Bár az ma már közismert, hogy milyen destruktív hatása van az alkoholfogyasztásnak – ebben a cikkben össze is szedtük, milyen módokon okozhat rákot –, ennek ellenére sokan fogyasztanak napi rendszerességgel valamilyen szeszesitalt. Úgy tűnik azonban, hogy az alkoholhoz kapcsolódó vágyakozás nemcsak az emberre jellemző.

A brit Exeteri Egyetem kutatói a vadonban élő csimpánzok viselkedéséről készítettek videót, a felvételekből pedig egyértelműen kiderül, hogy az afrikai kenyérgyümölcsfa erjedő termését is előszeretettel fogyasztják az állatok. A felvételt a Bissau-Guineaban található Cantanhez Nemzeti Parkban rögzítették.

Az erjesztett gyümölcsöt társaikkal együtt fogyasztották el a csimpánzok, ez pedig legalább 10 alkalommal megtörtént, ami felveti a kérdést, hogy vajon miért keresik aktívan az alkoholt tartalmazó eledelt. Kimberley Hockings, a Current Biology című tudományos lapban megjelent cikk vezető szerzője szerint mivel a csimpánzokra nem jellemző, hogy megosztanák társaikkal az élelmet, ezért ez a viselkedés fontos része lehet a társadalmuknak.

Az afrikai kenyérgyümölcs cukrokban gazdag, és megfelelő körülmények között természetesen erjed, így akár 0,61 térfogatszázalék alkoholt is tartalmazhat. Ez viszonylag gyenge az emberek által fogyasztott alkoholos italokhoz képest – a sör általában 4 és 6 százalékos –, de a hatása jelentős lehet, mivel a csimpánzok sok gyümölcsöt esznek.

A kutatók szerint az állatok valószínűleg nem esznek annyit, hogy „berúgjanak” tőle, mert ez a dzsungelben nem sok jót jelentene a túlélés szempontjából. Azonban előfordulhat, hogy az elfogyasztott mennyiség hatására ellazulnak, így nyitottabbá válnak a társadalmi kötődésekre.

Anna Bowland, a tanulmány másik szerzője szerint az embernél közismert, hogy az alkohol fogyasztása dopamin és endorfin felszabadulásához vezet, ami boldogság és kikapcsolódás érzését eredményezi. Az alkohol megosztása emellett a társadalmi kötődéshez is tartozik, így könnyen lehet, hogy a csimpánzok esetében is ugyanez a helyzet – írja a The Guardian.

A kutatók korábban bizonyítékot találtak arra, hogy a kihalt hominin ősök olyan genetikai mutációt fejlesztettek ki, amely lehetővé tette számukra az etanol hatékonyabb feldolgozását. Ez az alkalmazkodás körülbelül 10 millió évvel ezelőtt jelent meg, jóval azelőtt, hogy bármelyik emberi ős alkoholt főzött volna.

A szakemberek úgy vélik, hogy a majmokban azért alakulhatott ki az alkoholra érzékeny gén, mert ez segített nekik megtalálni a tápláló, energiában gazdag gyümölcsöket. Mivel az etanol illékony és a levegőbe kerülhet, ezt az illatot követve akadhattak a gyümölcsök nyomára az állatok.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.