szerző:
Kovács Gábor

Gazdasági válság jön Orbán Viktor szerint, méghozzá nagy, és Nyugatról gyűrűzik be, bár a valóban meglévő kockázatokat nem nevezte nevükön, csak a német zöldpártot említette. A miniszterelnök Tusványoson a nyugati gazdaságokat ekézte, a magyart magasztalta, de a számok alapján nem bontotta ki az igazság minden részletét.

Nehéz idők várnak az európai gazdaságra – vetítette előre Orbán Viktor a 30. Bálványosi Szabadegyetemen elmondott beszédében. A miniszterelnök szerint nem az a kérdés, jönnek-e ezek a nehéz idők, hanem az, hogy mikor, és mennyire lesznek nehezek. A válasz szerinte az, hogy nagyon.

Kormányzati szereplők felől egyre gyakrabban hallani hasonló figyelmeztetéseket, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter márciusban például konkrétan szeptemberre várt válságot – szeptember mindjárt itt van, de válság azért nem kopogtat. Orbánéknak annyiban persze igazuk van, hogy a gazdaság ciklikusan működik, az európai és a világgazdaság évek óta nő, szóval csak idő kérdése, mikor jön egy újabb nehéz időszak. A Fidesz hatalomban maradásához a gazdasági növekedés és a lakosság életszínvonalának legalább mérsékelt javulása nagy valószínűséggel kulcsfontosságú (adva, hogy többek közt az egészségügy vagy az oktatás területén enyhén szólva kritikán aluli a teljesítményük). Így egészen biztosan nem árt jó előre felkészíteni a szavazókat az ínséges időkre, és jó előre elmondani nekik, hogy a problémák bizony Nyugatról gyűrűznek be – ahogy az szokás volt a Kádár-korszakban.

Nem Trump, hanem a német Zöldek jelentenek fenyegetést

Egyébként valóban vannak aggodalomra okot adó jelek, különösen a magyar gazdaság kilátásait erősen befolyásoló Nyugat-Európában, azon belül is Németországban. A német gazdaság nemcsak az eurózóna, hanem egész Európa gazdaságának motorja, de jelenleg erősen döcög. Ráadásul nagyon sok a kockázati tényező, zajlik az USA és Kína vám- és kereskedelmi háborúja, az USA és az EU csatározásaiban éppen tűzszünet van, de ki tudja, meddig. A Brexit pedig jelen állás szerint az Egyesült Királyság rendezetlen kilépésével fog megtörténni októberben, minthogy az új miniszterelnök, Boris Johnson szóba állni sem hajlandó uniós partnereivel, amíg nem kukázzák a kilépési megállapodásból az ír határ átjárhatósága miatt abba bevett vészmegoldást, amire viszont az európaiak nem hajlandók.

Érdekes módon Orbán ezek egyikét sem említette, konkrét fenyegetés gyanánt csak a német Zöldek koalíciós kormányra kerülését vetette fel. Ez egybecseng külügyminisztere, Szijjártó Péter indoklásával arról, miért vétózta meg Magyarország a 2050-es uniós klímasemlegességről szóló megállapodást: mert az szerinte óriási kiadásokkal járna és hatalmas kockázatokat hordozna az európai gazdaság számára.

©

Nyugaton munkahelyeket kellene teremteni (bár többen dolgoznak, mint Magyarországon)

Kevésbé konkrétan Orbán szerint az a baj, hogy Nyugat-Európa „szocializmust” épít, vissza kellene térnie a versenyképes európai gazdaság eszményéhez, adókat kellene csökkenteni, munkahelyeket kellene teremteni, ösztönözni kellene a beruházásokat (itt egy kis migránsozás is elhangzott) – mint a sikeres országok, Magyarország, Lengyelország, Csehország teszi. Orbán arra később is visszatért, hogy a Fidesz 2010 óta mekkora adó- és adósságcsökkentést, illetve munkahelyteremtést hajtott végre.

