Együnk sok zöldséget és gyümölcsöt az egészségünk érdekében – és ezzel nem is nagyon lehet vitázni. Viszont ezek a mai egészséges ételek messze nem ugyanazok, mint amilyenek szüleink és nagyszüleink idejében voltak.
Nagy változások voltak a terménypalettán. Látványosan nőtt a birtokkoncentráció, kevesebb gazdaság van, de a birtokok nagyobbak lettek. A gazdatársadalom idősődik, viszont képzettebb, mint 2005-ben.
Jelentősen felfutott az utóbbi évtizedben az afrikai gyümölcskivitel, ami a kontinens gazdasági motorja lehet. Egyre több a high-tech agrárfarm.
Hova tűnik az egres és a ribizli? Melyik lesz az a bogyós gyümölcs, ami túléli az átalakuló klímánkat? Termelők mesélnek arról, miért tűnik el a málna és a ribizli. Cikkünkben felidézzük nagyanyáink receptjeit, de azt is, miért tesz jót a szedés a koncentrációnak és a finommotorikának.
Brit kutatók most először állítottak össze olyan étrendi ajánlást, amit kifejezetten a krónikus székrekedéstől szenvedőknek szántak.
Könnyítést adott a kormány három zöldségféle termesztőinek, ám ettől a fogyasztó még nem tud olcsóbban zöldséget és gyümölcsöt vásárolni. A konzervgyárak viszont, köztük azok, amelyek az elmúlt időszakban kormányközeli tulajdonba kerültek, könnyebben jutnak alapanyaghoz.
A banánt támadó növényi betegség nyomán már az is felmerült, hogy a népszerű gyümölcs eltűnhet az áruházakból, ám eddig helyzet nem volt ennyire rossz. Most újra súlyos gondokról érkezett hír.
Az őszibarack-, a kajszi- és a cseresznyetermés 80-90 százaléka odalett Magyarországon, de könnyen lehet, hogy almából is nettó importra szorul az ország, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Nemcsak a klímaváltozás csap oda a magyar gyümölcstermesztőknek, maguk alatt is vágják a fát. Érdemi állami segítségnyújtás nélkül kérdésessé vált az ágazat magyarországi jövője.
Brit kutatóknak sikerült videóra venniük, amint vadon élő csimpánzok többször közösen falatoztak erjedt gyümölcsből. A miértre egyelőre csak feltételezések vannak.
A márciusi fagytól eltérően ezúttal minden gyümölcskultúra veszélyben lesz, egyes térségekben akár komolyabb fagykárral is számolni lehet.
A kajszi és az őszibarack szinte biztosan érintett.
Tanulmányok szerint bizonyos gyümölcs- és zöldséghéjak tele vannak olyan anyagokkal, amelyek segítenek a cukorbetegség, a gyulladás és a rák elleni küzdelemben. Összegyűjtöttük a legértékesebb héjakat, valamint tippeket a fogyasztásukhoz.
Addig gépesítünk, amíg az nem megy a minőség rovására, vallja Galajda Péter, aki azért kezdett el szörpöt gyártani, mert nem talált megfelelőt a piacon. A Mayer szörp mára az egyik legismertebb prémium élelmiszer lett, ahol ugyan mindig van a polcon a nagymama főzetét idéző eperszörp, de kísérleteznek chilivel és kaporral is.
Ausztrál kutatók egy nagyszabású, nemzetközi vizsgálat során arra voltak kíváncsiak, miként hat a mentális egészségre, ha valaki rendszeresen eszik zöldséget és gyümölcsöt. A válasz egyértelműnek tűnik, de még mindig akadnak kérdések.
Néma gyilkosként is emlegetik a magas vérnyomást, ami a halálozási listák élén álló szív- és érrendszeri betegségek egyik kiváltójaként valóban veszélyes kórkép. Nem is gondolná az ember, milyen egyszerűen csökkenthető ennek kockázata.
Manapság egyre többen kérdőjelezik meg a gyümölcsevés jótékony hatásait, vagy teszik egyenesen tiltólistára a gyümölcsöket azok cukortartalma miatt. De vajon valóban indokolt száműzni a gyümölcsöt az étrendünkből? A Kösz, jól podcast legutóbbi adásában ezt a kérdést is alaposan körbejártuk szakértő vendégeinkkel.
Történelmi csúcsokon mozog a narancslé tőzsdei ára, mivel Brazíliában 50 éve nem látott aszály pusztított, valamint egy eddig gyógyíthatatlan gyümölcsbetegség, a citruszöldülés is csökkenti a termést. Az almalé helyettesíthetné a dzsúszt, de az európai szüret is gyenge lesz.
Milyen ehető növényeket találhatunk szűkebb környezetünk erdeiben? Hogyan kezdhetünk neki a gyűjtögetésnek? Egyáltalán, biztonságosan fogyaszthatók az erdei-mezei növények? És hogy jön ez a fenntarthatósághoz? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a zCast ötödik évadjának nyitóadásában.
Egy új tanulmány szerint csak a hámozás segít a növényvédőszerek eltávolításában az alma esetében, a héj mellett kis mértékben a gyümölcshúsba is beivódnak a veszélyes peszticidek.
Alaposan próbára teszi a hetek óta tomboló hőség a gyümölcsfákat és a zöldségeket: a növények energiája a saját maguk hűtésére megy el, nem a termés növekedésére, amit ráadásul még napégés is fenyeget, miközben egyre kevesebb a talajnedvesség. Már a jövő évi virágrügyek is veszélyben vannak, az alma napsütötte felületén 44 Celsius-fokot mérnek, a kertészek már évek óta nem termelnek ilyenkor brokkolit vagy karfiolt. Az extrém forróság miatt a hazai termés ötöde eshet ki. A gyümölcsöknél idén a nyári hőség már csak a "hab a tortán" a tavaszi fagyok után.
