Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

Kevés konkrétumot tudtunk meg Orbán Viktor évindító sajtótájékoztatóján, ám részben még azokat is lehet vitatni. Nem véleménnyel, jobbára számokkal.

A gazdasági eredményekről

Orbán Viktor ezzel, vagyis a gazdasági eredményekkel indította tájékoztatóját, nem véletlenül: fentről nézve a magyar gazdaság remek évet zárt tavaly. A „jobban teljesít” szlogen nevében a miniszterelnök még a kérdéseket, sőt a hivatalos bejelentést is megelőzte: utóbbi eredetileg szerdán lett volna (a szerdai kormányülésen Varga Mihály ismertette az adatokat), ám csendben péntekre tette át a Pénzügyminisztérium.

A lényeg: a GDP tavaly 4,6 százalékkal növekedhetett, az államháztartás a GDP 2 százalékának megfelelő hiányt halmozott fel, ami a miniszterelnök szerint jó, tekintve, hogy 2018 választási év volt. Az Európai Bizottság a hiány csökkentését várja el Magyarországtól, ám a fejcsóváláson túl nagyon szankcionálni nem tud, hiszen a hiány legfeljebb 3 százalékos lehet, ez pedig jócskán az alatt van. Ráadásul a 2 százalék nem csak a brüsszeli prognózishoz (2,4 százalék) jó, de kedvezőbb a 2017-es 2,2 százaléknál is.

Visszaesett az államadósság is, Orbán Viktor közlése alapján 71 százalékra. A Pénzügyminisztérium december végén kiadott előrejelzése szerint ez már az Eximbank hitelállományát is tartalmazza, vagyis 2,3 százalékos a csökkenés 2017-hez képest.

A kedvező számok hátterében a korábbinál magasabb növekedés áll, a miniszterelnök közlése szerint ez az év egészében 4,6 százalék lehetett.

A várható gazdasági eredményekről

Némi kormánypárti újságírói noszogatásra Orbán Viktor elégedetten konstatálta, hogy a magyar gazdaság képes túlszárnyalni a borúlátó elemzők várakozásait:

Ha még csak ők lőttek volna mellé, hosszú listám van erről.

Azzal azonban ő is tisztában van, hogy a tavalyi ütem nem tartható beavatkozás nélkül, sőt talán még az állami beruházások tervezett felpörgetése sem lesz elég ahhoz, hogy kijöjjön a 4 százalékos plusz. Ezért még az év elejére bejelentéseket ígért a növekedést javító lépésekkel kapcsolatban (egy január második felére tervezett gazdasági tanácsülést követően) – ha jól értjük, ez volt a sokadik ígéret a versenyképességi csomag intézkedéseire.

A Portfolio kiszámolta, hogy a kormánynak nagyjából 90 milliárd forintja marad idén élénkítésre. A pénzügyi portál is az állami beruházások pörgetését várja – megjegyzik azonban (Brüsszelhez hasonlóan), ennek gátja lehet, hogy nincs elegendő kapacitás. Felvetnek lehetőségként ezért újabb látványos béremelési akciót a közszférában vagy egy év közbeni adócsökkentő csomagot, például célzott áfacsökkentéssel. És ott van még a demográfiai program is, amelyet a most zárult nemzeti konzultáció is megtámogat – itt jöhet be például a háromgyerekes anyák korábban emlegetett szja-mentessége.

Matolcsy György utódlásáról

©

A Magyar Nemzeti Bank elnökének a mandátuma márciusban jár le, arról, hogy marad a helyén vagy más váltja, a miniszterelnök ennyit mondott:

semmilyen meglepetés nem várható.

Nagy kérdés, hogy ez mit jelent?

Mire gondolhatott a miniszterelnök?