Ezek visszatérő toposzok a kormányzati kommunikációban, de csak részben igazak. Magyarországon uniós összehasonlításban valóban nagyon alacsony a munkanélküliség (az adatot némileg torzítja a közmunka és a migránsok Nyugatra vándorolt munkavállalók, akiket szintén beleszámolnak a foglalkoztatottak körébe). A foglalkoztatottság (ami sokkal jobban jelzi, hányan dolgoznak) ugyanakkor még mindig csak az uniós középmezőnyre elég:

A helyzet ráadásul már nem is nagyon fog változni, az adatok alig javulnak, a magyar munkaerőpiac tartalékai kifogytak - erről a kormány több tagja is beszélt már az elmúlt időszakban. Már komoly problémát jelent a munkaerőhiány.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy foglalkoztatottság szempontjából az élen épp a miniszterelnök által többek közt a munkahelyteremtés elmulasztása miatt kárhoztatott nyugati, „szocializmust építő” országok állnak.

Az adócsökkentés kormánya (bár nagyon sok adót szed)

A másik, erősen elferdített, és a miniszterelnök által ismét elővett toposz a Fidesz adócsökkentései. Az elmúlt években valóban hajtottak végre adócsökkentéseket, de a magyar gazdaság adóterhelése még mindig nagyon magas, különösen a régiós versenytársakhoz képest. 2017-ben az adóelvonás mértékét tekintve Magyarország az uniós középmezőnyben tanyázott:

A 2018-as adatok még nem nyilvánosak, de drasztikus változás aligha történt: a magyar állam uniós összehasonlításban közepesen kövérnek számított, vagyis a GDP arányában sok bevétele volt (elsősorban természetesen adókból) és sok kiadása is. Különösen a régiós versenytársakhoz képest:

Orbán Viktor szerint 2010-ben, mikor átvették a kormányzást, az aktív népesség kevesebb, mint fele viselte a terhek túlnyomó részét: csak 3,6 millió ember dolgozott, és csak 1,8 millió fizetett adót. Ennek első fele igaz, a második természetesen nem: a minimálbér ugyan személyijövedelemadó-mentes volt, de a járulékokat a minimálbéresek is fizették, nem beszélve a munkáltatói bérterhekről.

Egyébként a Fidesz sok adócsökkentése után 2018-ban az adóék Magyarországon 45 százalék volt (2010-ben 43,8 százalék), ami az alacsony keresetű (az átlag 67 százaléka), egyedülálló, gyermektelen munkavállalókat illeti. Vagyis ha egy munkáltatónak 100 forintjába került egy munkavállaló, abból munkáltatói és munkavállalói terhek formájában 45 forintot elvett az állam, a dolgozónak csak 55 maradt. Ennél nagyobb mértékben csak Belgium és Németország adóztatta az alacsony kereseteket. Közben a Fidesz hivatalosan azt vallja, hogy nem a munkát, hanem a fogyasztást kell adóztatni, ezért Magyarországon a világon a legmagasabb, 27 százalékos az áfa.

Az adósságcsökkentés kormánya (bár csak lassan csökkent)

Az adóteher és az állam mérete összefüggnek a következő (és a miniszterelnök által Tusványoson szintén megemlített) toposszal: az adósságcsökkentéssel. A magyar államadósság valóban csökkent az elmúlt években, de így is csak az uniós középmezőnyben áll. Ráadásul az uniós átlag is csökkent, nem beszélve például Csehországról, ami szintén komoly adósságcsökkentést hajtott végre, pedig az államadóssága alig fele a magyarnak:

Természetesen igaz, hogy a Fidesz magas államadósságot örökölt az előző kormányoktól, így nem várható el ennyi idő alatt nemhogy a cseh, de a szlovák vagy lengyel szint elérése sem. Azonban bőven lett volna lehetőség drasztikusabb adósságcsökkentésre. A magyar kormány még a 2020-as költségvetést is egy százalékos hiánnyal tervezte, holott az uniós tagállamok majd’ fele pluszos büdzsét visz, 2018-ban a 2,2 százalékos magyar hiány kimondottan nagynak számított.

