A MOHU az idei évtől sűrűbben viszi el a szelektíven gyűjtött hulladékot: ahol eddig csak havonta egyszer ürítették a papíros, műanyagos vagy fémes kukákat, ott mostantól kétszer gyakrabban számíthatunk a szállításra. Ez az 5000 lakost meghaladó településeket érinti, összesen 96 várost. Emellett folytatódik az is, hogy a korábban használt szelektív zsákokat kukákra cserélik.
Hogyan hat egy bank kibocsátáscsökkentési törekvéseire, ha egy korszerűtlen Kádár-kocka megvásárlására ad hitelt? Mennyit számít fenntarthatósági szempontból, ha csak saját működését állítja át zöldre? Mi a gond azzal, ha bankunk az orrunk alá dörgöli a vásárlásainkhoz kapcsolható kibocsátásunkat? Többek között erről is szó esik a zCast friss adásában, amelyben a pénzügyi szektor fenntarthatóságát vizsgáljuk, de bepillantunk saját zsebünkbe is.
A greenwashingról biztos, hogy hallott, de belegondolt abba, hol találkozhat vele a leggyakrabban? A sarki kisboltok vagy szupermarketek polcain. Hogyan ismerhetjük fel, mit tehetünk fogyasztóként, és mit kellene tenniük a cégeknek, hogy hitelesen állíthassák, valóban a lehető leginkább fenntartható forrásból és módon kerül asztalunkra a mindennapi betevő? A zCast idei ötödik adásában rendet vágunk a zöld logók, plecsnik és a tojásdobozok boldog tyúkocskái között.
Az adminisztrációs terhek csökkentésére és a versenyképességre hivatkozva tennék lehetővé, hogy a kis cégeknek 2027-ig ne kelljen ESG-adatokat szolgáltatniuk. A jelentéstételben a nagyok is haladékot kapnának.
A mesterséges intelligencia az élet valamennyi területén egyre inkább meghatározó szerepet játszik, így hozzájárulhat a fenntarthatósági célok eléréséhez is. Akadnak ugyanakkor kockázatok is, az MI alkalmazása például az energiafogyasztás növekedését okozhatja.
Szombaton volt a Nemzeti Faültetés Napja, közel 5000 önkéntes ültetett őshonos csemetéket 218 helyszínen.
A tettek elmaradnak a szükséges szinttől, bár már legalább sok cégnek vannak konkrét klímavédelmi céljai.
Az ESG célja az, hogy a valóban egyre sokasodó gondok közepette vezérfonalat nyújtson a vállalatoknak működésük fenntarthatóbbá tételéhez, a fogyasztóknak pedig a tudatosabb döntéshozatalhoz. A zCast idei második adásában tisztázzuk az ESG pontos jelentését és jelentőségét, a vele járó kötelezettségeket, de ami a legfontosabb: szakértőink rávilágítanak, hogyan lássunk benne lehetőséget.
Terjeszkedéssel és jelentős beruházásokkal váltana léptéket a megújuló energiával foglalkozó Alteo, amely a regionális fenntarthatósági bajnok címre pályázik. Erősítik a hulladékfeldolgozást, sokszorosára növelnék a megújuló kapacitást, de nem engednék el a földgázt sem. Az euróban is több milliárdos, határokon átnyúló beruházásokkal persze a megújulókat céloznák, a terjeszkedésben fő tulajdonosuk, a régióban otthonosan mozgó Mol segítségére is számítanak.
Az alumíniumimportot érintő extra vámok miatt jobban megéri majd PET-palackban árusítani az üdítőt.
A beszállítói láncot és az etikus működést érintő szigorú ESG-szabályok ártanak az amerikai cégek versenyképességének.
Magyarországon a zöld átállás, bár lassabb ütemben halad, egyre inkább valós gazdasági szükségletté válik a vállalatok körében. Ennek része lehet napelemek telepítése ugyanúgy, mint az elektromos flotta alkalmazása vagy a töltőtelepítés. Radó Edinával, az E.ON e-mobilitási üzletfejlesztési szakértőjével beszélgettünk.
A magyarországi nagyvállalatoknál hatalmas erők mozdultak meg a fenntarthatósági célok elérése érdekében – tapasztalja ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnöke. Interjú.
Egyszerre zöld, lila és rózsaszín, olcsó, nagy és biztonságos, nem kötődik egy országhoz sem, de mégis nemzeti, mi az? Váradi József vezérigazgató szerint a Wizz Air – akár Ferihegyen, akár Londonban, akár Abu-Dzabiban.
Egyre több a fenntarthatósági vezetői titulus Észak-Amerikában és Európában, a tőzsdén szereplő cégek szinte mindegyike kinevezett már „zöld főnököt”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyikük komoly befolyással bír a vállalat életére, miközben még a pontos feladatkörük sem alakult ki.
Mélyre ás a zCast már az év elején: az élelmet adó talajról szól az idei első adás. Mitől romlanak a talajok? Mi lesz így a mindennapi betevőnkkel? Mit lehet tenni a talajegészségért? Hogyan futott fel a regeneratív talajművelés, mi az a no till, és tényleg ez ment meg minket? Ki más is tudná tisztázni a kérdéseket, mint a talaj-mikroorganizmusok magyar hangja, Víg Vitália talajökológus.
A mikrozöldségeket mesterséges forrásokból tápláló beltéri üzemekbe már sok pénzt fektettek. A technológia egyelőre sokba kerül, de a klímaválság kikényszerítheti a folytatást.
A világ legnagyobb játékgyártója, a dán Lego eddig sikeresen alkalmazkodott a digitális világhoz, de még adós a zöldmegoldásokkal.
Megjelent a Mastercard „Fenntarthatósági Percepciós Index”, amely átfogó képet nyújt a hazai bankszektor környezeti fenntarthatósági teljesítményéről. A tanulmány bemutatja, hogy a bankok milyen eredményeket értek el a zöld átállás terén és milyen elvárásokat támasztanak velük szemben a magyar fogyasztók.
A tavalyi évet sem úszta meg az ország, ahogy a világ többi része sem árvizek és a velük járó pusztítás nélkül. Valahogy mindig sikerül átevickélni ezeken az időszakokon, de továbbra sem megoldott kérdés a hatékony vízgazdálkodás, pedig a vízre mindenkinek szüksége van. Ezt világszerte már jó pár innovatív cég felismerte. Némelyik jó eséllyel hamarosan kiemelt befektetési célponttá válhat.