A Budapest Bankról

A Reuters kérdezett arról, mik a tervei a kormánynak a pénzintézet beígért eladásával kapcsolatban, Orbán Viktor pedig azt válaszolta, ez meg fog történni, hiszen erre ígéretet tettek az EBRD-nek, a részletkérdésekről pedig Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter tud nyilatkozni. Ezt egyébként meg is tette nemrég, a Magyar Időknek, így:

Egy ilyen értékesítés legalább fél évet vesz igénybe, de hogy mikor jöhet el a Budapest Bank esetében, arra azt tudom mondani, hogy akkor, amikor itt az ideje.

Mi megvagyunk ennyivel, de van, aki már tűkön ül.

A paksi bővítésről

„Azon dolgozunk, hogy a csúszás minél rövidebb legyen” – válaszolta a miniszterelnök arra a kérdésre, mikor valósulhat meg a beruházás. Rutinos lehet, hiszen ezt a kérdést az orosz fél is többször feltette már neki, és nem tartjuk kizártnak, hogy ők is azt a választ kapták, amit most a Reuters: „Egy bonyolult európai közbeszerzést kell lebonyolítanunk, de a szerződéses feltételek módosítása nem tűnik szükségesnek”.

©

Nem elhanyagolható apróság, hogy nagyjából egy időben a szuper-sajtótájékoztatóval az Országos Atomenergia Hivatal munkatársai egy másik sajtóeseményen vezették le, miért csúszhat tovább a beruházás, hiszen várhatóan idén sem lesz meg a létesítési engedély hozzá.

A munkaerőhiányról

Az Orbán-kormány és gazdasági minisztere, Matolcsy György legfontosabb ígérete volt 2010-ben, hogy tíz év alatt egymillióval növelik a munkában állók létszámát. Ebben szerepelt egy kis gazdaságfehérítés, a csúcsidőkben több százezer közmunkás is, tény azonban, hogy a gazdaság bővülésének köszönhetően ma már 3,7 millióról 4,5 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, vagyis 8 év alatt 80 százalékban teljesült a terv.

Csak hát úgy tűnik, itt a plafon, ahogy Orbán fogalmazott:

Elfogytunk.

Mivel a kormány elutasítja még a munkavállalási bevándorlást is (arról diszkréten hallgatott a miniszterelnök, hogy 2018-ban megháromszorozódott az ilyen céllal beadott tartózkodási engedélyek száma), legfeljebb a külföldön dolgozók visszacsábítására számíthatna a kormány. Ezt pedig a jelek szerint elengedte már Orbán Viktor, aki arról beszélt, a régió országait nézve nem is kiugró, hogy a magyar munkaképes korúak 6 százaléka más országban vállal munkát. Ez egyébként csaknem 400 ezer embert jelent.

©

De térjünk vissza a magyar helyzetre: a miniszterelnök (párttársaihoz hasonlóan) cáfolta, hogy a túlóratörvény a munkaerőhiány megoldásának lenne az eszköze, ehelyett szerinte már nem munkaigényes beruházásokkal kell hajtani előre a gazdasági növekedést. „Nem érdemes olyan gazdaságpolitikát csinálni, amely ennél több ember munkáját igényelné.”

A megoldás szerinte az, hogy

  • magasabb fizetést adni és
  • magasabb képzettséget elvárni.

A fizetések emelkedéséről

A magyarországi fizetések ugyan nekilódultak az elmúlt időszakban, ám még így is jelentős a lemaradás a nyugat-európai országokhoz képest. Orbán Viktor célul tűzte ki korábban, hogy 2030-ra az EU egyik legjobb állama lesz Magyarország, ehhez pedig a bérszint legyen legalább 80 százaléka az osztrákénak – a GKI nemrég levezette, hogy ez mennyire áll távolt a valóságtól.

Az Mfor kérdésére pedig a miniszterelnök most azt fejtette ki, nem jó, ha a kormány mondja meg, mennyivel kell emelni a béreket, és az sem jó, ha az állam tűz ki ilyen célokat, mint hogy utolérjük Ausztriát. Ha ő mondja...

