Donald Trump amerikai elnök nekimegy az ESG-nek, mondván: az visszafogja a gazdasági növekedést. Az érintett szereplők aggódnak, de úgy vélik, korai temetni a keretrendszert.
Azzal már nagyjából tisztában vagyunk, hogy mennyire befolyásolhatják karbonlábnyomunkat közlekedési, hűtési, fűtési és fogyasztási szokásaink, viszont eddig kevés szó esett a digitális karbonlábnyomról. Pedig – mint Huszics György a Carbon.crane társalapítója és ügyvezetője, a zCast új adásának vendége mondja – hiába nincs mobilunknak kipufogója vagy kéménye, mégis kapcsolódik hozzá kibocsátás. De vajon mennyi?
Jól teszi az EU, ha odafigyel arra, mi történik Németországban a beszállítói láncokról szóló törvény kapcsán, ugyanis a német cégek és a szövetségi kormány hozzáállása alapjaiban határozhatja meg, mi lesz a hasonló uniós jogszabály sorsa.
Számos tévhit él azzal kapcsolatban, hogy melyek azok a hulladéktípusok, amelyek szabályos leadásáért fizetni kell. Pedig a növekvő számú hulladékudvarok már a legtöbb, a múltban fizetős hulladékokat is ingyenesen átveszik – meghatározott mennyiségek és feltételek mellett. Cikkünkben Czermann-Tóth Gyula, a MOHU létesítménygazdálkodási vezetője oszlatja el a tévhiteket és a rosszul rögzült információkat.
A fenntarthatósági és klímacélokkal ellentétes módon, de az uniós folyamatokhoz illeszkedően hígítaná fel a kormány az ESG-törvényt, a kicsiket még az adatszolgáltatási kötelezettség alól is felmentené. Az intézkedés a német CDU választási ígéretével is összefügg. Mely kötelezettségek mennek, és melyek maradnak az új szabályok szerint?
A kisgyermekek környezettudatosságra való nevelése talán az egyik legfontosabb feladata a mai szülőknek, hiszen belőlük lesznek a holnap fogyasztói és döntéshozói, az ő feladatuk lesz, hogy a szüleik törekvéseit folytassák és tökéletesítsék, egy fenntarthatóbban működő társadalom létrehozása érdekében. Cikkünkben kisgyermekes szülőket kérdeztünk arról, ők hogyan adják át gyerekeiknek az ezzel kapcsolatos jógyakorlatokat, és hogyan építik be a mindennapjaikba azokat.
A kimerülő erőforrásoktól jutott el a megújulókig, a halgazdaságoktól a teljes bioszféráig Sir Partha Dasgupta cambridge-i közgazdász, akinek 2021-es jelentését mérföldkőnek tekintik a közgazdaságtan és a természet kapcsolatának újragondolásában: közgazdásznyelven magyarázta el az ökológiai válságot. A professzor azt mondja, a kormányok nyitottak a természet védelmére, de nem tudnak mit kezdeni vele, mert nem ismerik a természeti tőke gazdaságtanát. Budapesten beszélgettünk vele.
Nagy szükségük volt a magyar vállalatoknak a fenntarthatósági és beszállítói láncot vizsgáló törvények egyszerűsítésére és elhalasztására, és indokolt a hosszabb felkészülési időszak – mondja Lukács Ákos, az EY tanácsadó cég partnere, a klímaváltozási és fenntarthatósági üzletág vezetője.
A közép-európai térségben Ausztria jutott a legtovább az idegenforgalom fenntarthatóvá tétele felé, de Szlovéniában, Horvátországban és Romániában is jó példákat találhatnak azok, akiknek fontos ez a szempont. A tapasztalatok azt mutatják, egyre többen vannak: a felelősségteljes turizmus üzleti szempontok miatt is jó befektetés.
Szaporodnak a fenntartható turisztikai célpontok, a felmérések szerint az útrakelők közül egyre többen keresik a környezetet óvó és a helyi közösségek érdekeit is figyelembe vevő utazási formákat. Cikkünkben bemutatjuk, mit tesznek a nagy szennyezők és mit tehetünk mi turistaként a fenntarthatóságért.
És itt nem kizárólag a házi méhekre gondolt hanem minden be- és megporzóra a zCast legújabb adásának ökológus vendége, Bihaly Áron, aki számos méhes kérdésre választ ad. Miben más a házi és a vadméh? Mik fenyegetik a megporzókat? Mi lenne velünk nélkülük és mit tehetünk értük? Van egy jó híre is: itthon elég, ha csak megvédjük őket, mert ha számuk fogyatkozik is, de legalább még vannak.
Országos terjeszkedésbe kezd a a világ első spray termékeket újratöltő automatája, a Respray, a tesztidőszakának sikerét követően már 30 Rossmann-üzlet kínálja a rendszert.
Néhány alapszabály ismerete és betartása, egy kis odafigyelés és némi tudatosság szükséges csupán ahhoz, hogy fenntartható módon tudjuk le a heti nagybevásárlást. De mik ezek és hogyan érdemes őket a mindennapok részévé tenni? Cikkünkben ennek járunk utána.
A MOHU az idei évtől sűrűbben viszi el a szelektíven gyűjtött hulladékot: ahol eddig csak havonta egyszer ürítették a papíros, műanyagos vagy fémes kukákat, ott mostantól kétszer gyakrabban számíthatunk a szállításra. Ez az 5000 lakost meghaladó településeket érinti, összesen 96 várost. Emellett folytatódik az is, hogy a korábban használt szelektív zsákokat kukákra cserélik.
Hogyan hat egy bank kibocsátáscsökkentési törekvéseire, ha egy korszerűtlen Kádár-kocka megvásárlására ad hitelt? Mennyit számít fenntarthatósági szempontból, ha csak saját működését állítja át zöldre? Mi a gond azzal, ha bankunk az orrunk alá dörgöli a vásárlásainkhoz kapcsolható kibocsátásunkat? Többek között erről is szó esik a zCast friss adásában, amelyben a pénzügyi szektor fenntarthatóságát vizsgáljuk, de bepillantunk saját zsebünkbe is.
A greenwashingról biztos, hogy hallott, de belegondolt abba, hol találkozhat vele a leggyakrabban? A sarki kisboltok vagy szupermarketek polcain. Hogyan ismerhetjük fel, mit tehetünk fogyasztóként, és mit kellene tenniük a cégeknek, hogy hitelesen állíthassák, valóban a lehető leginkább fenntartható forrásból és módon kerül asztalunkra a mindennapi betevő? A zCast idei ötödik adásában rendet vágunk a zöld logók, plecsnik és a tojásdobozok boldog tyúkocskái között.
Az adminisztrációs terhek csökkentésére és a versenyképességre hivatkozva tennék lehetővé, hogy a kis cégeknek 2027-ig ne kelljen ESG-adatokat szolgáltatniuk. A jelentéstételben a nagyok is haladékot kapnának.
A mesterséges intelligencia az élet valamennyi területén egyre inkább meghatározó szerepet játszik, így hozzájárulhat a fenntarthatósági célok eléréséhez is. Akadnak ugyanakkor kockázatok is, az MI alkalmazása például az energiafogyasztás növekedését okozhatja.
Szombaton volt a Nemzeti Faültetés Napja, közel 5000 önkéntes ültetett őshonos csemetéket 218 helyszínen.
A tettek elmaradnak a szükséges szinttől, bár már legalább sok cégnek vannak konkrét klímavédelmi céljai.
