyarországi nagyvállalatoknál hatalmas erők mozdultak meg a fenntarthatósági célok elérése érdekében – tapasztalja ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnöke. Interjú.
Egyszerre zöld, lila és rózsaszín, olcsó, nagy és biztonságos, nem kötődik egy országhoz sem, de mégis nemzeti, mi az? Váradi József vezérigazgató szerint a Wizz Air – akár Ferihegyen, akár Londonban, akár Abu-Dzabiban.
Egyre több a fenntarthatósági vezetői titulus Észak-Amerikában és Európában, a tőzsdén szereplő cégek szinte mindegyike kinevezett már „zöld főnököt”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyikük komoly befolyással bír a vállalat életére, miközben még a pontos feladatkörük sem alakult ki.
Mélyre ás a zCast már az év elején: az élelmet adó talajról szól az idei első adás. Mitől romlanak a talajok? Mi lesz így a mindennapi betevőnkkel? Mit lehet tenni a talajegészségért? Hogyan futott fel a regeneratív talajművelés, mi az a no till, és tényleg ez ment meg minket? Ki más is tudná tisztázni a kérdéseket, mint a talaj-mikroorganizmusok magyar hangja, Víg Vitália talajökológus.
A mikrozöldségeket mesterséges forrásokból tápláló beltéri üzemekbe már sok pénzt fektettek. A technológia egyelőre sokba kerül, de a klímaválság kikényszerítheti a folytatást.
A világ legnagyobb játékgyártója, a dán Lego eddig sikeresen alkalmazkodott a digitális világhoz, de még adós a zöldmegoldásokkal.
Megjelent a Mastercard „Fenntarthatósági Percepciós Index”, amely átfogó képet nyújt a hazai bankszektor környezeti fenntarthatósági teljesítményéről. A tanulmány bemutatja, hogy a bankok milyen eredményeket értek el a zöld átállás terén és milyen elvárásokat támasztanak velük szemben a magyar fogyasztók.
A tavalyi évet sem úszta meg az ország, ahogy a világ többi része sem árvizek és a velük járó pusztítás nélkül. Valahogy mindig sikerül átevickélni ezeken az időszakokon, de továbbra sem megoldott kérdés a hatékony vízgazdálkodás, pedig a vízre mindenkinek szüksége van. Ezt világszerte már jó pár innovatív cég felismerte. Némelyik jó eséllyel hamarosan kiemelt befektetési célponttá válhat.
A fejlett világban az emberek a szükségleteiknél többet vásárolnak. Miért viselkednek így, és milyen következményei vannak a túlfogyasztásnak? – erről szól a Netflix dokumentumfilmje, amelyben jelentős szerepet kap a mesterséges intelligencia.
Euró tízmillókból épült fel Magyarország első lárvafarmja, ahol légylárvák milliárdjainak segítségével állítanak elő prémium minőségű fehérjét szerves melléktermékekből. Ki fogja felvásárolni tonnaszám a lárvákat? Mitől fenntarthatóbb a rovarfehérje a hagyományosnál? Mit keres egy híresen rovarfób ország exállamfője a lárvagyár átadóján? Egyáltalán, hogyan hizlalják a takarmánylárvát? Ez a gyáravatás más volt, mint a többi.
Az amerikai TIME magazin idén is összegyűjtötte az év legjobb találmányait. Most bemutatjuk azokat, melyek a környezetvédelem és a fenntarthatóság terén érdemelték ki az elismerést.
Kedvezőtlen folyamatokra világít rá a friss céges fenntarthatósági index. A többség leginkább az energiahatékonyságra koncentrál, ugyanakkor a zöldenergiát kevesen preferálják. A papírfelhasználás csökkentésén lelkesen dolgoznak, de a vízfelhasználásra odafigyelők aránya csökkent.
Vegyük komolyabban azt a döntést, amit a vásárlásaink során hozunk, mert túlfogyasztásunkkal is befolyásoljuk, hogy fenntarthatóbb lesz-e a világ – mondja Tom Szaky. A magyar származású üzletember célja, hogy mindent újrahasznosíthatóvá tegyen.
A bennünk élő Homo erectus hajt bele minket abba, hogy szükségleteinken felül együnk és vegyünk, mondja Forgács Attila pszichológus, akivel a fogyasztói társadalom és a túlfogyasztás pszichológiai hátterét keresve jutunk el oda, ahol a fenntarthatóság és a pszichológia összeér. Nem véletlenül most hoztuk ezt a témát, hiszen az évnek ebben a szakaszában a szokásoshoz képest is többet fogyasztunk a kelleténél. Merüljetek velünk a karácsonyi vásárok szubkortikális mélyére!
Az amerikai TIME magazin idén is összeállította az év 200 legjobb találmányának listáját. Most bemutatjuk azokat, amelyeknek a macskatartók és a konyha szerelmesei egyaránt örülhetnek.
Bizonyos okosotthon-eszközökkel csökkenthető az energiaszámla, míg más kütyük növelik a fogyasztást. Megfelelő használattal azonban a mérleg pozitív, ráadásul a piacon elérhető legújabb megoldásoknak fontos szerepük lehet a klímaváltozás elleni harcban.
Új, innovatív lépésekkel haladunk a környezettudatos hulladékkezelés terén: az elkövetkező 10 évben összesen 82 új, modern hulladékudvart létesítenek országszerte, míg a meglévők használata folyamatosan egyszerűbbé, gyorsabbá és átláthatóbbá válik. A MOHU fejlesztéseivel még nagyobb hangsúly kerül a fenntarthatóságra és a szelektív hulladékgyűjtésre, ami nemcsak a környezetvédelem, de a nemzetgazdaság szempontjából is jelentős előrelépést jelent. Az első új, lakosságbarát hulladékudvar 2024 májusában nyílt meg Esztergomban, és prototípusnak tekinthető a következő években felépítendő létesítmények számára.
Az emberiség történetében beköszönt az okosvárosok kora. Ez hogyan valósulhat meg, hol tartunk ma, és hogyan segíthetik az utánuk érkező nemzedékek túlélését? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ vendégeinkkel, Dán Katalinnal, a Vodafone Magyarország Zrt. IoT ügyfélkapcsolati menedzserével, valamint Bartha Csabával, a 4iG Group vezető üzletfejlesztési szakértőjével.
A rezsicsökkentéssel elaltatott passzív energiafogyasztók hazájából nézve furcsa látvány Németország, ahol az energiaszektor főszereplői között egyre nagyobb részt követelnek maguknak a hétköznapi polgárok.