Az euróról

A közös európai pénz bevezetését Magyarország EU-csatlakozásakor vállalta, ehhez képest 15 évvel később nemhogy nem váltottunk, de céldátum sincs még erre. Orbán ezt most azzal indokolta, hogy

  • nem látjuk világosan az euró jövőjét
  • vállaltuk ugyan a belépést, de az euróövezet azóta megváltozott, és senki nem tudja, hová fog fejlődni, ezért kivárunk.

A miniszterelnök korábban azzal érvelt, Magyarország nem eléggé fejlett, hogy egy eurósokkot elviseljen, és minket is a görögökhöz vagy a portugálokhoz hasonló válság fenyegetne. Ez az érv most elmaradt, ahogy az is, ami a valós ok lehet: az euróval lemondana az ország az önálló árfolyampolitikáról, és a mostaninál is szorosabb felügyelet alá kerülhetne a gazdaságpolitika is. Értsd: most még tabu, de mi van, ha egyszer tényleg eljut az unió az adópolitika harmonizálásához? Rossz hír, hogy ez akkor is megtörténhet, ha kívül maradunk az eurózónán. 

A korrupcióról

A korrupció mértéke nehezen megfogható számokkal, Orbán Viktor mindenesetre nekifutott, hogy véleményét (miszerint Magyarország nem korrupt) adatokkal támassza alá. Szerinte fontos mérce az egyszereplős tenderek aránya, ezért is örvendett annak, hogy ez az arány a hazai közbeszerzéseknél csökkent. A Közbeszerzési Hatóság elnöke tavaly 16,6 százalékosra tette ezt az arányt (darabra, nem érték szerint), míg a Transparency International Fekete könyvében azt írta, az uniós értékhatár feletti tendereknél 36 százalékos ez az arány, szemben a 17 százalékos EU-átlaggal.

A kormányközeli üzletemberek gazdagodásáról

A tájékoztató legtöbbször feltett, megválaszolatlan kérdése volt a fenti, a hvg.hu tudósítójának kérdésére azért elhangzott valami konkrétum Orbán Viktor szájából: hogy a legvagyonosabbak listája komolytalan, mert fizetni szoktak a milliárdosok azért is, hogy a listán legyenek, azért is, hogy ne.

A gyanúsítást a Forbes szerkesztője, Zsiborás Gergő kérte ki magának, pedig igazából erre sem lett volna szükség, elég idézni a lap utolsó számát. Ebben ez olvasható:

Mészáros a látványos vagyongyarapodást egyértelműen a tőzsdének köszönheti, két befektetési cége, a Konzum és az Opus Global is nagyot ment, miközben rengeteg új befektetést eszközöltek.

A Forbesnak tehát nem is kellett kutatnia a vagyon forrását, csupán a nyilvános adatokat (a tőzsdei cégek jelentései és emelkedő árfolyama mellett a nyilvános cégmérlegeket és osztalékadatokat) elemezve is kiszámolható, hogy Mészáros 381,3 milliárd forint felett rendelkezhet.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
David Attenborough: A következő pár év a következő pár ezer évet is meghatározhatja

David Attenborough: A következő pár év a következő pár ezer évet is meghatározhatja

Brexit: a brit parlament elé vinnék az újabb népszavazás ügyét

Brexit: a brit parlament elé vinnék az újabb népszavazás ügyét

Megható, személyes posztban búcsúzik Vajnától az InterCom társalapítója

Megható, személyes posztban búcsúzik Vajnától az InterCom társalapítója

Súlyos sérültje is van a veszprémi gázrobbanásnak – videó

Súlyos sérültje is van a veszprémi gázrobbanásnak – videó

Már 78-an fagytak halálra a hajléktalantörvény életbelépése óta

Már 78-an fagytak halálra a hajléktalantörvény életbelépése óta

Andy Vajnához hasonló betonfala sose lesz többet a magyar filmnek

Andy Vajnához hasonló betonfala sose lesz többet a magyar filmnek