A magyar kormány évek óta mindössze alacsonyan tartja az éves hiányokat, és a gazdasági növekedésnek köszönhetően a GDP lassan-lassan növi ki az adósságot. Azonban ha tényleg komoly válság közeledik, annak érdemes lenne minél alacsonyabb államadóssággal nekifutni. Azt viszont el kell ismerni, hogy az államadósságban a Fidesz lefaragta a külföldi kitettséget, a devizehitelek kivezetésével pedig a lakosságot teher- és kockázatmentesítette.

Jön a válság (bár papíron nem készültek rá)

Orbán egyébként olyannyira válságra számít, hogy szerinte 2020-ban akár két újabb „gazdaságvédelmi akciótervre” is szükség lehet. Ezekről nem árult el semmit, azon túl, hogy a versenyképesség növelését kell szolgálniuk, és kidolgozásuk folyamatban van. Az előző akcióterv egyébként alig tartalmazott jelentős változtatásokat, illetve ami jelentősnek volt mondható (járulékcsökkentés) azt már korábban bejelentették. Igaz, Orbán Tusványoson már a béremeléseket és az új, kedvezőbb lakossági állampapír bevezetését is az akciótervhez sorolta.

Érdekes módon a 2020-as költségvetésben és adótörvényekben nyomuk sincs semmiféle újabb akcióterveknek – bár úgy nehéz is lett volna betervezni őket, hogy még csak kidolgozás alatt vannak. Persze a kormánynak és a parlamenti többségnek eddig se rándult szeme se, ha akár már életbe lépése előtt módosítani kellett egy költségvetést.

©

Ráadásul a 2020-as büdzsét a szokásosnál is hatalmasabb, majdnem szabadon elkölthető tartalékkal tervezték. Bár annak egy része elmehet az esetlegesen kikerekedő lyukak betömésére: hiába a krízistől való félelem, a költségvetést még a Magyar Nemzeti Bank szerint is optimistán számolták, ha a gazdasági növekedés kisebb lesz a vártnál, akkor kevesebb lesz a bevétel is.

Családvédelmi akcióterv a határon túlra (bár jogilag és diplomáciailag nonszensz)

A miniszterelnök tusványosi beszédének egyik legérdekesebb része az volt, amikor a végén kérdésekre válaszolt. Ezek közül az egyik úgy szólt, hogy mikor fogja a kormány kiterjeszteni a „családvédelmi akcióterv” intézkedéseit a határon túlra.

Érdekes módon Orbán nem jogi és diplomáciai problémákat mondott válaszában – például hogyan lehetne a magyar állam által támogatott hiteleket nyújtani román bankokban, vagy magyar állami adókedvezményeket a román adórendszerben, illetve hogyan reagálna a szuverén bukaresti kormány ilyen külföldi beavatkozásra? A kérdésre inkább azt válaszolta, jelenleg Magyarországon nincsenek meg a gazdasági és a politikai feltételei a családvédelmi intézkedések határon túli bevezetésének, ez „visszájára sülne el”. Azért megígérte, hogy „a választások eredményétől függően eljön az a pillanat, amikor erre képesek” lesznek. Azt nem részletezte, melyik választás milyen eredményére gondol.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fegyverek közt hallgatnak a múzsák? A nyilasokéi nem

Fegyverek közt hallgatnak a múzsák? A nyilasokéi nem

A gyenge forint miatt is érdemes lépniük a magyar hiteleseknek

A gyenge forint miatt is érdemes lépniük a magyar hiteleseknek

Nők százai csaptak össze a rohamrendőrökkel egy ecuadori abortusztüntetésen

Nők százai csaptak össze a rohamrendőrökkel egy ecuadori abortusztüntetésen

A neandervölgyi ember füle állandóan be volt gyulladva

A neandervölgyi ember füle állandóan be volt gyulladva

Az Arsenal nem kegyelmezett a Frankfurtnak

Az Arsenal nem kegyelmezett a Frankfurtnak

Závecz: Csak a Fidesz támogatottsága nőtt

Závecz: Csak a Fidesz támogatottsága nőtt