Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Apáti Ferenc, a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke az Agroinformnak elmondta: a jövő hét elejére prognosztizált fagyok komoly aggodalmat váltanak ki a termelőkben. „Az előző, márciusi lehűlésnél elsősorban a kajszi- és a mandulatermesztés volt veszélyben azok korai virágzása miatt, ám ez nem érint nagy termőterületet Magyarországon. Most viszont az a helyzet, hogy gyakorlatilag minden jelentős gyümölcskultúra (így az alma, a körte, a kajszi ismét, sőt a cseresznye és a szilva is) jelentős fenyegetettségnek van kitéve.”
A csonthéjasok közül a cseresznye és a szilva már virágzik, az alma pedig térségtől függően zöldbimbós, pirosbimbós állapotban van. Ezek a fejlődési fázisok mínusz 3-4 foknál már érzékenyek. Egy -5 fokos hideg már akár az állomány 50-60 százalékát is károsíthatja, míg -6, -7 foknál teljes virágpusztulás is bekövetkezhet. A frissen kötődött gyümölcsök is rendkívül érzékenyek: -1,5 fokig általában nem történik baj, de -2-nél már károsodás, -4-5 foknál pedig teljes termésvesztés várható – írja a szakportál.
Mezőgazdaság – Fagykár Szabolcsban – fagyott gyümölcskezdemények
MTI – Balázs Attila
A következő napokban várható erős fagy hatásainak leginkább a házikertes gazdálkodók lesznek kitéve, mivel iparszerű fagyvédelmi technológiák csak nagyobb, többhektáros ültetvényeknél jöhetnek szóba, és ezek a rendszerek – légkeverés, fagyvédelmi öntözés, ültetvényfűtés vagy ezek kombinációja – sem képesek minden körülmények között védelmet nyújtani.
Valamennyi felsorolt technológia csak szélcsendben vagy mérsékelt, 10-15 km/óra alatti szélsebesség mellett lehet hatásos, az ennél erősebb légmozgással járó, úgynevezett szállított fagyoknál minden fagyvédelmi technológia hatástalan. A kapcsolódó költségek miatt pedig csak 3-4 millió forint feletti hektáronkénti áruérték esetén éri meg alkalmazni azokat – írja a lap.
Hozzáteszik, hogy az éghajlatváltozás első áldozatai a mezőgazdaságban a gyümölcsfák: „miközben az enyhe telek segítik a kártevők tömeges áttelelését segítik, paradox módon az immár rendszeres márciusi-áprilisi hidegbetöréseket is a felmelegedés okozza, mivel jelentősen meggyengítette a sarkvidéki eredetű hideg levegő délre áramlását akadályozó úgynevezett poláris örvényt”.
