Különadót vetne ki a szennyező országok importjára az Európai Parlament
Az EP már megszavazta az új adót, nyárra az Európai Bizottság is jogszabály-javaslatot tesz majd az ügyben.
Az EP már megszavazta az új adót, nyárra az Európai Bizottság is jogszabály-javaslatot tesz majd az ügyben.
Kormányközeli szereplők jutottak be a felszámolói piacra a tényfeltáró portál legújabb cikke szerint.
Tíz éve mutatta be Matolcsy György a Széll Kálmán-tervet. A kormány akkor hirdette meg az összefogást az államadósság ellen, a közmunkaprogramot, de a rezsi befagyasztását is. A cél nagyra törő volt: az évtized közepére az EU éllovasa lesz Magyarország. Megnéztük, mi jött össze ebből.
Ahogy az elmúlt években mindig, ezúttal is többlettel zárta az év első hónapját az államháztartás.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint Magyarország nem rendelkezik hosszútávú versenyképességi programmal, a fenntartható felzárkózás szóösszetétel pedig nem is létezik.
A miniszter szerint tömegével védik meg a munkahelyeket.
A Hunguest Hotels kilenc szállodája kapott kompenzációt a foglalásai után.
Jelentős bevételkieséseket okozott az állami költségvetésnek a járvány és a válság, csak áfában 300 milliárd volt a mínusz. De nem ettől borult fel teljesen, hanem a kormány sokszor vitatható célú, féktelen pénzszórásától. A külügy büdzséje például közel négyszeresére hízott, Orbán kabinetirodájáé több mint kétszeresére.
Az idei évre 18,5 milliárd dollárnyi beruházási programot jelentett be a török kormány, a legnagyobb összegek a távközlés és a közlekedés fejlesztésére jutnak.
Orbán Viktor most nem a válságot akarja kezelni, hanem az oligarchákat menteni – állítja a 2020-as gazdaságpolitikáról írt könyvében Mellár Tamás. Szerinte a bűnbeesés már a járvány előtti években megtörtént: amikor a GDP növekedett, a kormány túlfűtötte a gazdaságot, márpedig egy ilyen helyzet után nincs elég lehetőség arra, hogy jelentős támogatásokat adjanak.
Jack Ma októberben élesen bírálta a kínai állam gazdaságpolitikáját. Azóta eltűnt a nyilvánosság elől.
Elkezdték kiszámolni az önkormányzatok, hogyan kell megvágniuk a költségvetéseiket, ha kiesik az iparűzési adó fele. Sötét az összkép, az önként vállalt feladatokat akár ki is dobhatják, de abban bíznak, hogy a kormány nem hagy senkit sem csődbe menni.
Cser-Palkovics András úgy véli, hogy a koronavírus-járvány és a járványintézkedések ellenére a megyeszékhely stabil gazdálkodással zárja az évet.
Orbán Viktor miniszterelnök a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) vezetőségével tárgyalt szombat délelőtt a Karmelita kolostorban a gazdasági akcióterv új elemeinek előkészítését célzó konzultációsorozat keretében.
Sok cég sikeresen áll át arra, hogyan működhet a járvány alatt, és a nyugati vásárlások is segítik a magyar gazdaságot, de vállalatok tömegei már nem bírják a bevételkiesést, az embereknek egyre kevesebb pénzük van a fogyasztásra, bértámogatási program nélkül a munkanélküliség is nőhet, a kormány pedig nem arra költ, amire költenie kellene – olvasható a Kopint-Tárki elemzésében.
Maradt az alapkamat a 0,6 százalékos szintjén.
Ritka helyzet az, amikor egymás után hallgathatjuk a Galaxis útikalauz stopposoknak és Hszi Csin-ping jótanácsait a válságkezelésről, de a Magyar Nemzeti Bank Lámfalussy-konferenciáján ez is megtörtént. A rendezvény fő kérdése az volt, hogyan változnak a jegybankok feladatai a mostani válságban, és milyen tanulságokat lehet levonni a 2020-2021-es helyzetből a távolabbi jövőre.
3628 milliárd forintot költött el a kormány eddig gazdaságvédelem címén, legalábbis a kormány tagjainak a részéről sokszor hallhattuk, hogy ennyi pénz ment el a koronavírus-járvány negatív következményeinek az orvoslására az erre elkülönített keretből. Összesítésünk azonban ennél gyászosabb képet mutat.